Természetesen a jogalkotó az ellenőrzés befejezését megelőzően is biztosít jogosultságokat az ellenőrzés alá vont adózónak az adóhatóság és az adózó közötti alá-fölé rendeltségi viszony kiegyenlítésére. Így például az adózó jogosult az ellenőrzési cselekményeknél jelen lenni, az esetleges megállapításokkal szemben felvilágosítást kérni és bizonyítási indítványt tenni.
Észrevétel
Az adóellenőrzés befejezését követően az adózónak joga van a jegyzőkönyv kézbesítését követően 15 napos (2018-tól 30 napos) határidőn belül észrevételt tenni a jegyzőkönyv megállapításaira. Ez a jogosultság az adózó igényérvényesítésének illetékmentes lehetősége. Amennyiben az adóhatóság az észrevételben foglaltaknak helyt ad, úgy az adóhatóság ennek megfelelően módosítja a jegyzőkönyv megállapításait.
Fellebbezés, mint rendes jogorvoslat
Amennyiben az adóhatóság nem fogadja el az érveinket, és meghozza az elsőfokú határozatát, azzal szemben 15 napon belül, utólagos adómegállapítás esetén pedig 30 napon belül lehet fellebbezést előterjeszteni az elsőfokú határozatot hozó adóhatóságnál. Fontos változás 2018-tól, hogy ekkor már nem lehet olyan új tényt állítani, új bizonyítékkal előállni, amelyről az adózónak az elsőfokú döntés meghozatala előtt tudomása volt, de azt az adóhatóság felhívása ellenére nem terjesztette elő. Ennek tükrében javasolt nagyon körültekintően eljárni és a lehető legtöbb információt begyűjteni és feltárni az elsőfokú eljárás során. Az észrevétellel ellentétben a fellebbezés már illetékköteles. Az illeték mértéke a vitatott összeg minden megkezdett 10 000 forintja után 400 forint, de legalább 5 000 forint és legfeljebb 500 000 forint. A fellebbezés egy feltételesen átszármaztató hatályú jogorvoslati eszköz, vagyis, ha az elsőfokú adóhatóság egyetért a fellebbezés tartalmával, akkor a megtámadott határozatot visszavonja vagy a fellebbezésnek megfelelően módosítja, kijavítja vagy kiegészíti. Ellenkező esetben a fellebbezést az ügy összes iratával a fellebbezés beérkezésének napjától számított 15 napon belül felterjeszti a másodfokú adóhatósághoz. A másodfokú adóhatóság a megtámadott határozatot és az azt megelőző eljárást megvizsgálja. Erre az iratok felterjesztését követően 30, utólagos adómegállapítás esetén 60 nap áll a rendelkezésére.
Bírósági felülvizsgálat, mint rendkívüli jogorvoslat
A másodfokú határozattal szemben az adózó bírósági felülvizsgálatot kezdeményezhet. Ekkor az ügy a közigazgatás hatásköréből az igazságszolgáltatás rendszerébe kerül, ahol a bíróság a közigazgatási határozat törvényességéről dönt. A bíróságnak ezen jogköre közvetlenül az Alaptörvényből származik.
Fontos, hogy a jogorvoslat ezen eszköze főszabály szerint csak a másodfokú döntéssel szemben vehető igénybe, hiszen ez a lehetőség az adózó számára csak akkor áll nyitva, ha a fellebbezési lehetőségét kimerítette. A keresetet az elsőfokú közigazgatási határozatot hozó szervnél a másodfokú határozat közlésétől számított 30 napon belül kell benyújtani. A keresetlevél benyújtására csak jogszabálysértésre hivatkozás esetén van lehetőség. A kereset benyújtásának az adóhatósági határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya, de azzal egyidejűleg kérhető az adóhatósági döntés végrehajtásának felfüggesztése is.
Felügyeleti intézkedés, mint rendkívüli jogorvoslat
Ha az ügyben eljáró adóhatóság határozata, önálló fellebbezéssel megtámadható végzése (intézkedése) jogszabálysértő, vagy jogszabálysértő módon nem került sor valamely intézkedésre, akkor élhetünk felügyeleti intézkedés iránti kérelemmel, mint rendkívüli jogorvoslattal. Ennek illetéke a fellebbezési illetékkel azonos mértékű. A kérelmet mind az elsőfokú, mind a másodfokú határozattal szemben be lehet nyújtani. A felügyeleti intézkedés során nem hozható olyan döntés, amely az adókötelezettséget az adózó terhére változtatná meg.
