Egy hozzátartozó elvesztése mindannyiunk számára váratlan és fájdalmas életesemény. Ilyenkor teljesen érthető és természetes, hogy szükségünk van időre, hogy feldolgozzuk a veszteséget, és elvégezzük a temetéssel kapcsolatos teendőket. A munkáltatónak is kötelessége, hogy a gyászoló dolgozó terhén enyhítsen. Ennek módja a rendkívüli, vagyis az alapszabadságon felül járó, ún. temetési szabadság biztosítása. Az alábbiakban ennek sajátosságait járjuk körül.
A temetési szabadság igazából nem is szabadság
Az, ami a köznyelvben temetési szabadság néven vált ismertté, valójában, jogi értelemben nem is szabadság, hanem egyfajta „távollét”, pontosabban pedig „mentesülés a munkavégzési kötelezettség alól”. A Munka Törvénykönyvének hatályos rendelkezései ugyanis nem ismerik a rendkívüli szabadság fogalmát. A jogalkotók így nem véletlenül emelték ki a szabadság köréből a hozzátartozó halála miatt igényelt távollétet, mivel a szabadságra vonatkozó szabályok nem alkalmazhatóak ebben az esetben.
Mik azok a szabadságra vonatkozó szabályok, amik ebben az esetben nem alkalmazhatóak?
- A munkavállalónak a szabadságra vonatkozó igényét legalább 15 nappal a szabadság kezdete előtt be kell jelentenie. Mivel halál esetén egy váratlan eseményről van szó, a 15 munkanap nem értelmezhető. A munkavállaló akár a haláleset napján is kérheti a mentesülést a munkavégzési kötelezettség alól.
- A munkaviszony megszűnésekor, ha a munkáltató az arányos szabadságot nem adta ki, azt – az apasági szabadságot és a szülői szabadságot kivéve – meg kell váltani. A temetési szabadság esetében a fel nem használt nap nem kerülhet megváltásra, mert így elveszítené eredeti célját, vagyis azt, hogy időt biztosítson.
Mely jogszabály rendelkezik a munkavégzés alóli mentesülésről?
A Munka Törvénykönyve 55. § (1) bekezdése rendelkezik a különböző esetekről, amikor a munkáltató köteles mentesíteni a munkavállalót a munkavégzési kötelezettség alól. A teljesség igénye nélkül ilyen esetek lehetnek a betegség, a kötelező orvosi vizsgálat, a véradás vagy a bírósági eljárásban való részvétel. Az f) pont tér ki a hozzátartozó halála miatti mentesülésre:
55. § (1) A munkavállaló mentesül rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettségének teljesítése alól
f) hozzátartozója halálakor két munkanapra.
Ki számít hozzátartozónak?
A Munka Törvénykönyvének záró rendelkezései definiálják, hogy hozzátartozónak számít
- a házastárs, élettárs,
- az egyeneságbeli rokon (pl. unoka, gyermek, szülő, nagyszülő),
- az örökbefogadott, a mostoha- és a nevelt gyermek,
- az örökbefogadó-, a mostoha- és a nevelőszülő
- a testvér,
- az egyeneságbeli rokon házastársa (pl. vej, meny),
- a házastárs egyeneságbeli rokona és testvére (pl. anyós, após, sógornő, sógor)
- és a testvér házastársa (pl. sógornő, sógor).
Nem tartozik ebbe a körbe a nagynéni, nagybácsi, unokatestvér, keresztszülő, ami egyben azt is jelenti, hogy az ő haláluk esetén a munkavállalónak nem jár a temetési szabadság sem.
Hogyan kell igényelni?
A temetési szabadság igénylésének módja egy kérelem a munkáltató felé, amely tartalmazza a távollét időpontját, az okot, az elhunyttal kapcsolatos rokonsági fokot. A két nap két részletben is igényelhető az időben távoli napok esetében (pl. egy nap a temetésre, egy nap pedig a hagyatéki tárgyalásra).
A munkáltató általában rendelkezik erre a célra rendszeresített formanyomtatvánnyal, amelyet a HR osztálytól lehet kérni.
Milyen dokumentumokat szükséges leadni vagy bemutatni?
A temetési szabadság kiadásához – a GDPR szabályainak betartása mellett – a munkáltató kérheti a halotti anyakönyvi kivonat vagy a halottvizsgálati jegyzőkönyv bemutatását.
Meddig lehet kivenni a két napot?
A Munka Törvénykönyve nem tartalmaz időbeli korlátozást, de a rendeltetésszerű joggyakorlás elve mentén a két napot a halálesetet követő időszakban, a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban kell kiadni. Fontos megjegyezni, hogy nincs 60 napos korlátozás.
Apró joghézag, hogy munkahelyváltás esetén a kilépő papírokon nem kerül feltüntetésre az ilyen módon kiadott, illetve fel nem használt napok száma. Mivel ez az eset nem túl gyakori, erre egyelőre nincs bevált gyakorlat, és a Munka Törvénykönyve sem ad világos útmutatást, hogyan kell ilyenkor eljárni.
Milyen díjazás jár a távollét idejére?
A munkavállalót a temetési szabadság idejére távolléti díj illeti meg, amely azonos mértékű a szabadság idejére járó díjazással.
Cikkünkből látható, hogy a rendkívüli okból felmerülő távollétek, mint például a temetési szabadság kezelése eltérhet a szabadság kezelésétől. Bérszámfejtési szakértőink örömmel segítenek ügyfeleinknek eligazodni a különböző távollétek rengetegében. Forduljon hozzánk bizalommal!