2020. július 3-án fogadta el a Magyar Országgyűlés a Magyarország 2021. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló törvényjavaslatot. A törvény számos lényeges adóváltozásról rendelkezik 2020-ra és 2021-re vonatkozóan. A 2020-as nyári adómódosítások egyik legfontosabb eleme, hogy a társasági adó és az innovációs járulék feltöltési kötelezettség eltörlése után a helyi iparűzési adóban is megszűnik az adóelőleg-feltöltési kötelezettség. Jelentősen módosulnak továbbá a társadalombiztosítási, az EKÁER- és a kisadózó vállalkozások tételes adójára (KATA) vonatkozó szabályok is. Az alábbiakban elsősorban a helyi adózást, a társadalombiztosítást és a „katásokat” érintő legfontosabb tudnivalókat foglaljuk össze.
Helyi iparűzési adó feltöltési kötelezettség
A 2020-as nyári adómódosítások szerint hatályát veszti a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény azon bekezdése, miszerint „annak a társasági adóalanynak minősülő, kettős könyvvitelt vezető vállalkozónak (ideértve a külföldi székhelyű vállalkozó magyarországi fióktelepét, továbbá a kettős könyvvitel elveinek megfelelő könyvvezetést alkalmazó más külföldi székhelyű vállalkozót is), amelynek az adóévet megelőző adóévben az éves szinten számított nettó árbevétele a 100 millió forintot meghaladta, az adóévre megfizetett iparűzési adóelőleget az adóévi várható fizetendő adó összegére ki kell egészítenie”. Mindez praktikusan azt jelenti, hogy megszűnik a helyi iparűzési adóelőleg-kiegészítési kötelezettség már a 2020-as évre vonatkozóan is. A kötelezettség eltörlése vonatkozik a naptári évtől eltérő üzleti éves vállalkozásokra is.
Egyéb helyi adók
Az adórendszer egyszerűsítése érdekében megszűnik a reklámhordozók után fizetendő építményadó-fizetési kötelezettség.
Társadalombiztosítási változások, szociális hozzájárulási adó
Változik a társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény is. A módosítás értelmében a törvény által rögzített járulékfizetési alsó határ (a minimálbér 30%-a) és a ténylegesen kifizetett járulékalapot képező jövedelem közötti különbözet után fennálló társadalombiztosítási járulékot a foglalkoztató köteles megfizetni minden munkaviszonyban.
Idén júliustól a természetbeni egészségbiztosítási járulék (4%), a pénzbeli egészségbiztosítási járulék (3%), a munkaerőpiaci járulék (1,5%) és a nyugdíjjárulék (10%) egységes, egykulcsos járulékká változik. Az új járulék megnevezése társadalombiztosítási járulék, melynek mértéke megegyezik az előbb felsorolt járulékok összegével, azaz 18,5%. A változtatás azzal is együtt jár, hogy a járulékalapot képző jövedelem után szinte minden biztosítottnak 18,5% társadalombiztosítási járulékot kell fizetni.
Könnyítést jelent viszont a társas vállalkozások számára, hogy 2020. július 1-jétől a szociális hozzájárulási adó mértéke újabb két százalékpontot csökken, 17,5%-ról 15,5%-ra változik.
KATA: 40%-os különadó
A „katásokra” vonatkozóan a kormány már a koronavírus miatt meghirdetett veszélyhelyzetben bevezetett néhány átmeneti intézkedést, a 2020-as nyári adómódosítások nyomán azonban tartós változásokra is fel kell készülnie ennek az adózói körnek.
A kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény kiegészül azzal, hogy 2021-től a magánszemély egyetlen jogviszonyával összefüggésben jelenthető be kisadózóként. 2021. január 1-jén a NAV az elsőként bejelentett jogviszony kivételével a többi jogviszony tekintetében törli a magánszemélyt a bejelentett kisadózók köréből.
A 2020-as nyári adómódosítások bevezetik az extra 40%-os adót azok számára, akik üzletfelüknek 3 millió forintnál nagyobb összeget számláznak ki egy évben. Ezzel a Pénzügyminisztérium nem titkolt szándéka, hogy az ún. bújtatott foglalkoztatást korlátozza. A különadót 2021-től kell megfizetni:
- az adózás rendjéről szóló törvény (Art.) szerinti kifizetőnek, ha olyan kisadózó vállalkozásnak juttat bevételt, amellyel kapcsolt vállalkozási viszonyban áll;
- a kisadózó vállalkozásnak, ha olyan, külföldi illetőségű jogi személytől, egyéb szervezettől szerez bevételt, amellyel kapcsolt vállalkozási viszonyban áll;
- az Art. szerinti kifizetőnek, ha a tárgyévben ugyanazon kisadózó vállalkozásnak az év elejétől összesítve 3 millió forintot meghaladó összegű bevételt juttat, a 3 millió forintot meghaladóan így kifizetett összeg után.
Az adót az első két esetben a juttatás / bevétel után a megszerzése hónapját követő hónap 12. napjáig kell megállapítani, bevallani és megfizetni, az utóbbi esetben elsőként annak a hónapnak a 12. napjáig, amelyet megelőzően a kifizető az említett juttatási értékhatárt átlépte, majd a tárgyév minden olyan hónapját követő hónap 12. napjáig, amelyben a kisadózó vállalkozás részére bevételt juttat. A bevallásban a kifizetőnek fel kell tüntetni a kisadózó vállalkozás adószámát, nevét és címét. Ez egy extra különadó, amelynek megfizetése nem mentesít a tételes adó megfizetése alól.
Új adatszolgáltatási kötelezettségek a kisadózóknak
A kisadózó 2021-től köteles írásban tájékoztatni a vele szerződéses kapcsolatba lépő kifizetőt arról, hogy kisadózó vállalkozásnak minősül, illetve arról, ha ez a jogállás megszűnik vagy újra keletkezik.
A kifizető a tárgyévet követő év január 31-éig köteles tájékoztatni a kisadózó vállalkozást a 40%-os adó alapjaként (fenti pontok értelmében) figyelembe vett összegről.
EKÁER
2021-től változnak az EKÁER-hez kapcsolódó jogszabályi előírások. A kapcsolódó legfontosabb tudnivalókról külön hírlevélben tudósítunk.
DAC6 adatszolgáltatási kötelezettség határidejének meghosszabbítása
Azon adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó határokon átnyúló konstrukciókról, amelyek megkezdésére 2018. június 25. és 2020. június 30. között került sor, a határidő 2021. február 28-ára tolódik ki.
A 2020. július 1. utáni ügyletek esetében a 30 napos bejelentési határidőt első alkalommal 2021. január 1-jétől kell számolnunk, azaz praktikusan az első határidő 2021. január 31. lesz.
Amennyiben tudni szeretné, hogyan érintik az Ön cégét a 2020-as nyári adómódosítások, keresse meg bizalommal a WTS Klient adószakértőit!
