A tagállamok 2020. július 30-áig voltak kötelesek átültetni nemzeti jogrendszerükbe azt az uniós irányelvet, amelynek keretében újragondolásra került a határon átnyúló kiküldetés jogintézménye. A munkavállalók szolgáltatások nyújtása keretében történő kiküldetéséről szóló 96/71/EK irányelv módosításáról szóló, 2018. június 28-i (EU) 2018/957 európai parlamenti és tanácsi irányelv (továbbiakban: Irányelv) célkitűzése, hogy a szolgáltatásnyújtás szabadsága, az egyenlő versenyfeltételek és a kiküldött munkavállalók jogainak védelme közötti egyensúly fenntartható maradjon.
A határon átnyúló kiküldetés jogintézményét megreformáló Irányelvet Magyarország is implementálta. Cikkünkben összefoglaljuk a Munka Törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (továbbiakban: Mt.) azon vonatkozó lényeges módosításait, amelyek az Irányelvnek való megfelelést szolgálják.
A határon átnyúló kiküldetés keretében alkalmazott minimális munkafeltételek kiegészítése
A határon átnyúló kiküldetés keretében Magyarországra küldött munkavállalóra a magyar munkajog szabályait kell alkalmazni
- a leghosszabb munkaidő vagy a legrövidebb pihenőidő mértéke,
- a fizetett éves szabadság legalacsonyabb mértéke,
- a munkaerő-kölcsönzésnek az Mt. 214-222. §-ban meghatározott feltételei,
- a munkavédelmi feltételek,
- a várandós vagy kisgyermekes nő, valamint a fiatal munkavállaló munkavállalási és foglalkoztatási feltételei,
- az egyenlő bánásmód követelménye,
valamint az Irányelv implementálása eredményeként
- a munkavégzés helyén általánosan irányadó díjazás összege (az Irányelv átültetését megelőzően irányadó legalacsonyabb munkabér összege helyett),
- a munkavállalónak a munkáltató által biztosított szállás feltételei és
- a Magyarország területén ideiglenesen foglalkoztatott munkavállaló kiküldetésekor felmerülő vagy Magyarország területén történő tartózkodás során, a szokásos munkavégzés helyétől eltérő munkahelyre küldés esetén az utazással, ellátással és szállással kapcsolatos költségekre fizetett juttatások vagy költségtérítés mértéke
tekintetében, ideértve a munkaviszonyra kiterjesztett hatályú kollektív szerződésben foglalt rendelkezéseiket is. Kivételt képez ezen szabály alól, ha a magyar normánál egyébként kedvezőbb a munkaviszonyra irányadó külföldi jog vagy a felek megállapodása.
A hosszú távú kiküldetés fogalmának bevezetése
Az Irányelv preambuluma is rögzíti, hogy a kiküldetés átmeneti jellegű jogintézmény. A határon átnyúló kiküldetés keretében kiküldött munkavállalók a munka elvégzését követően jellemzően visszatérnek a küldő tagállamba. Ugyanakkor vannak hosszabb távra történő kiküldetések is, amikor már szükséges biztosítani a fogadó tagállam munkavállalóira kötelezően alkalmazandó, foglalkoztatásra vonatkozó feltételek érvényesülését.
Az Irányelvnek való megfelelés érdekében az Mt. rögzíti, hogy ha a határon átnyúló kiküldetés időtartama meghaladja a 12 hónapot, úgy a munkaviszonyra – az Mt. VII. és X. fejezetének, az Mt. 228. §-ának és a kiegészítő foglalkoztatói nyugdíjrendszerekre vonatkozó rendelkezések kivételével – az Mt. rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell. Kivételt képez ezen szabály alól, amennyiben a magyar normánál egyébként kedvezőbb a munkaviszonyra irányadó külföldi jog vagy a felek megállapodása. A fenti időtartam további hat hónappal meghosszabbodik a külföldi munkáltató munkaügyi hatóság részére benyújtott, indokolással ellátott bejelentése esetén.
Felváltó kiküldetés fogalmának bevezetése
Ha a külföldi munkáltató a munkavállalót Magyarország területén adott munkahelyen végzett feladatot ellátó másik munkavállalóval helyettesíti, a kiküldetés időtartama – a fentiek tekintetében – a felváltó kiküldetésben érintett munkavállalók összesített kiküldetési időtartamával egyezik meg. Ennek a szabálynak az alkalmazásával lehet azt biztosítani, hogy az érintett helyettesítésre ne az egyébiránt alkalmazandó szabályok megkerülése céljából kerüljön sor. Az adott munkahelyen végzett feladat meghatározásához a nyújtandó szolgáltatás jellegét, az elvégzendő feladatot és a munkavégzés helyét kell figyelembe venni.
Munkaügyi hatósági ellenőrzés
Az Irányelv átültetésének végrehajtása érdekében a munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvény is módosult. Ennek alapján a munkaügyi hatóság hatásköre a határon átnyúló kiküldetés keretében Magyarországra küldött munkavállaló munkaviszonyára az Mt. szerint alkalmazandó szabályok megtartásának ellenőrzésére és szankcionálására is kiterjed.
Figyelemmel a fentiekre, az új jogszabályi környezetnek megfelelő jogi konstrukció kialakítása érdekében javasolt a határon átnyúló kiküldetés munkajogi, társadalombiztosítási jogi és adójogi oldalának tervezése. A WTS Klient jogi szakértői valamennyi területen jelentős tapasztalattal rendelkeznek, és készséggel állnak rendelkezésére!
