Egy társaság adózással foglalkozó vezetőinek életében sosem várt esemény az adóellenőrzés, főleg, ha egy átfogó adóhatósági vizsgálatról beszélünk. Az adóhatóság fókuszálhat egy adónemre vagy adókötelezettség teljesítésére, de egy átfogó adóellenőrzés során minden adónemet részletesen vizsgálhat. A legrészletesebben vizsgált adónemek természetesen az általános forgalmi adó és a társasági adó, de az utóbbi időben előtérbe került a transzferár nyilvántartás, az EKÁER-bejelentési kötelezettség és a számlázóprogram adatexport funkciójának ellenőrzése is.

Az ellenőrzés gyakorisága

Azt, hogy milyen gyakorisággal kell egy társaságnak szembesülnie egy adóhatósági ellenőrzéssel, nagyban befolyásolja, hogy a társaság milyen ágazatban tevékenykedik és hogy mekkora adóteljesítménnyel bír. Az adóhatóság minden évben közzéteszi az adott évre vonatkozó ellenőrzési irányelveiről szóló tájékoztatást, melyben leírja, hogy milyen irányvonalak mentén hajtanak végre ellenőrzéseket, és milyen iparágakra fordítanak kiemelt figyelmet. (2017-ben egyebek mellett kiemelt cél volt például a sharing economy, a hulladékgazdálkodás és az online pénztárgépek használata). Nagyobb adóteljesítménnyel bíró adózók esetében gyakoribb ellenőrzés valószínűsíthető, főleg akkor, ha adóteljesítményükben jelentősebb mértékű változás állt be. Gyakran találkozhatunk adóellenőrökkel akkor is, ha rendszeresen és viszonylag magasabb összegeket igénylünk vissza az adóhatóságtól (például, ha a társaság üzletmenetéből fakadóan jellemzően áfa-visszaigénylő pozícióban van).

Mire készüljünk egy ellenőrzés során?

Az adóellenőrök a dokumentáció mennyiségétől függően részletesen vagy szúrópróba-szerűen betekinthetnek a számviteli bizonylatokba, valamint az azokat alátámasztó dokumentációba, de gyakran vizsgálják a szerződéseket és azok gazdasági tartalmát is.

A különböző adónemek és vizsgálattípusok eltérő ellenőrzési gyakorlatot igényelnek, de általánosságban elmondható, hogy a bevallott adót alátámasztó kalkulációk átláthatósága és követhetősége elengedhetetlen egy ellenőrzés során, és nagyban megkönnyíti az adóhatóság dolgát, ezáltal a mi életünket is.

Az áfa-kötelezettségekre vonatkozó ellenőrzés során elsősorban a jogosulatlan áfa-visszaigényléseket, az áfamentes számlázások jogosságát, valamint a Közösségi és export értékesítések megfelelő bizonylati alátámasztottságát vizsgálják. Ellenőrzik ezen felül, hogy a bejövő számlák megfelelnek-e minden törvényi előírásnak és áfa levonásra jogosítanak-e. Az áfa-ellenőrzésekkel manapság szorosan összeforr az EKÁER-bejelentési kötelezettség teljesítésének vizsgálata is.

A társasági adó kalkulációjának ellenőrzése gyakran jár a különböző adóalap-módosító tételek és adókedvezmények részletes vizsgálatával. Ez esetben is fontos az átlátható és érthető kalkuláció megléte, hiszen sok esetben az egyes módosító tételek és adókedvezmények összegét számlákkal vagy egyéb kézzelfogható dokumentumokkal nem lehet alátámasztani.

A kapcsolt vállalkozásokkal szemben alkalmazott transzferárak és az azokat alátámasztó dokumentáció is kiemelt célpontja az átfogó adóvizsgálatnak, bírságolási szempontból ez egy jó terep az adóhatóság számára. A transzferár nyilvántartásokban leírt információ gyakran szubjektív tényezőket is tartalmaz, ennek köszönhetően az adóhatóság könnyen tehet megállapítást ezen a területen. Éppen ezért fontos, hogy a transzferár dokumentációban szereplő információt és az információ kiválasztásának indokát az ellenőrzés során magabiztosan és határozottan tudjuk alátámasztani.

Mire érdemes odafigyelni? 

Fontos, hogy az adókötelezettségeket alátámasztó kalkulációkat és dokumentációt úgy készítsük elő, hogy az ne csak számunkra, hanem egy idegen számára is érthető legyen. Bár az adóellenőrök a vizsgálatot mindig a társaság tevékenységének feltérképezésével kezdik, nem biztos, hogy azonnal tisztában lesznek a cég- vagy iparágspecifikus tranzakciók kezelésével. Érdemes az adóellenőrökkel jó viszonyt ápolni, hiszen akár ez is befolyásolhatja az ellenőrzés végkimenetelét.

Akkor is érdemes észrevételt tenni az adóhatósági jegyzőkönyvre, ha egyetértünk az adóhatóság esetleges megállapításaival, hiszen előfordulhat, hogy megoszthatunk az adóhatósággal olyan enyhítő körülményt, amellyel az adóhatóság nincs tisztában. Ha bármiben nem értünk egyet az adóhatóság megállapításaival de úgy érezzük, hogy nem tudjuk magabiztosan képviselni az álláspontunkat, akkor mindenképpen érdemes adótanácsadót vagy adószakjogászt bevonni az eljárásba.

KAPCSOLÓDÓ VIDEÓ:

KAPCSOLÓDÓ HANGANYAG: