A termékdíjas szabályozás több olyan eszközt is tartalmaz, melyek segítségével a termékdíj-fizetési kötelezettség elkerülhető. Az egyik ilyen a termékdíj raktár, amely ugyan közel 4 éve került bevezetésre, a tapasztalatok mégis azt mutatják, hogy a vállalatok nemigen élnek ezzel a lehetőséggel. Jelen cikkemben a termékdíj raktárak intézményével kapcsolatos fontosabb kérdéseket igyekszem megválaszolni, és gyakorlati példával megvilágítani a termékdíj raktár szerepét a termékdíjas rendszerben.

termékdíj-raktár

Mi is az a termékdíj raktár?

A termékdíjas szabályozás alapján kétféle termékdíj raktár különböztethető meg: ipari és kereskedelmi. Mindkettőben közös az, hogy az állami adóhatóság engedélyével üzemeltetett belföldi ingatlanról van szó. A különbség a termékdíjas termékekkel végezhető műveletekben, folyamatokban testesül meg. Amíg az ipari termékdíj raktárban a termékdíj köteles termékek előállíthatók, feldolgozhatók, alkotórészként, tartozékként beépíthetők más termékbe, illetve újbóli felhasználásra előkészíthetők és készletezhetők, addig a kereskedelmi termékdíj raktárban a termékdíj köteles termékeket csak tárolni lehet.

Mit kell tenni az üzemeltetéshez?

A termékdíj raktár üzemeltetése engedélyhez kötött. Az engedély kiadását kérelmezni kell a NAV-nál a 18TRAKT nyomtatvány kitöltésével és elektronikus benyújtásával. A termékdíj raktár üzemeltetésére vonatkozó engedélyt csak olyan gazdálkodó szervezet kaphatja meg, amely megfelel a jogszabály által szabott szigorú feltételeknek, így például a termékdíj raktár üzemeltetésére szolgáló ingatlan jogszerű használója, szigorú nyilvántartási és bizonylati rendszert alkalmaz, nem áll csőd-, felszámolási vagy végelszámolási, valamint kényszertörlési eljárás alatt, termékdíj ügyintéző szakképesítéssel rendelkezik, vagy ilyen szakképesítéssel rendelkező ügyintézőt foglalkoztat stb.

Az engedélyezésre vonatkozó kérelmet a NAV 30 napon belül bírálja el, és legfeljebb 5 évre adható. Az 5 év elteltével, amennyiben az engedélyezési feltételek fennállnak, az engedély újabb 5 évre meghosszabbítható.

Miben áll a termékdíj raktár lényege?

A jogalkotó a termékdíj raktár intézményét más adóraktárak (áfa adóraktár, jövedéki raktár) analógiájára vezette be. Lényege, hogy a termékdíjköteles termék ilyen raktárba történő betárolása esetén, valamint a raktáron belüli értékesítése kapcsán nem keletkezik termékdíj-fizetési kötelezettség. A termékdíjköteles termék termékdíj raktárból belföldre, tulajdonjog átruházásával történő kitárolása első belföldi forgalomba hozatalnak minősül, és termékdíj fizetési kötelezettséget eredményez. Ha azonban a termékdíj raktárból külföldre történik a kitárolás, akkor egyáltalán nem keletkezik termékdíj-fizetési kötelezettség.

Összességében elmondható, hogy a belföldi kitárolásoknál a termékdíj-fizetési kötelezettség halasztható, a külföldi kitárolásoknál pedig véglegesen elkerülhető.

A fentiek könnyebb megértése végett nézzünk egy gyakorlati példát. „A” belföldi gyártó, aki termékdíjköteles elektronikai termékeket állít elő, és értékesíti azokat „B” belföldi gazdálkodó szervezetnek. „B” ezt követően a termékeket „C” és „D” szintén belföldi cégeknek értékesíti, akik a termékeket teljes egészében külföldre adják el. Hogyan alakul az egyes szereplőknél a termékdíj-fizetési kötelezettség termékdíj raktár igénybevételével és anélkül?

Amikor az „A” eladja a termékdíjköteles termékét a „B” belföldi vevőjének, akkor alapesetben termékdíj-fizetési kötelezettség keletkezik „A”-nál első belföldi forgalomba hozatal címén, ha a felek nem használják ki termékdíj raktár lehetőségét.  Amennyiben „A” megfizeti a termékdíjat, akkor a külföldre értékesített termékek után a „C”, illetve a „D” visszaigényelheti a termékdíjat, ha a külföldre történő kiszállítás igazolt, valamint megfelelő nyilvántartásokkal és számlákkal alátámasztott.

Ha azonban az „A” a termékdíjköteles termékeit rögtön termékdíj raktárba szállítja be, és azt követően a termékdíj raktáron belül értékesíti azokat „B”-nek, majd „B” szintén a termékdíj raktáron belül értékesíti azokat „C”-nek és „D”-nek, akkor mivel a „C” és „D” is a végén külföldre értékesítik a termékeket, nem csak hogy egyik szereplőnél sem keletkezik termékdíj-fizetési kötelezettség, de elkerülhető a sok plusz munkával és adminisztrációval járó visszaigénylés is.

A fentieket figyelembe véve általánosságban elmondható, hogy termékdíj raktár jellemzően 3 vagy annál több szereplős ügyletek esetében lehet célszerű, ahol a szerződéses átvállalásra a jogszabályi előírások miatt nincs lehetőség, illetve ahol a felek szeretnék elkerülni a termékdíj-visszaigényléssel járó plusz adminisztrációt.

Szigorú nyilvántartási rend, adatszolgáltatás

A jogalkotó a termékdíj raktár nyújtotta előnyöket azonban nem ingyen adja. A termékdíj raktár engedélyesének ugyanis a raktárban tárolt, feldolgozás, előállítás, alkotórészként, tartozékként más termékbe történő beépítés vagy újbóli felhasználásra előkészítés alatt álló, készletezett termékdíjköteles termékekről elektronikus úton folyamatos és naprakész nyilvántartást kell vezetnie, valamint a raktárba betárolt és kitárolt termékdíjköteles termékekről, továbbá a raktárkészletről negyedévente meghatározott adattartalommal, elektronikus úton adatot kell szolgáltatnia a NAV részére, a tárgynegyedévet követő hónap 20. napjáig.

Amennyiben Ön olyan többszereplős ügyletben vesz részt, melyben termékdíjköteles termék is érintett és a termékek részben vagy egészben külföldre kerülnek, akkor mindenképpen érdemes a termékdíj raktár alkalmazásának lehetőségét átgondolni. Forduljon bizalommal környezetvédelmi termékdíj tanácsadóinkhoz!

 

Cseri Zoltán
manager
+3618873747
zoltan.cseri@wtsklient.hu