2022. január 11.

Vevői készlet: a készlethiány és következményei

Milyen hiány esetén nem alkalmazható az egyszerűsítési szabály?

készlethiány

Könnyen felboríthatja a vevői készlet egyszerűsítési szabályt alkalmazó vállalkozások életét, ha a vevői készletben hiány keletkezik. Készlethiány esetén ugyanis – az esetek többségében – nem teljesülnek a vevői készlet egyszerűsítés feltételei, így ebben az esetben a Magyarországon vevői készletet fenntartó külföldi vállalkozásnak regisztrálnia kell hazánkban. Mely esetekben beszélhetünk készlethiányról? Mekkora és milyen jellegű készlethiány esetén nem alkalmazható az egyszerűsítési szabály? Van-e lehetőség bizonyos mértékű készlethiány esetén mentesülni a magyarországi regisztráció alól? Az alábbiakban ezekre a kérdésekre keresem a választ.

Mit jelent a vevői készlet és az egyszerűsítési szabály? 

Hazai szempontból a vevői készlet nem más, mint egy másik tagállambeli eladó magyarországi készlete, ahol a készletből történő lehívás és ezáltal a termékértékesítés a vevő döntése szerint valósul meg. A vevői készletre vonatkozó egyszerűsítési szabály lényege úgy fogalmazható meg, hogy a másik tagállambeli eladónak a vevői készlet magyarországi fenntartása miatt nem kell Magyarországon adóalanyként regisztrálnia, és ezáltal nem kell a készletbeszállítást saját áru bemozgatásaként jelentenie, valamint később a készletet magyar általános forgalmi adó felszámításával értékesítenie. A két tranzakcióból egy lesz, mégpedig az eladó részéről egy közösségi adómentes értékesítés, a vevő részéről pedig egy közösségi beszerzés, amely a készletből történő lehívás napján teljesül.

Mi változott 2020. január 1-jétől?

Az európai uniós szabályoknak való megfelelés miatt 2020. január 1-jétől megváltoztak, és az egyszerűsítés alkalmazását illetően szigorúbbak lettek a vevői készlettel kapcsolatos nemzeti szabályok. A legfontosabb változások:

  • a termék átszállításának pillanatában az eladónak ismernie kell a potenciális vevő személyét és adószámát;
  • a termék átszállításának tényét az összesítő nyilatkozatban fel kell tüntetni, valamint mind a terméket továbbítónak, mind a termék potenciális vevőjének részletes nyilvántartással kell rendelkeznie erről termékről;
  • a vevőnek a beszállítást követő 12 hónapon belül le kell hívnia a terméket.

Az európai uniós joggal összhangban az áfatörvényünk vevői készlet szabályai 2020. január 1-jétől tartalmazzák azt is, hogy a vevői készletben lévő termék megsemmisülése, elvesztése vagy ellopása (együttesen: készlethiány) esetén a vevői készlet egyszerűsítési szabály alkalmazásának feltételei abban az időpontban már nem teljesülnek, amikor a termék ténylegesen eltűnt vagy megsemmisült, vagy ha lehetetlen meghatározni ezt az időpontot, akkor az egyszerűsítés feltételei abban az időpontban már nem teljesülnek, amikor kiderült, hogy a termék megsemmisült vagy hiányzik.

Hogyan kell kezelni a megsemmisült vagy ellopott árut? 

Előfordul, hogy egy rakomány szállítás közben megsemmisül, esetleg a vevő raktárában tűz üt ki, vagy a raktárban tárolt árunak egyszerűen nyoma vész. Ebben az esetben vevői készlet szempontból fontos tudni, hogy a megsemmisüléskor vagy a lopás tényének felfedezésekor már nem teljesülnek a vevői készlet egyszerűsítés feltételei, tehát ebben a pillanatban közösségen belüli ügyletnek minősül a vevői készletre továbbított áruk szállítása. Így ebben az esetben a külföldi társaságnak adószámot kell kérnie, és az árumozgatást is jelentenie kell mindkét érintett országban.

Készlethiány esetén mindenképpen szükséges a belföldi adószám kiváltása, vagy vannak kivételek? 

A NAV Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási Főosztálya által 2021. november 26-án kiadott 2021/7. Adózási kérdés értelmében a termék jellegéből fakadó hiány, (természetes csökkenés) kivételt képez a fenti szabályok alól, azaz az ilyen jellegű kisebb készlethiány nem eredményezi automatikusan a vevői készlet egyszerűsítési szabály alkalmazhatóságának megszűnését, valamint az ezzel járó magyarországi regisztrációs kötelezettséget.

„A készlethiány tekintetében előírt adófizetési kötelezettség alapvető célja, hogy megakadályozza az adózatlan végső fogyasztást. Ugyanakkor a termék jellege szintén eredményezhet hiányt a készletben, ez azonban a termék természetes „csökkenéséből” (pl. romlandó élelmiszerek, természetes párolgás) adódik. Az adófizetési kötelezettség teljesítése ugyanakkor adminisztratív teherrel is jár a saját terméket mozgató adóalany számára, melyet éppen a vevői készletre vonatkozó egyszerűsítés miatt kerülhetett el. Annak érdekében, hogy az adott termék jellegéből fakadó természetes „csökkenés” ne eredményezze a saját terméket mozgató adóalany számára a vevői készletre vonatkozó egyszerűsítési szabályokból adódó adminisztratív könnyítés elvesztését, célszerű a készletben mutatkozó kisebb hiányt/veszteségeket elismerni olyannak, amelyek nem eredményezik a terméktovábbítás jogállásának beállását” – állapítja meg a NAV a tájékoztatójában. 

A tájékoztatóban azonban nincs egzakt meghatározás arra, hogy mekkora készlethiány esetén beszélhetünk kismértékű hiányról. Azt mindig a termék jellegének és az eset összes körülményének figyelembevételével kell meghatározni.

További fontos megállapítása a tájékoztatónak, hogy abban az esetben, ha a készlethiány meghaladja a kismértéket, úgy abban az esetben nemcsak a kismértéken felüli részre, hanem a teljes hiányra beáll az adófizetési kötelezettség.

Adófizetési kötelezettség és magyarországi bejelentkezés esetén az adózó a közösségen belüli termékbeszerzés címén fizetendő adót természetesen levonásba helyezheti olyan arányban, amilyen mértékben bizonyítható, hogy a termék megsemmisülését vagy más vagyoni kárt az adóalany tevékenységi körén kívül eső elháríthatatlan ok idézte elő, vagy egyéb vagyoni kár esetében bizonyítja, hogy a kár elhárítása, illetve csökkentése érdekében úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható.

A fentiekből látható, hogy a Magyarországon fenntartott vevői készlet esetében egy, a készletben bekövetkező hiány azonnal megszünteti az egyszerűsítési szabály alkalmazásának lehetőségét, amennyiben ez a hiány nem a termék jellegéből fakadó természetes csökkenés és nem kismértékű. Amennyiben az Ön külföldi cége magyarországi vevői készlet fenntartását tervezi, mindenképpen fontos szem előtt tartania a fentieket, bizonytalanság esetén pedig adószakértővel konzultálnia. A WTS Klient adótanácsadó csapata készséggel áll rendelkezésére!

Lépjen velünk kapcsolatba!

Amennyiben bármilyen kérdése vagy megjegyzése van a WTS Klienttel, illetve szakmai anyagainkkal kapcsolatban, töltse ki rövid kapcsolatfelvételi űrlapunkat és hamarosan keresni fogjuk Önt.