Egyre több magyarországi társaság élt már a jogi lehetőséggel, és választotta a devizában történő könyvvezetést a forintban történő könyvvezetés helyett. A számviteli és jogi szempontok mellett kulcsfontosságú, hogy a legfontosabb adózási megfontolásokat is figyelembe vegyük egy esetleges áttéréshez kapcsolódóan.
Soron kívüli adóbevallások benyújtása
A devizás áttérés során a NAV felé külön speciális bejelentési kötelezettségünk nincs. Az áttérő társaságnak viszont sajátos beszámolási kötelezettség miatt soron kívüli bevallásokat kell benyújtania. Praktikusan éves elszámolású adók esetén (mint például a társasági adó és a helyi iparűzési adó) a beszámoló elkészítésére előírt határidő végéig, 5 hónapon belül kell bevallást benyújtani, míg havi és negyedéves gyakoriságú bevallásoknál ez a határidő az áttérést követő 30 nap.
Kérdések a társasági adóban
A társasági adóalap számításakor a devizás adatokat az adóév utolsó napján érvényes MNB-árfolyam alkalmazásával kell forintra kalkulálnunk. Adóalap-módosító tételek esetén, amennyiben az adott tétel a tárgyévi beszámoló adataihoz kapcsolódik, az év végi árfolyamon kell forintra átszámolnunk az összeget, míg az előző évekhez kapcsolódó tétel (például elhatárolt veszteség) esetében a korábbi adóbevallásban forintban rögzített értéket kell figyelembe vennünk az adóévi bevallás elkészítésekor.
Számviteli szempontból az áttérés sok problémára megoldás lehet, amennyiben a szerződéseink többnyire deviza-alapúak, de társasági adó szempontból is több esetben keletkezhet árfolyam-különbözet az áttérést követően is, amellyel számolnunk kell.
Példának okáért a devizában meghatározott, de forintban teljesítendő adófizetési kötelezettség és az adóév során forintban fizetett adóelőlegek különbözetének devizás összege között minden bizonnyal adódik árfolyameltérésből származó különbözet. A klasszikus, árfolyam-különbözettel járó tételekről nem is beszélve, így a nem devizában számlázott vevői és szállítói tételek, illetve a nem a könyvvezetési devizában meglévő pénzeszközök esetén keletkezhet árfolyam-különbözet, elsősorban a pénzügyi rendezéshez kapcsolódóan.
Általános forgalmi adó és személyi jövedelemadó
Általános forgalmi adóban arra kell tekintettel lenni, hogy az általános forgalmi adó bevallás elkészítéséhez forintban meghatározott analitika szükséges a devizás áttérés után is, és az egyes tételeket nem lehetséges ugyanazon árfolyamon átváltani, hanem az ügylet teljesítési időpontja vagy a bizonylat kiállítási napján irányadó, törvényben meghatározott devizaárfolyamot kell alkalmazni a forintra történő átszámítás során. Könnyen árfolyam-különbözet keletkezhet a NAV által kiutalt forintösszeg devizás számlán történő jóváírásakor, illetve az adókötelezettség pénzügyi rendezésekor is.
Bár a fenti problémákat nem könnyű teljesen kiküszöbölni, összességében elmondható, hogy amennyiben lehetséges, érdemes a devizás áttérés utáni szerződéses ellenértékeket már az adott devizában (euróban) meghatározni (esetleg a korábbiakat is ennek megfelelően módosítani), és ha a számlázás (és a pénzügyi kiegyenlítés is) az adott devizában történik szerződés szerint, elkerülhető az ilyen típusú különbözetek keletkezése.
A személyi jövedelemadóval kapcsolatban érdemes kiemelni, hogy a jogszabályi előírás szerint a forintban meghatározott munkabér figyelembevételével kell meghatározni az adó mértékét és a munkáltatót terhelő járulékokat, de a könyvelésnek itt is az adott devizában kell megtörténnie.
Nagyon fontos, hogy a fentiekkel tisztában legyünk könyvelőként vagy éppen pénzügyi vezetőként: egy esetleges adóellenőrzés során a siker érdekében mindezeket szükséges lehet részletesen elmagyaráznunk az adóellenőrnek is.
KAPCSOLÓDÓ VIDEÓ:
KAPCSOLÓDÓ HANGANYAG:
