Hosszas várakozás után 2018. április 1-jén hatályba lépett a magyar-török szociális biztonsági egyezmény. A felek nagyjából 3 évvel ezelőtt már megállapodtak az egyezmény részleteiről, de a hatálybalépéséhez szükséges utolsó értesítés kézhezvételére csak 2018-ban került sor.
Miért érdemes szociális egyezményeket kötni?
A nemzetközi egyezmények felülírják a nemzeti szabályokat. Ezzel bizonyos foglalkoztatási konstrukciók esetén mentességet biztosíthatnak a magyar járulékok fizetése alól, más esetben pedig hosszabb mentességi időszakot biztosíthatnak például a Magyarországon dolgozó külföldiek számára. Egyértelműsítik a mindkét államban dolgozó munkavállalók számára a nyugdíjak esetén fontos szolgálati idő számítását, illetve bizonyos egyezmények rendelkeznek például nem csak a kiküldött, hanem a vele utazó családtagok biztosítási jogviszonyáról is.
Az Európai Unión belül – a koordinációs rendeletnek hála – már régóta egységes szabályozás vonatkozik a tagállamok között mozgó munkavállalókra. A koordinációs rendelet alapján dönthető el, hogy egy nemzetközi terepen mozgó munkavállaló melyik tagállamban válik biztosítottá, így végső soron hol kell járulékot fizetnie. Amennyiben biztosítottak vagyunk az egyik tagállamban, alapvető egészségügyi szolgáltatásokat igénybe tudunk venni egy másik tagállamban – természetesen a rendeletben taglalt korlátozásokkal.
Ahogy minden hasonló szociális egyezmény, úgy a magyar-török szociális biztonsági egyezmény is az Európai Unió tagországai között már „felépített”, jól működő rendszerhez hasonló szabályrendszert alkalmaz az azt aláíró harmadik ország, jelen esetben Törökország és Magyarország viszonylatában.
Egyezmény nélkül az élet
Nem csak a nemzetközi egyezmények, de a magyar nemzeti szabályok alapján is mentesülhet egy Magyarországon dolgozó külföldi a járulékfizetés alól. A magyar szabályok szerint abban az esetben jár a külföldi munkavállalónak a mentesség, vagyis akkor nem válik biztosítottá Magyarországon, amennyiben:
- 2 évet meg nem haladó időtartamban kiküldöttként végzi a tevékenységét Magyarországon,
- a legutóbbi kiküldetése óta eltelt legalább 3 év,
- a munkaadója egy külföldi társaság,
- harmadik állam állampolgárságával rendelkezik,
- Magyarországon külföldinek minősül társadalombiztosítási szempontból.
Amennyiben a fenti feltételek bármelyik pontja nem teljesül, például a kiküldött helyi munkaszerződést is köt, vagy a legutóbbi kiküldetése óta nem telt még el 3 év, akkor Magyarországon biztosítottá válik.
A magyar-török szociális biztonsági egyezmény legfontosabb pontjai
A magyar-török szociális biztonsági egyezmény alapelvként fogalmazza meg, hogy annak az államnak a jogszabályait kell alkalmazni, ahol a munkavállaló a keresőtevékenységét végzi. Tehát például egy Törökországban dolgozó magyar munkavállaló főszabály szerint török járulékok megfizetésére kötelezett.
Kiküldetés
A 24 hónapot meg nem haladó kiküldetésekre speciális szabályok vonatkoznak. Az egyezmény ebben az esetben a küldő ország társadalombiztosítási rendszerében „tartja” a kiküldöttet. A 24 hónapos mentesség egyszer meghosszabbítható, ugyanakkor a kiküldetés teljes időtartama az 5 évet (60 hónapot) nem haladhatja meg. Egy török munkavállaló tehát, ha török munkaadója másfél évre Magyarország területére küldi, hogy itt munkáltatója nevében munkát végezzen, Törökországban marad biztosított. Fontos feltétele még a mentességnek, hogy a kiküldött nem érkezhet egy másik kiküldött leváltása céljából.
Speciális mentesség
Az egyezmény 12-es cikkelye lehetőséget biztosít arra, hogy a munkaadó és a munkavállaló közös – mentességre vonatkozó – kérelmet terjeszthessen elő tulajdonképpen bármilyen esetben. Ezt annak a hatóságnak kell előterjeszteni, amely jogszabályainak alkalmazását kérik a felek. A mentesség megítélésének feltétele, hogy az egyik országban mindenképpen a kötelezett maradjon a kérelmező, amit az illetékes ország hatóságának igazolásával kell bizonyítania.
Értelmezésünk szerint ez a cikkely lehetőséget biztosít mentesség kérelmezésére például a speciális foglalkoztatási struktúrák esetében is. Egy kiküldetés során előfordulhat, hogy a fogadó társaság helyi munkaszerződést is köt a kiküldöttel. Ebben az esetben a kiküldetés cikkely alapján mentesség már nem adható a kiküldött számára, azonban a 12-es cikkely alapján kérelmezhető, és a hatóságok pozitív elbírálását követően alkalmazható is ez a mentesség.
Biztosítási idők
A magyar-török szociális biztonsági egyezmény értelmében a magyar és török munkavégzéssel töltött biztosítási időket össze kell számolni.
A WTS Klient évek óta naprakészen követi és mindennapos munkájában is alkalmazza a külföldiek munkavállalásával kapcsolatos jogszabályváltozásokat és nemzetközi fejleményeket. Ha nem akar lemaradni az aktuális változásokról, kattintson az alábbi ikonra és kövesse LinkedIn-oldalunkat!
KAPCSOLÓDÓ KIADVÁNYUNK:
WTS Klient Adóhíd 2017. ősz – Külföldiek munkavállalása Magyarországon
KAPCSOLÓDÓ HANGANYAG:
