A bizalmi vagyonkezelés és a magánalapítványok (vagyonkezelő alapítványok) immáron jó pár éve – a bizalmi vagyonkezelés az új Polgári Törvénykönyv 2014-es hatálybalépése óta, a magánalapítványok pedig 2019 óta – szabályozott keretek között tesznek lehetővé vagyontervezést, illetve vagyonok hosszú távú, adózási szempontból hatékony kezelését. A bizalmi vagyonkezelés számos adózási előnye közül az egyik legfontosabbat, az adómentes felértékelés lehetőségét szünteti meg azonban most a tavaszi adócsomag.
Mi is az a bizalmi vagyonkezelés?
A bizalmi vagyonkezelési szerződéssel a vagyonrendelő, vagyis a vagyon tulajdonosa a vagyonkezelőre ruházza át a vagyontárgyakat, jogokat és követeléseket, amelyeket a vagyonkezelő aztán saját nevében, de a kedvezményezett (általában maga a vagyonrendelő és családja) javára kezeli. Ugyan jogilag némiképp eltérő struktúrában, de a magánalapítványok is hasonló, a rendelt vagyonnak az alapítótól való részleges függetlenítésén keresztül érik el céljukat.
Adózási szempontból azért tekinthető a bizalmi vagyonkezelés, illetve a magánalapítvány viszonylag népszerű befektetési struktúrának, mert az ún. vagyonrendelés során lehetővé teszi az egyes vagyonelemek adó- és illetékmentes struktúrába történő integrálását.
A bizalmi vagyonkezelés jelenlegi szabályai
A jelenlegi keretek között alapvetően kétfajta vagyonrendelési struktúra létezik az érintett vagyon értékelésére tekintettel:
- az érintett vagyonelemek szerzési értéken történő átadása, illetve
- a piaci értéken történő vagyonrendelés (felértékelés).
Miért nem mindegy, hogy milyen értéken történik az egyes vagyonelemek rendelkezésre bocsátása a bizalmi vagyonkezelés, illetve a magánalapítvány létrehozatala során?
Adózási szempontból a legfontosabb különbség akkor mutatkozik, amikor a bizalmi vagyonkezelő vagy a magánalapítvány az érintett vagyonelemet (pl. egy kft. üzletrészét) értékesíti, és az értékesítésből származó bevételt a kedvezményezettnek kiadja (vagyonkiadás). Ha ugyanis pl. egy névértéken a bizalmi vagyonkezelő vagy magánalapítvány részére rendelt 10 millió forint értékű kft. üzletrész 150 millió forintért kerül értékesítésre, akkor egy magánszemély kedvezményezett esetén a két összeg különbözete, azaz 140 millió forint alapján keletkezne adófizetési kötelezettség. Abban az esetben azonban, ha a vagyonrendelés a kft. üzletrész vonatkozásában az annak időpontjában számított piaci értéken, például 100 millió forintért történik, akkor az értékesített kft. üzletrészből származó 150 millió forintos bevétel kedvezményezettnek történő kiadása esetén már csak 50 millió forint különbözet után keletkezik adófizetési kötelezettség.
Az Szja tv. hatályos szabályozása alapján a bizalmi vagyonkezelő vagy magánalapítvány részére vagyont átengedő magánszemélyt a vagyon átengedésekor adófizetési kötelezettség nem terheli sem szerzési értéken, sem pedig piaci értékre felértékelt vagyonrendelés esetén.
Mi változik?
A fenti példából jól látható, hogy a bizalmi vagyonkezelés struktúrái közül a felértékelés által lényegesen magasabb adózás utáni jövedelem érhető el ahhoz képest, mint ha az érintett vagyonelemek szerzési értéken kerülnek átadásra. Pontosan ez az a pont, ahol a jogalkotó egy törvénymódosítással beavatkozik a szabályozásba az adómentes felértékelés lehetőségének a megszüntetésével. Az új törvényi szabályozás nem a vagyonkiadás kapcsán keletkező adókötelezettség szabályait módosítja, hanem már a struktúra létrehozatalához, a vagyonrendeléshez rendel egy speciális adókötelezettséget (tehát amikor a vagyonrendelő, magánalapítvány esetében az alapító, csatlakozó magánszemély a tulajdonában álló vagyoni értéket vagyonkezelésbe, illetve a magánalapítvány részére tulajdonba adja).
Ha egy adott vagyonelem átengedésekor felértékelés történik (vagyis a vagyonelem számviteli nyilvántartás szerinti értéke meghaladja a vagyonelem historikus szerzési értékét), akkor adóköteles jövedelem keletkezik a vagyonrendelőnél, alapítónál. Amennyiben vagyonátengedéskor nem történik felértékelés, úgy természetesen a vagyon átengedésének időpontjában nem keletkezik adóköteles jövedelem.
Egyéb módosítások
Ezen felül, egy, a törvényjavaslathoz időközben benyújtott módosítási javaslat adott esetben bejelentési kötelezettséget ír elő a NAV felé a vagyonrendelés értékére vonatkozóan, illetve egy hároméves adóhalasztási lehetőség is bekerült a szövegbe. Az adócsomagot július 4-én fogadta el a Parlament, a bizalmi vagyonkezeléssel és magánalapítványokkal kapcsolatos módosítások a kihirdetést követő 60. napon lépnek hatályba.
Bár a módosítások kétségtelenül a bizalmi vagyonkezelés és a magánalapítványok egyik komoly adóelőnyét szüntetik meg, a felértékelés nélküli vagyonrendeléshez azonban még így is számos adózási előny kapcsolódik, amelyek miatt ezzel együtt is megérheti a hosszú távú vagyontervezés ezen formáit választani.
Ha a bizalmi vagyonkezelés vagy más adótervezési eszköz, adóoptimalizálási megoldás kapcsán szakértőre lenne szüksége, adótanácsadóink készséggel állnak ügyfeleink rendelkezésére. Forduljon hozzánk bizalommal!
