2019. július 16.

A vevői készlet szabályok változása Magyarországon

Január 1-jétől szigorodnak az egyszerűsítés feltételei

A vevői készlet szabályok változása Magyarországon

Megszokhattuk már, hogy az adórendszerünk évről-évre változik. Van, hogy az Európai Uniós szabályoknak való megfelelés teszi szükségessé a nemzeti szabályok változását, de természetesen az is előfordul, hogy más indíttatásból kezdeményeznek változtatásokat a szakpolitikusok. Nincs ez másként az általános forgalmi adózás rendszerében található vevői készlet szabályok esetében sem. Cikkemben ezeket, vagyis a vevői készlet szabályok aktuális változásait tekintem át.

Miről szól a vevői készlet konstrukció?

Az eddig is létező intézmény alapján egy külföldi adóalanynak lehetősége volt árukészletet átcsoportosítania egy másik tagállamba anélkül, hogy adószámot kellett volna kérnie abban az államban. A koncepció értelmében (bizonyos feltételek mellett) a termékeket a másik tagállamban található leendő vevő raktárába szállította, és arról csak az egyes termékek tényleges felhasználását (lehívását) követően állított ki – egy közösségi értékesítésről szóló – számlát.

A vevői készlet egyszerűsítésnek is nevezett konstrukciónak eddig is volt jó pár feltétele, ezek módosulnak most valamelyest.

Mi változik?

Mint ahogy az a nyári adómódosító csomagból kiderül, a vevői készlet szabályok az egyszerűsítés alkalmazását illetően szigorúbbak lesznek. A legfontosabb változások:

  • 12 hónapos szabály: a beszállítást követő egy éven belül le kell hívnia a vevőnek a terméket;
  • Átszállítás jelentése: 2020-tól az átszállítás tényét is jelenteni kell az összesítő jelentésben;
  • Vevő személye: az átszállítás pillanatában ismernie kell az eladónak a vevő személyét és adószámát.

A vevői készlet szabályok fenti változása 2020. január 1-jétől hatályos. Természetesen figyelemmel kell lenni átmeneti rendelkezésekre is, különösen a már fennálló vevői készletekkel kapcsolatban.

Hogyan érdemes felkészülni a vevői készlet szabályok változásaira?

A 12 hónapos szabály bevezetésével kapcsolatban érdemes felülvizsgálni a jelenleg érvényben lévő szerződéseket, valamint a meglévő partnereknél raktáron lévő vevői készlet forgási sebességét. Amennyiben van olyan üzleti partnerünk, ahol a készlet forgási sebessége lassabb, mint 12 hónap, ott vagy adózási szempontból kell szabályozni ezt a helyzetet, vagy az üzleti modellt kell újragondolni a partnerekkel egyetértésben.

Az még nem látszik pontosan, hogyan képzeli el az adóhatóság az átszállítás jelentését az összesítő jelentésben, de nagy valószínűség szerint változás lesz az A60-as nyomtatványok felépítésében. Az átszállítás tényét eddig nem kellett az összesítő jelentésben szerepeltetni (csak a lehívás pillanatában kellett jelenteni), így ezt a változást logisztikai és IT szempontból is követniük kell az adózóknak, esetleg fejlesztéseket kell kezdeményezniük.

A vevő személye és adószáma az esetek túlnyomó részében eddig is ismert volt az eladók oldalán. A még pontosabb és alaposabb dokumentálás fontos lesz a jövőben – ha az adóhatóság ellenőrzést kezdeményez az adózóknál, akkor egyértelműen bizonyítani kell majd, hogy ezek az információk minden esetben már az átszállítás pillanatában rendelkezésre álltak.

Milyen más részletszabályokra érdemes figyelni?

Mi történik, ha nem tudunk megfelelni a vevői készlet szabályoknak?

Amennyiben nem sikerül a vevői készlet szabályok minden feltételét teljesíteni, akkor az adózó nem élhet a vevői készlet egyszerűsítéssel. Ebben az esetben a közösségen belüli ügylethez fűződő joghatás „beáll”, tehát egy közösségen belüli ügyletet teljesítünk (hasonlóan egy klasszikus közösségen belüli szállításhoz). Ennek következményeképpen a célországban is adószámot kell igényelnünk, és feltehetőleg jelentési kötelezettségünk is keletkezik (összesítő jelentés).

Hogyan kell kezelni a megsemmisült vagy ellopott árut?

Előfordul, hogy egy rakomány szállítás közben megsemmisül, esetleg a vevő raktárában tűz üt ki, vagy a raktárban tárolt árunak egyszerűen nyoma vész. Ebben az esetben vevői készlet szempontból fontos tudni, hogy pl. a megsemmisüléskor, vagy a lopás tényének felfedezésekor már nem teljesülnek a vevői készlet egyszerűsítés szabályai, tehát ebben a pillanatban közösségen belüli ügyletnek minősül a vevői készletre továbbított áruk szállítása. Így ebben az esetben is adószámot kell kérnünk, és az árumozgatást is jelentenünk kell mindkét érintett országban.

Mit tegyünk, ha a vevőnk nem hívja le a terméket, de más szereplő megvenné azt?

Fontos tudni, hogy ebben az esetben sem élhetünk a vevői készlet egyszerűsítéssel, és a fent kifejtett következményekkel (adószám kérése, összesítő jelentés) számolnunk kell.

Amennyiben az Ön külföldi cége egy magyarországi partner beszállítójaként magyarországi raktárkészletben gondolkodik, mindenképpen tanulmányozza át a vevői készlettel kapcsolatos adótervezési lehetőségeket. Írjon nekünk, és szakértőink segítenek Önnek eligazodni a vevői készlettel kapcsolatos szabályokban!

Lépjen velünk kapcsolatba!

Amennyiben bármilyen kérdése vagy megjegyzése van a WTS Klienttel, illetve szakmai anyagainkkal kapcsolatban, töltse ki rövid kapcsolatfelvételi űrlapunkat és hamarosan keresni fogjuk Önt.