2019. január 22.

Nem kell járulékot fizetniük a saját jogú nyugdíjas munkavállalóknak 2019-től

Nem kell járulékot fizetniük a saját jogú nyugdíjas munkavállalóknak 2019-től

2019. január 1-jétől nagyon fontos változás történt a saját jogú nyugdíjas munkavállalók járulékait illetően. A változás lényege, hogy a saját jogú nyugdíjas munkavállalónak az idei évtől már nem kell járulékokat, a munkáltatónak pedig szociális hozzájárulási adót fizetnie. Cikkünkben az új szabályozás lényegét foglaljuk össze. 

Ki a saját jogú nyugdíjas? 

Az új szabályozás megfelelő alkalmazásához elsőként azt kell pontosan meghatározni, hogy ki tekinthető társadalombiztosítási szempontból saját jogú nyugdíjasnak.

Az 1997. évi LXXX. törvény a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről (Tbj.) 4. § f) pontja szerint saját jogú nyugdíjas az a természetes személy, aki:

  • a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény (1997. évi LXXXI. törvény), illetve nemzetközi egyezmény alkalmazásával a 14. § (3) bekezdés a) pontjában meghatározott saját jogú nyugellátásban (öregségi nyugdíj), rokkantsági nyugdíjsegélyben (nyugdíjban), egyházi jogi személytől nyugdíjban vagy növelt összegű öregségi, munkaképtelenségi járadékban részesül,
  • a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról és annak végrehajtásáról szóló uniós rendeletek, illetve az EGT-állam jogszabályai alkalmazásával saját jogú öregségi nyugdíjban részesül,
  • az előző két bekezdés szerint saját jogú nyugdíjasnak minősül és a Munka Törvénykönyve (Mt.) szerint munkaviszonyban áll, abban az esetben is, ha a nyugellátás folyósítása szünetel.

A fenti meghatározás alapján tehát a saját jogú nyugdíjas gyakorlatilag az öregségi nyugdíjkorhatárt már betöltött, valamint a nők kedvezményes nyugdíjában részesülő személyt jelenti.

Nem minősülnek saját jogú nyugdíjasnak azok a személyek:

  • akik részére 2012. január 1-jétől a nyugellátásuk már nem nyugdíjként, hanem korhatár előtti ellátásként vagy szolgálati járandóságként került folyósításra;
  • akiknek 2011. december 31-ét követően korhatár előtti ellátást vagy szolgálati járandóságot állapítottak meg;
  • akiknek a rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugellátásuk 2012. január 1-jétől rehabilitációs vagy rokkant ellátásként kerül továbbfolyósításra, illetve a megváltozott munkaképességű ellátásuk ezen időponttól kezdődően került megállapításra.
Mikor mentesül a saját jogú nyugdíjas a járulékfizetési kötelezettség alól?

A Tbj. 25. §-a alapján „a saját jogú nyugdíjas foglalkoztatott (ide nem értve az Mt. szerint munkaviszonyban álló saját jogú nyugdíjasnak minősülő személyt) a járulékalapot képező jövedelme után természetbeni egészségbiztosítási járulékot és nyugdíjjárulékot fizet. Ha a nyugdíj folyósítása szünetel, a saját jogú nyugdíjas foglalkoztatott pénzbeli egészségbiztosítási járulékot is köteles fizetni.”

Az Mt. szerinti munkaviszonyban álló saját jogú nyugdíjasnak minősülő munkavállalónak a fenti törvény alapján tehát 2019-ben nem kell a jövedelme után 10% nyugdíjjárulékot és 4% természetbeni egészségbiztosítási járulékot fizetnie. Ez azt is jelenti, hogy a munkaszerződéssel dolgozó saját jogú nyugdíjas csak a személyi jövedelemadót (15%) köteles megfizetni.

Ezért 2019-ben az Mt. szerint munkaviszonyban dolgozó saját jogú nyugdíjas nem munkavállalóként lesz jogosult az egészségügyi szolgáltatásra, hanem a Tbj. 16. § (1) bekezdésének b) pontja alapján, mint belföldi nyugdíjas lesz jogosult az egészségügyi szolgáltatásra, aminek a fedezetét a központi költségvetés biztosítja.

Nagyon fontos, hogy a járulékmentesség, valamint a biztosítottság hiánya csak abban az esetben érvényesül, ha a saját jogú nyugdíjas munkaviszony keretein belül végez keresőtevékenységet. Azok a saját jogú nyugdíjasok, akik közszolgálati típusú jogviszonyban, vagy például megbízási jogviszony keretében végeznek munkát, a jogviszonyuk alapján továbbra is biztosítottá válnak, és ezen tevékenységük alapján a keresetükből egészségbiztosítási járulékot és nyugdíjbiztosítási járulékot kell fizetniük.

Lényeges következménye ennek a változásnak, hogy a járulékfizetés hiánya miatt a saját jogú munkaviszonyban álló nyugdíjas esetében nem áll fenn a 0,5%-os nyugdíjemelés.

A foglalkoztató feladata a szabályváltozás kapcsán 

Az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény 1. számú mellékletének 3.2 pontja szerint az érintett személyek biztosítási jogviszonyának megszűnését a munkáltatónak nyolc napon belül be kell jelentenie a Nemzeti Adó- és Vámhivatal felé a T1041-es számú adatlapon.

Cikkünk nem fedi le teljes mértékben a saját jogú nyugdíjas munkavállalók járulékfizetésére vonatkozó szabályozást, csak a legjelentősebb változásokat próbálja bemutatni. Forduljon bérszámfejtő munkatársainkhoz bizalommal, amennyiben konkrét kérdései lennének a megváltozott törvénnyel kapcsolatban.

Lépjen velünk kapcsolatba!

Amennyiben bármilyen kérdése vagy megjegyzése van a WTS Klienttel, illetve szakmai anyagainkkal kapcsolatban, töltse ki rövid kapcsolatfelvételi űrlapunkat és hamarosan keresni fogjuk Önt.