Elsősorban a színlelt foglalkoztatást kívánja visszaszorítani az a 2022. július 11-én benyújtott és másnap már el is fogadott törvényjavaslat, amely a KATA, vagyis a kisadózó vállalkozások tételes adója szabályainak jelentős módosításait tartalmazza. Az új szabályok szerint a katások szeptembertől nem számlázhatnak cégeknek, cégek nem lehetnek a KATA alanyai, és módosul a bevételi határ is.
A KATA módosításának célja
A törvényjavaslat indoklása szerint a KATA módosításának célja annak biztosítása, hogy az adónem továbbra is elsősorban az eredetileg megcélzott személyi kör, a ténylegesen is vállalkozási tevékenységet folytató legkisebb adóalanyok számára legyen vonzó adózási alternatíva. A cél a jövőben is az, hogy a lakosság részére saját szolgáltatást nyújtó, terméket értékesítő egyéni vállalkozó kapjon lehetőséget arra, hogy a tevékenységét terhelő valamennyi közteher-fizetési kötelezettségét csekély adminisztráció mellett, méltányos mértékű tételes adó megfizetésével teljesíthesse.
Kik lehetnek az új KATA alanyai?
A kisadózó vállalkozások tételes adója (KATA) alanyai jelenleg az az egyéni vállalkozó, egyéni cég, ügyvédi iroda, valamint a kizárólag magánszemély taggal rendelkező közkereseti társaság és betéti társaság lehet, aki ezt a választását bejelenti az állami adóhatósághoz, és vele szemben a törvényben nevesített kizáró okok nem állnak fenn.
Az új KATA törvény hatályba lépésétől kezdve csak azok alkalmazhatják ezt az adózási módot, akik a lakosság részére vagy saját szolgáltatást nyújtanak – kivéve a taxis személyszállítási szolgáltatást –, vagy terméket értékesítenek, és az egyéni vállalkozói körbe tartoznak. Ez azt jelenti, hogy csak egyéni vállalkozásként lehet ezt a kedvező adózási lehetőséget választani, és kizárólag lakossági ügyfelek felé lehet nyújtani a szolgáltatásokat, vagy adott esetben terméket eladni.
Az adó választására az az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló törvény szerinti egyéni vállalkozó jogosult, aki megfelel a törvény főfoglalkozású kritériumának, és az adóalanyiság választását az állami adó- és vámhatósághoz bejelenti. Az adóalanyiság a bejelentést követő hónap első napjával jön létre. A tevékenységét év közben kezdő egyéni vállalkozó a bejelentkezéssel egyidejűleg választhatja az adóalanyiságot. Nem választhatja ugyanakkor az adóalanyiságot az az egyéni vállalkozó, aki ingatlan bérbeadási, üzemeltetési tevékenységet végez, illetve akinek az adószámát a bejelentés évében vagy az azt megelőző 12 hónapban az állami adó- és vámhatóság törölte, vagy törlés hatálya alatt áll.
Változó keretösszeg
A törvénymódosítás a KATA mértékét nem érinti, az továbbra is havonta 50 000 forint, változik ugyanakkor a bevételi határ. Eszerint az a keretösszeg, amelynek eléréséig az adókötelezettség kizárólag a KATA megfizetésével teljesíthető (ha a tételes adót az év valamennyi hónapjára megfizeti az adó alanya), a jelenlegi 12 millióról 18 millió forintra emelkedik. Az ezt meghaladó bevételrész után 40%-os különadót kell fizetni.
Mikortól hatályosak a változások?
A törvény rendelkezései a bejelentkezésre vonatkozó szabályok kivételével 2022. szeptember 1-jén lépnek hatályba. Az új KATA hatálya alá való bejelentkezés augusztus 1-jétől szeptember 25-ig lehetséges. A megtett nyilatkozat alapján az adóalanyiság 2022. szeptember 1-jétől jön létre. A kisadózói adóalanyiság választására nem jogosult, augusztus 31-én a kisadózó vállalkozások tételes adóját alkalmazó egyéni vállalkozók az szja-törvény szerinti egyéni vállalkozókra vonatkozó átalányadózás választását a 2022. évre vonatkozóan október 31-ig jelenthetik be a NAV honlapján augusztus 15-ig közzétett formában és módon.
Mi lesz az eddigi katásokkal?
Azok, akik a módosítás után is a KATA alanyai maradnak, továbbra is egyszerű adminisztrációval adózhatnak, adóbevallási kötelezettségük továbbra sem lesz, csupán bevételi nyilvántartás vezetésére kötelesek. A kisadózó az adóévet követő év február 25-ig kizárólag az adóévben megszerzett bevételéről köteles nyilatkozni azzal, hogy amennyiben a keretösszeg túllépése miatt különadó megfizetésére is köteles, azt is eddig az időpontig köteles megállapítani, bevallani és megfizetni.
Azoknak az adóalanyoknak, akik nem egyéni vállalkozók, vagy nem csak magánszemélyek felé értékesítenek, át kell gondolniuk a működési kereteiket, és megnövekedett adminisztrációval is számolniuk kell. A vállalati kör felé szolgáltatásokat nyújtó cégeknek a kettős könyvvitel szabályai szerint kell majd vezetniük a nyilvántartásaikat, és a számviteli törvény bonyolultsága miatt minden valószínűség szerint könyvelőt kell majd megbízniuk. Ezen felül a társasági adó alá történő áttéréssel akár speciális, a figyelembe vehető bevételekkel és költségekkel összefüggő adóalap-módosító tételekkel is számolniuk kell. A KATA esetében az átalányadózás miatt a költségek „gyűjtésére”, költségelszámolásra nem volt lehetőség, az új adózási formákra áttérő vállalkozóknak azonban ezeket is számba kell majd venni.
A kisadózó vállalkozások tételes adójával kapcsolatos törvényváltozás nem csak a kisvállalatokat, vállalkozókat érinti, hanem közvetetten a nagy, multinacionális vállalatokat, vagyis ügyfeleinket is. Beszállítóik között ugyanis nagy valószínűséggel találhatók olyan KATA adóalanyok – nyelvtanárok, fordítók, egyéb szolgáltatást nyújtó vállalkozók – akik eddig ezt a kedvező adózási módszert választották, most azonban újra kell gondolniuk működésüket, díjazásukat. Ha kíváncsi arra, hogy hogyan érintheti az Ön cégét a változás, a WTS Klient adótanácsadó csapata mindig készséggel áll ügyfelei rendelkezésére!
