2018 végén életbe lépett Magyarországon egy fontos változás a veszteségelhatárolás szabályozásában. A 2014-ben kezdődött adóév utolsó napjáig keletkezett, és az adóalapnál még nem érvényesített elhatárolt veszteséget az adózók a 2014. december 31-én hatályos előírások szerint írhatják le. A társasági adóról és osztalékadóról szóló törvény módosítása értelmében ezt a veszteséget legkésőbb 2025 helyett a 2030. december 31. napját magában foglaló adóévben használhatják fel a társaságok. A veszteségelhatárolás szabályozásában bekövetkezett változás apropóján összeszedtük a jelenleg még felhasználható veszteségekkel kapcsolatos szabályokat.
Veszteségelhatárolás
Az adózók az egyes adóévekben keletkezett negatív adóalapjukkal a következő években csökkenthetik az adóalapjukat az adott évben érvényes szabályoknak megfelelően. Ez a veszteségelhatárolás.
Az idők folyamán mind a veszteségelhatárolás, mind az elhatárolt veszteség felhasználhatóságának szabályai sokszor változtak. Más-más szabályok vonatkoznak egy változatlan körülmények között működő vállalkozásra, az átalakulás következtében létrejött, illetve átalakulás után tovább működő társaságokra, ingatlanbefektetési társaságokra stb. Ebben a cikkben a különböző adóévekben keletkezett veszteségek időbeli felhasználhatóságára fókuszálunk.
2009 előtt keletkezett veszteségek
A 2003 előtt érvényben lévő szabályozásnak megfelelően a keletkezett veszteségeket a következő öt adóévben lehetett felhasználni, így ezek a veszteségek már elévültek, ha nem használta fel őket az adózó. 2004-től a veszteségek korlátlan ideig elhatárolhatóvá váltak, a veszteségelhatárolás azonban bizonyos esetekben engedélyeztetéshez volt kötve. Engedélyre a társaság alapítását követő negyedik adóévben és az utána keletkezett veszteségek esetében volt szükség akkor, ha a következő feltételek közül az egyik teljesült:
- az adott adóévben az árbevétel nem érte el az elszámolt költségek és ráfordítások 50%-át;
- a társaság adóalapja a megelőző két adóévben is negatív volt.
Amennyiben az adózó esetében a két feltétel egyike sem állt fenn, a keletkezett veszteség elhatárolását engedélyeztetnie sem kellett. 2005-től ez az előírás némiképpen változott. Ezután akkor kellett engedélyeztetni a veszteség elhatárolását, ha
- az adott évben az adózás előtti eredmény negatív volt és
- az adott adóévben a bevételek mértéke nem érte el az elszámolt költségek és ráfordítások 50%-át vagy
- a társaság adóalapja a megelőző két adóévben is negatív volt.
Újabb változások
A 2009. év végi adóváltozásokkal egy olyan módosítást fogadott el a törvényalkotó, amelyet már a 2009. évi veszteség elhatárolására is lehetett alkalmazni. Ekkortól a keletkezett veszteséget az adózók engedélyeztetés nélkül korlátlan ideig elhatárolhatták.
Jelenlegi helyzet
A 2015 óta érvényben lévő szabályozás szerint az adóévi negatív adóalapot a következő öt adóévben használhatja fel az adózó. A korábban időbeli korlátozás nélkül elhatárolt veszteségek tekintetében a törvény átmeneti szabályt tartalmaz. A legkésőbb a 2014. december 31-ét magában foglaló adóévben keletkezett veszteséget legkésőbb a 2025. december 31-ét magában foglaló adóévben lehetett az adózás előtti eredmény csökkentésére felhasználni.
A tavaly év végén elfogadott törvénymódosítás ezt az időpontot tolta 2030-ig, azaz a vállalkozások a 2030. december 31-ét magában foglaló adóévről készítendő társasági adóbevallásukban még csökkenthetik ezzel a veszteséggel az adóalapjukat. Tekintettel arra, hogy a törvény az elhatárolt veszteség felhasználására FIFO szabályt ír, azaz először a korábban keletkezett veszteségeket kell felhasználni, sajátos helyzet áll elő. Azon társaságok, amelyek a 2015 előtti időszakból jelentősebb elhatárolt veszteségekkel rendelkeznek, a 2015 után keletkezett veszteségeiket nem feltétlenül tudják felhasználni, hiszen azok öt év után elévülnek.
A következő táblázat az elhatárolt veszteség felhasználhatóságát mutatja normál üzleti év esetén néhány példán keresztül. Látható, hogy amennyiben a társaság 2020-ig nem használja fel a 2015 előtt keletkezett veszteségét, a 2020-ban keletkezett veszteség felhasználására nem lesz lehetősége.
A veszteségelhatárolás és az elhatárolt veszteségek felhasználásának kérdése kulcsfontosságú. Megfelelő nyilvántartás nélkül azt kockáztatjuk, hogy elveszítjük a veszteségek felhasználásának lehetőségét, vagy éppen fordítva, élünk a felhasználás lehetőségével, miközben nem figyelünk a tiltó szabályokra. E tekintetben elég, ha csak a 2012 óta élő 50%-os korlátra gondolunk, mely szerint a korábbi adóévek elhatárolt vesztesége legfeljebb a felhasználása nélkül számított adóévi adóalap 50%-áig számolható el az adózás előtti eredmény csökkentéseként.
Amennyiben tudni szeretné, hogy az Ön cégénél milyen lehetőségek vannak a veszteségelhatárolás és az elhatárolt veszteségek felhasználhatósága terén, és szakember segítségére lenne szüksége, forduljon bizalommal a WTS Klient adótanácsadó munkatársaihoz!
