Az OECD 2019-ben kezdte meg a globális minimumadó szabályozási keret kialakítását. A megállapodást jelen állapot szerint 136 ország hagyta jóvá, ami azt jelenti, hogy a kormányok a jövőben (az optimista forgatókönyv szerint várhatóan 2023-tól) egységes, 15%-os társasági adót vetnek ki a multinacionális cégekre. A globális minimumadó így nehezíti meg a multinacionális cégek számára az adóelkerülés lehetőségét, és teremti meg egyúttal a fair adózást. Nézzük meg, hogy Magyarország esetében mindez mit jelent és mire kell figyelni! Fontos azonban tudni, hogy jelenleg még csak tervezetekről, és folyamatban lévő tárgyalások eredményeiről beszélhetünk, amelyek a jövőben változhatnak.
Kire vonatkozik a globális minimumadó?
2021. október 8-án Magyarország hivatalosan is bejelentette, hogy csatlakozik a globális társasági minimumadóról szóló megállapodáshoz, így immáron valamennyi OECD és G20 ország támogatja az elképzelést.
A globális minimumadó csak a 750 millió euró csoportszintű árbevételt meghaladó multinacionális cégekre fog vonatkozni, így a hazai vállalkozások többsége közvetlenül nem esik majd a szabályozás alá. Nem esnek a szabályozás hatálya alá a kormányzati szervek, nemzetközi szervezetek, nonprofit szervezetek, meghatározott nyugdíjalapok vagy befektetési alapok sem.
A globális minimumadó lényege
A globális minimumadó lényege (a kimunkálás alatt lévő részletszabályok pontosabb ismertetése nélkül), hogy ha egy vállalatcsoport külföldi leányvállalata „aluladóztatottnak” minősül, akkor a különbözet adót az anyavállalat országa szedheti be (income inclusion rule). A minimumadó alapját a csoport konszolidált beszámolójában szereplő adatok képezik. A globális minimumadó tekintetében részletszabályok készülnek ugyanakkor arra az esetre is, amikor ezt a különbözetet a leányvállalatok országai szedhetik be, megteremtve a jövedelemtermelés országának (forrásország) adóztatási jogát abban az esetben, amikor a jövedelmet kapó országban alacsonyabb adózás történik (undertaxed payment rule).
A magyar feltételek
Magyarországon a 9%-os társasági adókulcs megmaradna a jövőben is, és a valós tevékenységre adott kedvezmény (substance carve-out) tekintetében speciális számítási metódust alkalmazhatunk. Ez azt jelenti, hogy a vállalati vagyon és a vállalati munkabérkifizetések egy meghatározott számítási móddal levonhatóak lesznek az adó mértékéből. A nem fiktív, hanem tényleges vagyon- és munkabérkifizetéssel járó tevékenységet folytató cégek kedvezőbb helyzetben lesznek. A valós tevékenységre adott kedvezmény a tárgyi eszközök 8 és a bértömeg 10%-a. A kedvezmények egy 10 éves átmeneti időszakra vonatkoznak majd, hosszabb távon pedig az előző kulcsok 5%-ra csökkennének. Magyarország számára mindenképpen pozitív lenne, ha a minimum effektív adókulcs számítása során a társasági adón kívül az iparűzési adót, vagy akár az innovációs járulékot is figyelembe lehetne venni.
Kérdések a globális minimumadó kapcsán
A globális minimumadó, valamint a multilaterális egyezmény a jelenleg is hatályos kétoldalú adóegyezmények rendszere mellett és a transzferár szabályok kötelező alkalmazásával együtt várhatóan rendkívül bonyolult nemzetközi adózási helyzetekhez vezet majd. A kétoldalú egyezmények esetében is sok kérdés merül fel. Elég, ha csak arra a nyitott kérdésre gondolunk, hogy egy régebben aláírt adóegyezményben nevesített „elavult” adótípus mellett mi a teendőnk az időközben bevezetett hibrid típusú adókkal, amelyek egyszerre mutatják a forgalmi adó, és a jövedelemadó jegyeket. Nem lesz könnyű az adóbeszedés sem, hiszen egy nemzetközi adóstruktúra általában nem két országból és két szintből áll, hanem számos országot és tevékenységet ölel fel.
Magyar szempontból a globális minimumadóval érintett cégek száma egyelőre igen alacsony, a nemzetközi porondra lépő, de a globális mérettől elmaradó cégeknek szerencsére nem kell alkalmazniuk ezeket a szabályokat. A multilaterális egyezmény változásai azonban szükségessé teszik majd a jogszabályváltozások folyamatos figyelését, és a globális adókalkulációk komplexitása is kihívást jelent majd. A multinacionális cégek pénzügyi vezetőinek mindenképpen érdemes adószakértővel konzultálniuk az új adó kapcsán, kérdéseivel forduljon Ön is bizalommal hozzánk!
