transzferár-nyilvántartási rendeletMegjelent az önellenőrzés kifejezés a 2018-tól érvényes transzferár-nyilvántartási rendelet szövegében. A hibák utólagos módosítására vonatkozó lehetőség megteremtése az egyik legfontosabb újdonság a Magyar Közlöny 169. számában, 2017. október 18-án kihirdetett jogszabályban. Az elfogadott végleges szöveg a korábbi cikkünkben már részletezett tervezethez képest nem tartalmaz merőben új intézkedéseket, pontokat, de van egy-két részletszabály, amiről érdemes pár szót ejteni.

Az új transzferár-nyilvántartási rendelet kötelezővé tette a közös nyilvántartást

Az új transzferár-nyilvántartási rendelet alapján 2018-tól megszűnt az önálló nyilvántartás készítésének lehetősége. Helyét egy olyan nyilvántartás vette át, ami két egymástól elkülönült dokumentációt foglal magában: a fődokumentumot, illetve a helyi dokumentumot. Az angolszász nyelvben master file és local file néven emlegetik ezt a két dokumentumtípust. A nagy cégcsoportok jellemzően készítenek csoportszinten is transzferár szabályozást (vagy irányelveket), amiben az egész csoport szemszögéből mutatják be a kapcsolt tranzakciókat. A korábbi rendelet alapján lehetőség volt a közös nyilvántartás készítése, mostanra azonban a nyilvántartás kötelező tartalmi eleme lett a fődokumentum és a helyi dokumentum is. Korábbi cikkünkben részletesen bemutattuk a kötelező tartalmi elemeket, most néhány gyakorlati kérdésre hívjuk fel a figyelmet.

Amire érdemes figyelni!

Korábban bevett gyakorlat volt a nemzetközi fődokumentumokból készíteni lokális transzferár szabályzatot. Sok fontos információt lehetett kinyerni ezekből a tanulmányokból, ugyanakkor ki kellett egészíteni a transzferár-rendelet kötelező formális tartalmi elemeivel, például. a folyamatban lévő bírósági ügyek bemutatásával. Az új transzferár-nyilvántartási rendelet alapján a fődokumentumnak is lehetnek olyan kötelező tartalmi elemei, amelyekre nem gondolnak a vállalatcsoport központjában, és ezért a mi feladatunk lesz ezeket pótolni. Nem biztos például, hogy mindenhol szükségesnek tartják bemutatni az üzleti eredmény mozgatórugóit, viszont Magyarországon ennek a pontnak a hiánya könnyen mulasztási bírságot eredményezhet.

Bekerült az önellenőrzés intézménye is

Mint már említettük, a másik legfontosabb változás a korábbi transzferár-rendeletekhez képest az önellenőrzés lehetőségének megteremtése. Az elkészített nyilvántartás módosítására eddig is volt lehetőség, azonban az adózók ezt jellemzően legfeljebb a hiányzó formai követelmények pótlására alkalmazták. Az új szabály egyértelműen kimondja: van rá lehetőség, hogy módosítsunk akkor is, ha adót vagy szokásos piaci árat érintő hibát észlelünk egy már elkészült dokumentumnál.

Amire érdemes figyelni! 

Ha van olyan új kapcsolt ügyletünk 2017-ben, amire még nem készítettünk transzferár-nyilvántartást, akkor normál üzleti éves adózóként van még időnk a 2017-es évről szóló társasági adóbevallás beadásáig ezt jogkövetkezmények nélkül elkészíteni. A hiányzó nyilvántartásért kapott büntetés mértéke nem változik 2018-ban sem, még mindig kiemelkedően magas. Hiányzó nyilvántartásonként 2 millió forint lehet a büntetés mértéke, ismételt mulasztás esetén pedig akár 4 millió forintra is rúghat a bírság.

Ami nem változott

Tekintettel arra, hogy egy transzferár dokumentum összeállítása sok időt és energiát emészt fel, ezáltal végső soron anyagi terheket is ró a Magyarországon aktív vállalkozásokra, érdemes keresni azokat a pontokat a rendeletben, amelyek mentességet vagy egyszerűbb dokumentum összeállításának a lehetőségét teremtik meg.

Felár nélkül átterhelt termék- és szolgáltatásértékesítésről nem kell nyilvántartást készítenünk, feltéve, hogy azt független féltől vettük igénybe. Változatlanul készíthetünk alacsony hozzáadott értékű, csoporton belüli szolgáltatásokról egyszerűsített nyilvántartást, bizonyos feltételek mellett.

Amire érdemes figyelni!

Felár nélkül történő átterhelésnél sok esetben a csoport több leányvállalata felé a költségek egy része kerül csak kiszámlázásra. Ebben az esetben a költségek megosztását a megfelelő felosztási kulcs ismertetésével igazolnunk kell, hiszen a független féltől érkező összköltség igazoltan piacinak minősíthető, de az arányok alátámasztására szükség van (ehhez a megfelelő mutató például a foglalkoztatottak száma).

Amennyiben érdeklik a közép-kelet-európai régió más országaiban érvényes, a transzferárra vonatkozó jogszabályok is (lett és orosz elemzés), kérjük keresse régiós transzferár-szakértőnket!