Az Európai Bizottság által kidolgozott adóelkerülési csomagnak (the Anti Tax Avoidance Package) köszönhetően 2017. január 18-tól jelentősen átalakult az ellenőrzött külföldi társaságokkal kapcsolatos magyar társasági adó és személyi jövedelemadó szabályozás. A módosítás teljesen új alapokra helyezi a fogalmat és a hozzá kapcsolódó szankciókat. Összefoglalónkban szeretnénk rávilágítani a legfontosabb változásokra a magyar társasági adó szabályok tekintetében.
Ez is a BEPS miatt van?
Az EU adóelkerülésről szóló csomagja az OECD BEPS akciótervére (Base Erosion and Profit Shifting – adóalap csökkentő és profitátcsoportosító gyakorlatok elleni akcióterv) erősít rá, és egyúttal ki is egészíti azt. Az Európai Bizottság 2015-ben útjára indított akciójának célja nem más, mint megállítani a társasági adóelkerülést, és biztosítani az igazságos és hatékony adófizetést az Európai Unióban. Ennek keretén belül születtek meg az ellenőrzött külföldi társaság szabályozásával kapcsolatos módosítások, amelyek révén korlátozni próbálják a multinacionális cégek agresszív adótervezési gyakorlatait.
Miért fáj, ha ellenőrzött külföldi társaság felett rendelkezünk?
Az új Európai Uniós szabályozás lehetővé teszi az uniós tagállamok számára, hogy a határaikon belül működő anyavállalatok más, alacsonyabb adókulcsú, vagy adómentes országokba kihelyezett leányvállalataiban, telephelyeiben képződött nyereségeit megadóztathassák. Ugyanakkor a külföldön az adott jövedelemre jutó, már megfizetett adó figyelembe vehető. A szabályozás akkor lép életbe, ha az ebben az országban fizetendő adó kevesebb, mint az anyavállalat szerinti ország szabályai alapján kalkulált fizetendő adó fele.
A magyar szabályok emellett már korábban is tartalmaztak korlátozó vagy negatív szabályokat az ellenőrzött külföldi társaságokkal folytatott ügyletek esetében (a kapott osztalék adóköteles, ellenőrzött külföldi társaságokkal folytatott ügyletek költségeinek szigorúbb szabályozása a társasági adóalap meghatározása során).
Változások a magyar társasági adó törvényben
Az adóelkerülés elleni eredményes fellépés érdekében a nem egyezményes, alacsony adókulcsot alkalmazó államokban székhellyel rendelkező úgynevezett off-shore cégekre vonatkozó büntető jellegű magyar szabályokat továbbra is fenntartja a jogalkotó, és az EU adóelkerülési csomagjának megfelelő részletszabályok is beépültek a magyar társasági adóról szóló törvénybe.
Az ellenőrzött külföldi társaság státusz megállapításakor először azt kell vizsgálni, hogy a belföldi illetőségű adózó rendelkezik-e 50%-ot meghaladó részesedéssel a külföldi társaságban (szavazati jogok vagy jegyzett tőke tekintetében), vagy nyereségének legalább 50%-ára jogosult-e. Amennyiben ez a feltétel teljesül, úgy a külföldi társaság adóterhelését kell megvizsgálni. Az a társasági adó, amelyet a külföldi társaság – a székhelye szerinti államot Magyarországnak feltételezve – fizetett volna, eléri-e legalább felét a külföldi tényleges társasági adókötelezettségének (ezt a számítást a telephelyek esetében is el kell végezni).
Jó, ha tudjuk, hogy nem ellenőrzött külföldi társaság a külföldi személy, illetve a külföldi telephely abban az esetben, ha egyértelműen megállapítható, hogy megfelelő személyzettel, felszereltséggel, eszközállománnyal és helyiséggel rendelkezik, amelynek révén érdemi gazdasági tevékenységet folytat.
Teendők
Az új szabályok miatt meg kell vizsgálni, hogy vannak-e olyan leányvállalatai és külföldi telephelyei a magyar cégeknek, amelyeknél felmerülhet egyáltalán az ellenőrzött külföldi társasággá történő átminősítés kockázata. Amennyiben van ilyen leányvállalat vagy telephely, abban az esetben pedig a magyar többletadót is meg kell határozni a külön nevesített jövedelemtípusok esetében a magyar társasági adó törvényben meghatározott részletszabályok alapján, figyelemmel az érintett országok között esetlegesen meglévő kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezményekre is. Fontos átmeneti szabály, hogy a 2016-ban kezdődő adóévre az adózók választhatják, hogy az adókötelezettségeket már ezen új szabályok szerint teljesítsék.
