A devizaáttérés egy remek lehetőség a cégek számára, hogy az árfolyam ingadozásból származó problémák jelentős részét kiküszöböljék. A devizaáttérés ugyanakkor gondos előkészítést igényel, figyelemmel kell lennünk annak jogi feltételeire is, különösen a kapcsolódó határidőkre és a cégbírósághoz történő bejelentésre.
A devizaáttérés jogszabályi háttere
A devizaáttérés szabályait elsősorban a számvitelről szóló 2000. évi C. törvényben (devizanemek közötti áttérés elszámolási szabályai), a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvényben (a változásbejegyzésre, valamint a létesítő okirat módosítására vonatkozó rendelkezések), illetve a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvényben találjuk.
Mire érdemes figyelni cégjogi szempontból?
A devizaáttérés két alapvető technikai jellegű feltételhez kötött. Egyrészt a devizaáttérést az üzleti év első napját megelőzően rögzíteni kell a számviteli politikában, másrészt a választott devizát a létesítő okiratban is fel kell tüntetni.
Az áttérésről szóló határozatot és a kapcsolódó további cégiratokat (így mindenekelőtt a jegyzett tőke és a tagok vagyoni hozzájárulásának devizában meghatározott összegét tartalmazó létesítő okiratot) a cég jogi képviselője készíti elő és azokat a változás (áttérés) bekövetkezésétől számított 30 napon belül nyújtja be az illetékes cégbíróság részére a vonatkozó változásbejegyzési kérelemmel együtt.
Az áttérés fordulónapja, amely nap célszerűen a jegyzett tőke átváltási árfolyamát is kijelöli egyben, előre is meghatározható. Így tehát olyan időpontot is kijelölhetünk, melynek napi deviza árfolyamai értelemszerűen előre még nem ismertek. Ilyen esetekben a határozatot úgy kell megszövegezni, hogy az biztosítsa a jogi képviselőnek, hogy a határozat meghozatalát követően ismertté vált árfolyam alapján a jegyzett tőke devizás konkrét összegét fel tudja tüntetni a létesítő okiratban.
A határozatban nem a konkrét árfolyamot, hanem csak azt kell rögzíteni, hogy a Magyar Nemzeti Bank által közzétett, mely napon érvényes árfolyammal határozza el a vállalkozás a devizaáttérést.
A határozatban fel kell szólítani az ügyvezetőt arra, hogy társaság tagjegyzékének módosításáról, illetve annak cégbíróságnál történő átvezetéséről az egységes szerkezetbe foglalt létesítő okiratban – az időközben ismertté vált árfolyam alapján – feltüntetett jegyzett tőke és vagyoni hozzájárulások összegének alapul vételével gondoskodjon.
A cégiratok előkészítésén túl jogi szempontból mit tehetünk még?
A devizaáttérés kapcsán a cégeknek mindenekelőtt érdemes áttekinteni a szerződéseiket abból a szempontból, hogy azok jellemzően milyen pénznemben állnak fenn. Végig kell gondolni továbbá, hogy a meglévő forint alapú szerződések hogyan módosíthatóak, mennyiben lehet számítani az üzleti partnerek rugalmasságára ennek kapcsán. A szerződések módosítását célszerű ezért előzetesen megtárgyalni az üzletfelekkel és lehetőleg ügyvéd segítségével előkészíteni, megszövegezni a kapcsolódó iratokat. Az új szerződések kapcsán pedig figyelni kell arra, hogy azok a választott devizában jelöljék meg a pénzügyi teljesítéseket, a már rendszeresített szerződésmintákat érdemes ebből a szempontból átvilágítani.
Kockázatok a sajátos beszámoló letétbe helyezésének elmulasztásához kapcsolódóan
A devizaáttéréshez sajátos beszámoló készítési kötelezettség társul, melyet az áttérés napját követő 5. hónap utolsó napjáig elektronikusan letétbe kell helyezni a céginformációs szolgálatnál. Ha a cég ennek nem tesz eleget, súlyos bírságokra számíthat (akár 500 000 forintig, illetve ismételt felhívás esetén további egymillió forintig terjedően), sőt – ha az ismételt felszólítás is eredménytelen – az adóhatóság a cég adószámát törli, és kezdeményezi a cég megszűntnek nyilvánítását a cégbíróságnál (kivéve, ha a cég kényszertörlés alatt áll). Viszonylag új szabály, hogy amennyiben a cég a beszámoló letétbehelyezési, illetve közzétételi kötelezettségét az adószám törléséről szóló határozat kiadmányozásáig teljesíti, akkor az adószám törlését elrendelő határozat kiadmányozásának nincs helye. Amennyiben az adózó az adószám törlését elrendelő határozat kiadmányozását követően, annak jogerőre emelkedéséig pótolja a mulasztását, vagy arról a NAV a kiadmányozást követően szerez tudomást, a határozatot visszavonják.
KAPCSOLÓDÓ VIDEÓ:
KAPCSOLÓDÓ HANGANYAG:
