Bár az áfaregisztrált társaságok már régóta részei a NAV és a tanácsadói szakma gyakorlatának, a jogszabályok egészen a közelmúltig gyakorlatilag nem tartalmazták a vonatkozó meghatározást; 2016. január 1-jétől az adózás rendjéről szóló törvénybe végre bekerült az áfaregisztrált adóalany fogalma. A pénzügyi képviseletről szóló cikksorozatunk első részében azzal foglalkozunk, hogy mit jelent ez a gyakorlatban.
Egyre több olyan külföldi, európai uniós vagy Európai Unión kívüli társasággal találkozhatunk szakmai berkekben, melyek valamilyen módon kapcsolatba kerülnek Magyarországgal azáltal, hogy itt végeznek adóköteles termékértékesítést vagy szolgáltatásnyújtást.
Jogszabályi definíció
Bár a fogalom korábban valóban nem volt része anyagi jogszabálynak, a NAV már évekkel ezelőtt kiadta, és most 2017-től újra frissítette minden áfaregisztrált adóalany adóellenőrzésével kapcsolatos eljárási rendről szóló útmutatóját. A törvényi definíció gazdasági célú letelepedéssel nem rendelkező, de adóköteles tevékenység folytatása miatt belföldön adófizetésére kötelezett társaságként határozza meg az áfaregisztrált adóalany státuszát. Ez azt is jelenti, hogy az ilyen társaságoknak általában nincs itt sem emberi erőforrásuk, sem olyan fizikai jelenlétük, ahol gazdasági tevékenységet folytatnának (ez ugyanakkor nem zárja ki azt, hogy készletet tartsanak fenn egy logisztikai szolgáltatótól igénybe vett raktárban).
Belföldi adókötelezettség kérdésköre
Az ilyen módon hazánkban bejelentkezni kénytelen külföldi társaságok jellemzően általános forgalmi adóban válnak adóalannyá. Bár az EKÁER és a környezetvédelmi termékdíj nem témája jelen cikksorozatnak, ez a másik két tipikus téma, mellyel kapcsolatban kötelezettség és adófizetés merülhet fel – ezek elmulasztása az áfaregisztrációval bíró társaságok esetében is a szokásos jogszabályi szankciókkal járhat.
Ki képviselheti ezen társaságokat a NAV előtt?
Felmerül a kérdés, hogy kik segítenek az ilyen külföldi társaságoknak az adóhatósággal való kommunikációban, kik képviselhetik az áfaregisztrált társaságokat a NAV előtt a különböző hatósági ügyekben. Az adózás rendjéről szóló törvény értelmében az adózó meghatalmazhat adótanácsadót, adószakértőt, okleveles adószakértőt valamint adótanácsadásra, számviteli szolgáltatásra jogosult társaság alkalmazottját is a kapcsolódó adóhatósági eljárás során; az állandó meghatalmazást az adóalanynak be kell jelentenie az adóhatóság felé.
Pénzügyi képviselő
Külföldi társaság, amely belföldi gazdasági tevékenységével kapcsolatosan nem köteles gazdasági célú letelepedésre, az adókötelezettségek teljesítésére megbízhat pénzügyi képviselőt is. Az ezzel kapcsolatos szabályozást a következő cikkekben részletesen is ismertetjük. Elöljáróban fontos tudni: egy pénzügyi képviselő státusszal bíró hazai gazdasági társaság nagy feladatot vállal magára, szigorú jogszabályi követelményeknek kell megfelelnie (például egyetemleges felelősség a külföldi társasággal annak adókötelezettségéért).
Kötelező-e pénzügyi képviselő megbízása?
Bár az adózás rendjéről szóló törvény külföldi társaságok esetén alapvetően csupán lehetőséget ad pénzügyi képviselő megbízására, bizonyos esetekben pénzügyi képviselet megbízása elkerülhetetlen: ha az adófizetésre kötelezett társaság nem európai uniós, azaz harmadik államban rendelkezik székhellyel, gazdasági célú letelepedéssel, nincs más jogszabályi lehetőség a külföldi társaság képviseletére – annak minden bonyolultságával együtt. Minderről részletesebben szólunk cikksorozatunk későbbi részeiben.
KAPCSOLÓDÓ CIKKEK:
Kötelezettség vagy lehetőség – ki lehet pénzügyi képviselő?
NAV előtti cégképviselet – legfontosabb tudnivalók
Általános fordított adózás – növekvő adminisztráció?
Tipikus helyzetek – avagy mikor elkerülhetetlen az áfa regisztráció?
