A 2026. október 27-én benyújtott törvényjavaslatok már előrevetítik a 2026-os őszi adócsomag legfontosabb változásait. Bár a parlamenti tárgyalás során az egyes rendelkezések még módosulhatnak, a javaslatok jelenlegi szövege várhatóan már nagyrészt kijelöli a 2027-től alkalmazandó adószabályok irányát. Érdemes ezért időben felkészülni. Az alábbiakban összefoglaljuk a 2026-os őszi adócsomag tervezetének a vállalkozásokat érintő legfontosabb elemeit.
Társasági adó
Új nagyvállalati tao-rendszer és magasabb adókulcs
A 2026-os őszi adócsomag tervezete alapján 2027. január 1-jétől külön társaságiadó-rendszer vonatkozna a nagyvállalatokra. Nagyvállalatnak főszabály szerint az a társaság minősülne, amelynek árbevétele az adóévet megelőző második évben elérte az 500 millió eurónak megfelelő összeget. Bizonyos esetekben ugyanakkor a státusz választására is lehetőség nyílna. A nagyvállalatokra a jelenlegi 9%-os társaságiadó-kulcs helyett 15%-os adókulcs vonatkozna. Ezzel párhuzamosan az adóalap meghatározása is jelentősen módosulna, és több ponton a globális minimumadó rendszerének logikájához közelítene. Ezzel párhuzamosan a helyi iparűzési adó összegének 85%-ával, de legfeljebb a számított fizetendő társasági adó 25%-ával csökkenthető lenne a fizetendő adó.
Szigorodnak a csoportos társasági adóalanyiság szabályai
A javaslat a csoportos társasági adóalanyiság feltételeit is új alapokra helyezné. A jövőben új csoportot elsősorban olyan vállalkozások hozhatnának létre, amelyek:
- ugyanabba a konszolidációs körbe tartoznak,
- azonos mérlegfordulónappal rendelkeznek és
- azonos számviteli standardokat alkalmaznak.
Fontos kiegészítő szabály, hogy valamennyi csoporttagnak az adóalapját a nagyvállalatokra vonatkozó speciális szabályok szerint kellene megállapítania, amennyiben a csoportnak akár egyetlen nagyvállalatnak minősülő tagja is van.
Átalakuló szabályozás a bejelentett részesedések rendszerében
A tervezet a jelenlegi bejelentett részesedéshez fűződő adóelőnyöket mérsékelné azzal, hogy a jelenlegi definíció helyett bevezetné a „kiemelt részesedés” fogalmát. 2027. január 1-től alapvetően a kivezetéskor legalább 10%-os részesedések részesülhetnének kedvező adókezelésben, miközben megszűnne az adóelőny kihasználáshoz szükséges bejelentési kötelezettség. A legalább egy évig tartott kiemelt részesedések árfolyamnyeresége és vesztesége, valamint értékvesztése adóalap-módosító tétel elszámolásával figyelmen kívül hagyható az adóalapból. Továbbra is a korábbi szabályok szerint kell azonban kezelni azokat a részesedéseket:
- amelyeket a korábbi szabályok szerint jelentettek be, és
- a kivezetéskor nem minősülnek kiemelt részesedésnek.
Megújulnak a K+F ösztönzők
A kutatás-fejlesztési tevékenységet végző vállalkozások számára több kedvező módosítás is várható a 2027. január 1-jétől kezdődően megkezdett K+F projektre és a felmerült elszámolható költségre vonatkozóan. A 2026-os őszi adócsomag tervezete szerint például:
- a fizetendő társasági adó az elszámolható K+F költségek 10%-a helyett azok 20%-ával csökkenthető lenne;
- az adóalap-kedvezmény igénybevétele esetén a saját K+F tevékenységekkel összefüggésben a kutató-fejlesztő munkavállalókhoz kapcsolódó személyi jellegű ráfordítások és a használt tárgyi eszköz értékcsökkenésének kétszeresét lehetne elszámolható költségként figyelembe venni;
- megszűnne az adókedvezmény választásához kötött kötelező ötéves szabály.
A jogszabály biztosítaná továbbá a lehetőséget, hogy azonos adóévben az adókedvezmény és az adóalap-kedvezmény is érvényesíthető legyen projektenként külön meghatározva. Ugyanakkor az igénybe vett K+F szolgáltatások esetében szűkülne azoknak a vállalkozásoknak és intézményeknek a köre, amelyek szolgáltatása elszámolható költségként figyelembe vehető.
Szigorítások a fejlesztési adókedvezmény kapcsán
A fejlesztési adókedvezmények szabályai több ponton szigorodnának:
- 5 milliárd forintra emelkedne az általános 3 milliárd forintos beruházási küszöbérték,
- több beruházási jogcím megszűnne,
- a korábban ismert létszámtartási kritérium mellett új, részletes, saját tevékenységi körben végzett K+F-költségnövekményi feltételek is megjelennének a nagyvállalkozások számára.
Fontos változások továbbá, hogy:
- a kedvezmény érvényesíthetősége a számított adó 80%-áról annak 70%-ára csökkenne,
- 12 év helyett 10 évre csökkenne az igénybevételre rendelkezésre álló időszak,
- a vállalkozásoknak a kedvezmény igénybevételéhez meghatározott környezetvédelmi és munkavédelmi megfelelési feltételeknek is eleget kellene tennie.
Az új szabályokat a 2027. január 1-jétől kezdődően bejelentett és megkezdett beruházásokra kell alkalmazni.
Szűkül a tiszta technológiák gyártási kapacitásának biztosítását szolgáló beruházások adókedvezményi jogcíme is: 2026-os őszi adócsomag tervezete alapján a jövőben csak jelenértéken legalább 100 millió forint értékű beruházásokra lesz igénybevehető ez az ösztönző.
Kivezetik a sporttámogatás adókedvezményét
A javaslat alapján megszűnik a látvány-csapatsportok támogatásához kapcsolódó társaságiadó-kedvezmények korábbi rendszere. Adókedvezményt ezen a jogcímen utoljára a 2026. év végéig átutalt támogatások alapozhatnának meg, amellyel összefüggésben legkésőbb a 2029. július 1-jét megelőzően benyújtott társasági adóbevallásban vehető igénybe az adókedvezmény. A korábbi adókedvezmény helyett az adóalap a kizárólag amatőr sport támogatására adott összeg 20%-ával csökkenthető.
Transzferár-adatszolgáltatás: külön nyomtatvány, nagyobb önállóság
Amennyiben a parlament elfogadja a tervezett 2026-os őszi adócsomagot, a transzferár-adatszolgáltatást a jövőben nem az éves társaságiadó-bevallásban, hanem különálló nyomtatványon kell benyújtani. A módosítás 2027. január 1-jén lép hatályba, és első alkalommal a 2026. adóévre vonatkozó adatszolgáltatásra alkalmazható az adózók döntése alapján. Az önálló transzferár-adatszolgáltatás bevezetésével kérdésként merülhet fel, hogy annak utólagos módosítására a helyesbítésektől eltérő eljárási szabályok lesznek-e alkalmazandók.
Innovációs járulék
0,5%-ra emelkedhet az adókulcs
A törvényjavaslat alapján az innovációs járulék mértéke 2027. január 1-jétől 0,3%-ról 0,5%-ra emelkedne, miközben a járulék alapjának meghatározása nem változna.
A magasabb kulcsot már a 2027. adóév első félévére vonatkozó járulékelőlegek megállapításakor is alkalmazni kellene. Ha az adózó a 2027. első félévi előlegekről 2026. december 31-ig már benyújtotta a bevallását, a módosított előleg összegét a NAV a 2027. adóév második hónapjának utolsó napjáig határozatban állapítaná meg. A 2027 második félévére, illetve a 2028 első félévére fizetendő járulékelőlegeket ugyancsak a 0,5%-os kulccsal kellene kiszámítani.
Energiaellátók jövedelemadója
Új adóalap-korrekciók érkezhetnek
A távhőtörvény módosítása új adóalap-korrekciós tételeket vezetne be. Az adóalapot növelné többek között:
- a tulajdoni részesedésre elszámolt értékvesztés (ennek elszámolására csak a könyvekből való kivezetéskor lenne lehetőség),
- a kapcsolt vállalkozástól kapott kölcsönökhöz és egyéb finanszírozási kötelezettségekhez kapcsolódó kamatráfordítás és transzferárkorrekció.
Meghatározott feltételekkel csökkentené ugyanakkor az adóalapot:
- az értékvesztés visszaírása,
- a részesedés kivezetése.
A nagyvállalatnak minősülő vagy a nagyvállalati adózást választó energiaellátóknak az új társaságiadó-szabályokat is megfelelően alkalmazniuk kellene. A 2027. évi adóelőleget a várható éves adó alapján kellene meghatározni, az esetleges különbözetet pedig negyedévente bevallani és megfizetni.
Globális minimumadó (GloBE)
Egyszerűbb adminisztráció és rugalmasabb bírságszabályok
A globális minimumadóval kapcsolatban a törvényjavaslat elsősorban pontosításokat tartalmaz:
- Egyértelműsíti, hogy az átmeneti évre vonatkozóan nem csak a bevallás benyújtására, hanem az adó megfizetésére is 18 hónap áll rendelkezésükre az adózóknak.
- A tisztán belföldi cégcsoportok esetében megszűnik a külön adatszolgáltatási kötelezettség, azt az adózók a bevallásukban tudják teljesíteni.
- A kihirdetést követő naptól hatályát veszti a törvény azon rendelkezése, miszerint a bevallásban adatot kell szolgáltatni a vállaltcsoport struktúrájáról, az egyes csoporttagok más csoporttagokban fennálló részesedéseiről. A bevallásban egyébként eddig sem volt lehetőség az ilyen adatszolgáltatásra.
A törvényjavaslat értelmében az adóhatóságnak mérlegelési joga lesz a mulasztási bírság kiszabása esetén. A korábban kötelező összegű 5, illetve 10 millió forintos bírság a jövőben csupán a kiszabható bírság felső határát jelentené.
A globális minimumadóval kapcsolatos információcseremegállapodáshoz csatlakozott országok listája kiegészül Hong-Konggal.
A 2026-os őszi adócsomag tervezete a 2026. szeptemberében közzétett OECD-iránymutatások alapján pontosítja az alkalmazandó pénzügyi számviteli standardot. Amennyiben a helyi és a vállalatcsoport üzleti éve eltér, a magyar számviteli standard akkor alkalmazható, ha a csoportszintű beszámoló tartalmazza a magyar beszámoló adatait. Ugyanez érvényes, ha a konszolidált beszámoló az eltérő fordulónap ellenére a magyar adatokat veszi alapul.
Ha a belföldi csoporttagok beszámolóikat eltérő pénznemben készítik, a vállalatcsoportnak az elismert belföldi kiegészítő adót 5 évre szóló választás alapján a csoporton belül alkalmazott devizanem alapján kell kiszámítania.
Kisvállalati adó
Négyszeresére nőhet a K+F-adókedvezmény
A törvényjavaslat jelentősen növelné a kisvállalati adóban érvényesíthető K+F adókedvezményt. A K+F tevékenység közvetlen költségeként elszámolt bérköltség jelenlegi 50%-a helyett annak 200%-a lenne érvényesíthető adókedvezményként.
Fenntarthatósági jelentéstétel
Jelentősen szűkül az érintett vállalkozások köre
A CSRD (Corporate Sustainability Reporting Directive – Vállalati Fenntarthatósági Jelentéstételi Irányelv) szabályai 2027. január 1-jétől jelentősen egyszerűsödnének. A jelentéstételi kötelezettség csak azokat a legnagyobb vállalatokat érintené, amelyek az előző két üzleti évben:
- egyaránt meghaladták a 180 milliárd forintos nettó árbevételt, és
- átlagosan több mint 1000 főt foglalkoztattak.
Így számos vállalkozás már a 2026-os üzleti évre vonatkozóan is mentesülhetne a jelentéskészítés alól.
Az értéklánci adatszolgáltatás terhei szintén csökkennének:
- az 1000 fő alatti vállalkozások megtagadhatnák a jogszabályban meghatározott körön túlmutató adatszolgáltatást,
- egyes érzékeny információk mellőzhetők lennének a jelentésből.
Emellett az uniós vállalkozások magyarországi fióktelepeinek sem kellene önálló jelentést készíteniük, ha az adatokat az anyavállalat jelentése már tartalmazza.
A fenntarthatósági adatok gyűjtése ugyanakkor továbbra is indokolt lehet az ESG-szabályozás, a finanszírozói elvárások és a vállalatcsoporton belüli riportálási kötelezettségek miatt.
Általános forgalmi adó
E-áfa rendszer: fél éves halasztás, fokozatos bevezetés
2027. július 1-jétől (a korábbi céldátumhoz képest fél évvel később) megkezdődik az e-áfa rendszer kötelező alkalmazása az áfabevallások benyújtásánál. A kötelezettség első körben a legnagyobb adóteljesítményű, havi áfabevallásra kötelezett belföldi adóalanyokat érinti, majd 2028. január 1-jétől főszabály szerint valamennyi adóalany számára kötelezővé válik. Szűk körben továbbra is lehetőség marad a bevallások nyomtatványon történő benyújtására.
Megszűnik az ÁNYK, marad az ONYA, e-szja és az e-áfa írásunkban részletesen ismertetjük az ÁNYK kivezetésével kapcsolatos tudnivalókat, M2M áfabevallás: az áfadigitalizáció legújabb dimenziója című írásunk pedig bemutatja, milyen lehetőségeik vannak a vállalkozásoknak a bevallások benyújtására az ÁNYK után.
Megmarad a korábbi bevallások önellenőrzésének lehetősége: a módosítás biztosítja, hogy a korábban hagyományos nyomtatványon benyújtott áfabevallások 2027. július 1-jét követően is ugyanilyen módon önellenőrizhetők legyenek.
Tranzakciószintű adatszolgáltatás EU-s ügyletekről: az e-áfa rendszerben tranzakciószintű adatszolgáltatás valósul meg, ezért a közösségi ügyletekről benyújtandó összesítő nyilatkozatok esetében a jövőben lehetőség nyílik az adatok ügyletszintű jelentésére.
Fordított adózás és 5%-os lakásáfa
A módosítás értelmében a továbbiakban is fennmarad a fordított adózás azon ügyletek esetében, ahol eredetileg 2026. december 31-ével ezen adózási mód alkalmazhatósága megszűnt volna. Így nem várható változás a belföldi fordított adózás alá eső termékek körében.
A korábbi korlátozó rendelkezések hatályon kívül helyezésével az új lakás értékesítésére vonatkozó 5%-os áfakulcs alkalmazhatóságát a jelenlegi módosítás véghatáridő nélkül biztosítja.
Az 5%-os lakásáfa: közeleg a hosszabbítás vége cikkünkben részletesen írtunk a kedvezményes kulcsról.
Közösségi ügyletekhez kapcsolódó változások
A 2026-os őszi adócsomag tervezete értelmében a jövőben egyszerűsödik az adólevonási jog alkalmazhatósága a termékek közösségen belüli beszerzése esetén. Az adóalany a javaslat szerint ugyanis már nem kizárólag abban az adómegállapítási időszakban lesz jogosult levonásba helyezni az áfát, amikor a fizetendő adót is meg kell állapítania. Ez a rendelkezés az elévülési időn belül már a hatályba lépést megelőzően is alkalmazható lesz várhatóan.
Az uniós szabályok (ViDA) változásával összhangban 2029. július 1-jétől megszűnik a vevői készletre (call-off stock) vonatkozó egyszerűsítési rendszer. Tekintettel arra, hogy az egyszerűsítés azon termékek továbbítását érinti, amelyek vevői készletből történő értékesítése a továbbítást követő 12 hónapon belül megtörtént, így a régi szabály utoljára azon termékek esetében lesz alkalmazható, ahol a másik tagállamba való továbbítására legkésőbb 2028. június 30-án kerül sor. Ezzel együtt kivezetésre kerülnek az ehhez kapcsolódó nyilvántartási és összesítő nyilatkozati kötelezettségek is.
Bővül a platformok vélelmezett értékesítői szerepe: 2027-től a platformüzemeltetők vélelmezett értékesítői minősége nemcsak magánszemélyek, hanem bizonyos különleges jogállásuknál fogva a közösségen belüli beszerzéseik után adófizetésre nem kötelezett adóalanyok (pl. alanyi adómentes vállalkozások, kizárólag levonási jog nélküli adómentes tevékenységet végző adóalanyok) részére történő importértékesítések esetében is alkalmazandó lesz.
Pontosítások és egységesítések az egyablakos rendszerek alkalmazhatósági és adófizetési szabályai kapcsán:
- A módosítás egyértelműsíti, hogy a kisvállalkozások számára biztosított 10 ezer eurós küszöbértékhez kapcsolódó egyszerűsítés (adófizetési kötelezettség teljesítése a letelepedettség szerinti tagállamban) csak akkor alkalmazható, ha az áru abból a tagállamból kerül feladásra, ahol az értékesítő/szolgáltatásnyújtó letelepedett.
- A nem uniós egyablakos rendszer alkalmazási köre 2027-től bővül. A rendszer a jövőben szélesebb körben lesz alkalmazható az EU területén teljesített, OSS-hatálya alá tartozó szolgáltatásokra, csökkentve ezzel a nem uniós szolgáltatók több tagállamban fennálló áfaregisztrációs kötelezettségeit.
- 2027. január 1-jétől az uniós OSS kiterjed egyes végső fogyasztók részére történő földgáz-, hő-, hűtési energia- és villamosenergia-értékesítésekre, így például az elektromos gépjárművek töltésére is.
Az uniós és nem uniós egyablakos rendszerek alkalmazásával teljesített ügyletek utáni adófizetési kötelezettséget érintő szabályok egységesítése érdekében a tagállamok az adófizetési kötelezettség keletkezésének időpontját nem határozhatják meg az ügylet teljesítésétől eltérő időpontban. Így az OSS rendszerben nem alkalmazhatók az időszakos elszámolású ügyletekre vonatkozó speciális teljesítési időpont szabályok.
A közösségi közlekedési szolgáltatást nyújtó adóalanyok 2027-től mentesülnek a nyugtakibocsátási kötelezettség alól.
Módosul a nyugtaadatszolgáltatás határideje
Adminisztrációs könnyítés céljából 2027-től 3 napról 7 napra emelkedik a kézi nyugtákról történő adatszolgáltatás határideje.
Az adatszolgáltatás részleteiről Kötelező nyugtaadat-szolgáltatás szeptembertől című cikkünkben írtunk.
Jövedéki adó
Az általános valorizációs szabályoktól eltérően 12%-kal emelkedik a magas alkoholtartalmú szeszes italok (például vodka, whisky, rum, gin vagy pálinka), valamint a köztes alkoholtermékek, így például egyes likőrök és vermutok jövedéki adója. Emellett a szivarok és szivarkák adóterhelése is jelentősen nő: mind az adómérték, mind a minimumadó összege emelkedik.
A magas üzemanyagárakra tekintettel a prémium üzemanyagok (benzin, gázolaj) és a kerozin jövedéki adómértékeinek 2027. évi valorizációja 2027. július 1-ig elhalasztásra kerül.
A kisebb adóraktárak számára kedvező fejlemény, hogy 2027. január 1-jétől a jövedéki adóelőleg-fizetési kötelezettség értékhatára a jelenlegi 6 millió forintról 12 millió forintra emelkedik.
Vámigazgatás
A javaslat technikai jellegű módosításokat vezet be a vámösszegek kerekítésére vonatkozó szabályokban, továbbá megszünteti a vámtanácsadói és vámügynöki igazolványokra vonatkozó rendelkezéseket.
Személyi jövedelemadó és családtámogatások
Exit tax: új adó a jelentős pénzügyi vagyonnal külföldre költözőknek
A törvényjavaslat 2027. január 1-jétől exit adót vezetne be a tartósan magyar adóügyi illetőségű, jelentős pénzügyi vagyonnal rendelkező magánszemélyek illetőségváltására.
Az exit taxról részletesen a Jön a magánszemélyeket terhelő exit tax! című cikkünkben írtunk.
Adójóváírás bevezetése
A 2026-os őszi adócsomag tervezete szerint 2027-től alapvetően megszűnik az egykulcsos jövedelemadózás rendszere Magyarországon. A mindenkori minimálbér összegéig terjedő bérjövedelem esetében a 15%-os személyi jövedelemadó terhére 6%-os adójóváírás lesz érvényesíthető, amelynek eredményeként a minimálbérig terjedő bérjövedelmek effektív személyi jövedelemadó-terhelése 9%-ra csökken. A minimálbért meghaladó bérjövedelem esetén az adójóváírás összege fokozatosan csökken, és a minimálbér kétszeresének megfelelő jövedelemszint körül megszűnik.
Az adójóváírás munkabérből származó jövedelemre alkalmazható. Nem vehető igénybe ugyanakkor:
- végkielégítésre,
- megbízási díjra,
- ingatlanbérleti díjra,
- vállalkozói kivétre,
- Ekho tv. szerinti adózással érintett jövedelemre.
Bár az Ekho tv. szerinti adózással érintett jövedelem tekintetében az adójóváírás nem érvényesíthető, amennyiben a magánszemély az ekho hatálya alá tartozó jövedelem mellett egyéb bérjövedelmet is szerez, az utóbbi után az adójóváírás igénybe vehető. Az adójóváírás összegének meghatározása során ugyanakkor az ekho szerint adózó jövedelmet is figyelembe kell venni.
Személyi jövedelemadó-kedvezmények számításának teljes átalakítása
A jelenleg alkalmazott, adóalaphoz köthető kedvezményrendszer átalakul a számított adóhoz kapcsolódó, azt csökkentő kedvezménnyé. A kedvezmények jogosultsági feltételei alapvetően változatlanok maradnak, azonban az adóalap-kedvezmények adókedvezménnyé alakulnak, ezért a számítás módja jelentősen módosul.
A kedvezmények érvényesítési sorrendje is módosul. Az adójóváírás érvényesítését követően:
- elsőként az anyákat érintő kedvezmények,
- ezt követően a személyi kedvezmény,
- első házasok kedvezménye,
- tevékenységi kedvezmény,
- majd végül a családi kedvezmény lesz érvényesíthető.
A családi kedvezménynek a számított adóból fel nem használt része továbbra is felhasználhatóvá válik családi járulékkedvezményként.
Kedvezmények: új forma, változatlan jogosultságok
A kedvezmény összegét a törvényjavaslat már közvetlenül forintösszegben határozza meg.
A javaslat szerint a 25 év alatti fiatalok kedvezménye megmarad adókedvezmény formájában.
A személyi kedvezmény továbbra is megmaradna, csak adókedvezményként működne tovább.
A törvényjavaslat alapján az első házasok kedvezménye a jövőben is fennmarad. A jelenlegi rendszerhez hasonlóan a kedvezmény összege havi 5 ezer forint lesz, azonban az adóalap-kedvezmény helyett – a fentiek értelmében – adókedvezmény formájában lesz érvényesíthető. A jogosultsági feltételek érdemben nem változnak.
A családi kedvezmény rendszere 2027-től jelentősen átalakul. A jelenlegi adóalap-kedvezmény helyett ennél a jogosultságnál is közvetlen adókedvezmény lesz érvényesíthető, amelynek összege kedvezményezett eltartottanként:
- egy gyermek esetén havi 20 ezer forint,
- két gyermek esetén gyermekenként havi 40 ezer forint,
- három vagy több gyermek esetén gyermekenként havi 66 ezer forint.
A tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos kedvezményezett eltartott után további havi 20 ezer forint adókedvezmény lesz érvényesíthető. A kedvezményre való jogosultság és a kedvezmény megosztásának fő szabályai változatlanok maradnak. Amennyiben a magánszemély adókötelezettsége nem nyújt fedezetet a kedvezmény teljes összegének érvényesítésére, a fennmaradó rész továbbra is családi járulékkedvezményként vehető figyelembe.
Az anyákat érintő adókedvezmények átalakítása és jövedelemkorlát bevezetése
A javaslat szerint összevonásra kerülne a három- és négygyermekes anyák kedvezménye. Ezentúl három vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezményeként lenne megtalálható a törvényben és legfeljebb havi bruttó 1 millió forint munkával szerzett jövedelemig biztosítana élethosszig tartó teljes adómentességet az érintettek részére.
A kétgyermekes édesanyák a 40. életévük betöltése évének utolsó hónapjáig kapnának személyi jövedelemadó mentességet szintén havi bruttó 1 millió forintos munkával szerzett jövedelmük után. A 30 év alatti anyák személyi jövedelemadó mentességére szintén bevezetésre kerül a havi bruttó 1 millió forintos jövedelemkorlát.
Az eredetileg bevezetni tervezett, minden kétgyermekes anyát érintő személyi jövedelemadó mentesség a módosítás értelmében nem fog megvalósulni, a személyi jövedelemadó mentesség az édesanyákat érintően kizárólag a fent említett körben válik alkalmazhatóvá.
Családi pótlék duplájára emelése, társadalombiztosítási ellátások szabályozása a törvényben
A tervezett 2026-os őszi adócsomag alapján az érintett családok 2027-től az eddigi családi pótlék összegének dupláját kapják majd. A magasabb összeg először a 2026 decemberére járó ellátást érintően 2027 januárjában érkezik.
Adómentes jogcímként bekerülnek a személyi jövedelemadó törvénybe, így szabályozottan kikerülnek az összevont adóalap köréből a következő ellátások:
- csecsemőgondozási díj (CSED),
- gyermekgondozási díj (GYED),
- örökbefogadói díj.
A GYED-et terhelő nyugdíjjárulékból a családi járulékkedvezmény továbbra is érvényesíthető lesz.
Adminisztratív és eljárási szabályok módosítása
Az új kedvezményrendszerhez igazodva új adóelőleg-nyilatkozati, járulékkedvezményi és bevallási szabályok kerülnek bevezetésre.
Éttermi üzleti ebédek utáni reprezentációs adó mentességének csökkentése
A jelenlegi szabályok szerint az étteremben, cukrászdában tartott üzleti ebéd egy része után nem kell megfizetni az szja-t és szochót. A mentesség továbbra is a vállalkozás bevételének 1%-áig jár adómentesen, de a felső éves korlát a tervezet szerint lecsökken 100 millió forintról 50 millióra.
Vagyonadó
Változatlan adóteher, pontosított értékelési szabályok
A 2027-től tervezett vagyonadó fő paraméterei a 2026-os őszi adócsomag tervezetben foglaltak szerint nem változtak. Továbbra is az egymilliárd forintot meghaladó nettó vagyon lenne adóköteles, 1%-os, illetve 1,5%-os adómértékkel.
A benyújtott törvényjavaslat elsősorban a különböző vagyonelemek értékelését pontosítja:
- változna a tőzsdei és nem tőzsdei részesedések értékének meghatározása,
- szélesebb körre terjedhetne ki a holdingvállalkozásokra vonatkozó külön szabály,
- bővülne a NAV ingatlanértékelési modelljével érintett ingatlanok köre.
Emellett részletesebb előírások vonatkoznának a külföldi ingatlanokra és a közvetett magyar ingatlantulajdonra, szigorodna az ingatlanértékelők felelőssége, valamint elektronikus felülethez kötődne a bevallás benyújtása.
A változásokról Vagyonadó: Fontos változások a vagyon értékelésében cikkünkben írtunk részletesen.
Rehabilitációs hozzájárulás
Jelentősen nőhet a nagyvállalatok terhe
A javaslat alapján jelentősen emelkedne a nagyobb vállalkozások által fizetendő rehabilitációs hozzájárulás. A közterhet azoknak a munkáltatóknak kell megfizetniük, amelyeknél a megváltozott munkaképességű személyek aránya nem éri el az 5%-ot. A 2026-os szabályok szerint minden hiányzó személy után a minimálbér kilencszerese, évi 2 905 200 forint fizetendő.
A hozzájárulás mértéke:
- legalább 250 foglalkoztatott esetén a minimálbér tizenegyszeresére,
- 500 fő felett a tizenháromszorosára,
- 1000 főtől pedig a tizenötszörösére emelkedne.
Ez a legnagyobb vállalkozások számára a jelenlegihez képest 66,7%-os tehernövekedést jelentene.
Reklámadó
2027-től visszatérhet a progresszív adóztatás
A törvényjavaslat alapján 2027. január 1-jétől újra alkalmazni kellene a reklámadót. A reklámközzétevők esetében progresszív adómérték lépne életbe:
- az adóalap 500 millió forintig adómentes lenne,
- az 500 millió és 10 milliárd forint közötti részre 2,5% adóteher jutna,
- a 10 és 40 milliárd forint közötti részre 4,5%,
- a 40 milliárd forintot meghaladó részre pedig 7,5%.
A reklám megrendelője számára az adó mértéke 2,5% lenne.
A kapcsolt vállalkozások reklám-közzétételből származó adóalapját össze kellene számítani.
A 2026-os őszi adócsomag tervezet szerint elérhetővé válna a jogkövető/adófizetésre nem köteles reklámközzétevők NAV által vezetett nyilvántartása is. A nyilvántartásban szereplő reklámközzétevőket nem terheli nyilatkozattételi kötelezettség.
A bejelentkezési kötelezettség elmulasztásáért kiemelt összegű bírság jár. A NAV azonban nem szabhat ki bírságot közvetlenül, először hiánypótlási felhívással kell élnie.
Kiskereskedelmi adó
Háromszorosára nőhet az egyik adókulcs
A kiskereskedelmi adó 2027-ben is fennmaradna, az adó sávhatárai pedig változatlanok maradnának. A javaslat ugyanakkor az 1 milliárd forintot meghaladó, de 50 milliárd forintot meg nem haladó adóalaprészre alkalmazandó adókulcsot 0,15%-ról 0,45%-ra emelné. A többi adókulcs változatlan maradna.
A módosított kulcsot már a 2027-ben kezdődő adóévre vonatkozó adóelőlegek meghatározásakor is figyelembe kellene venni.
A gépjármű-üzemanyag kiskereskedelmére vonatkozó különös adómértékek 2027-ben változatlanul fennmaradnának.
Cégautóadó
Új adósávok jöhetnek a nagy teljesítményű autóknál
A cégautóadó szabályai 2027. január 1-jétől elsősorban a 120 kW feletti teljesítményű személygépkocsik esetében változnának. Ezeknél a jelenlegi egységes kategória helyett új, teljesítmény és környezetvédelmi osztályjelzés szerint differenciált adósávok lépnének életbe.
A 120 kW teljesítmény alatti gépkocsik esetében a módosítás nem eredményezne külön adóteher-emelkedést az éves valorizáción felül.
További szigorítás, hogy az adóalany a megfizetett gépjárműadót a jövőben csak egy, általa választott személygépkocsi cégautóadójából vonhatná le.
A cégautóadót 2027-től a plug-in hibrid gépjárművek után is meg kell fizetni.
Banki extraprofitadó és a pénzügyi szervezetek különadója
2027-ben is maradhat az extraprofitadó
A hitelintézeteket és pénzügyi vállalkozásokat terhelő banki extraprofitadó 2027-ben is fennmaradna. Az adó alapját a 2025. adóévi, korrekciós tételekkel módosított adózás előtti eredmény képezné. Az adó mértéke:
- a 20 milliárd forintot meg nem haladó adóalaprész után 10%,
- az ezt meghaladó rész után pedig 30% lenne.
A 2027. évi adót 2027. június 10-ig kellene bevallani, majd két egyenlő részletben, június 10-ig és december 10-ig megfizetni. A hosszú lejáratú magyar állampapírok állományának növeléséhez kapcsolódó kedvezmény továbbra is elérhető lenne, legfeljebb a fizetendő különadó 30%-áig. A javaslat ugyanakkor kivezetné a látvány-csapatsport támogatásához kapcsolódó adócsökkentési lehetőséget.
Biztosítási adó és biztosítási pótadó
Megszűnhet a biztosítási adó sávos rendszere
A biztosítási adó és a biztosítási pótadó a 2026-os öszi adócsomag tervezete szerint 2027-ben is fennmaradna. A biztosítási adó jelenlegi sávos rendszere azonban 20 milliárd forint alatt megszűnne, így az egyes biztosítási ágakra meghatározott adókulcsok az adóalap teljes összegére vonatkoznának.
A biztosítási pótadó továbbra is sávos maradna. A biztosítók a 2027. évi pótadójukat meghatározott, hosszú lejáratú Magyar Államkötvények állományának növelése esetén csökkenthetnék. A kedvezmény az állampapír-állomány névérték-növekményének 60%-a lehetne, a törvényben meghatározott korlátok figyelembevételével.
Pénzügyi tranzakciós illeték
Magasabb mentességi és illetékmaximum
A tervezett módosítások a pénzügyi tranzakciós illetékre vonatkozóan kedvező és többletterhet jelentő elemeket egyaránt tartalmaznak. A magánszemélyek fizetési számlájáról indított átutalások illetékmentes összeghatára tranzakciónként 50 ezer forintról 150 ezer forintra emelkedne. A mentesség továbbra sem vonatkozna az egyéni vállalkozói számláról teljesített átutalásokra.
A postai készpénzbefizetéseknél szintén csak a 150 ezer forintot meghaladó összeg képezné az illeték alapját. Az általános illetékmérték változatlanul 0,45% maradna, a tranzakciónkénti felső korlát azonban 20 ezer forintról 30 ezer forintra nőne. Az új szabályokat a 2026. december 31-ét követően teljesített műveletekre kellene először alkalmazni.
Új KATA
Szélesebb számlázási lehetőségek, szigorúbb korlátok
A kisadózó egyéni vállalkozók tételes adójának tervezett átalakítása, vagyis az új KATA ismét lehetővé tenné, hogy a hatálya alá tartozó egyéni vállalkozók gazdasági társaságoknak és más szervezeteknek is számlázzanak.
A változásokat és azok gyakorlati következményeit az Új KATA, új kockázatok cikkünkben elemeztük részletesen.
A végleges javaslat:
- pontosította az 50%-os bevételi korlát számítását és bevallását,
- szigorította a munkáltatótól és kapcsolt vállalkozásaitól származó bevételekre vonatkozó szabályokat,
- részletesebben rendezte az év közbeni átlépést, valamint a kapcsolódó társadalombiztosítási és szociális rendelkezéseket.
Adóeljárási szabályok
A 2026-os őszi adócsomag több ponton módosítaná az adóeljárási szabályokat. A változások elsősorban a rendeltetésszerű joggyakorlás követelményét, az adóhatósági ellenőrzések során alkalmazandó bizonyítási szabályokat, valamint a kockázatelemzést és az adóhatóság előtti képviseletet érintik.
A joggal való visszaélés elleni szabályok szigorítása
A törvényjavaslat részletesebben meghatározná azokat az eseteket, amelyekben az adózó joggyakorlása rendeltetésellenesnek minősülhet. Ilyenek lehetnek:
- ha egy ügylet kizárólagos vagy elsődleges célja az adóelőny elérése, és azt az adóelőnyön kívül valós gazdasági, üzleti vagy egyéb okok nem indokolják,
- az önálló gazdasági indok nélküli ügyletekből felépített konstrukció,
- a gazdaságilag indokolatlan köztes szereplők bevonásával megvalósított ügylet.
A módosítás egyik legjelentősebb eleme az adóhatósági ellenőrzések során alkalmazandó bizonyítási szabályok változása. Amennyiben a NAV által feltárt bizonyítékok alapján valószínűsíthető a rendeltetésellenes joggyakorlás, az adózónak kellene bizonyítania, hogy az ügyletet az adóelőnyön kívül valós gazdasági, üzleti vagy egyéb okok is indokolták, amelyek az adóelőny nélkül is észszerűvé és gazdaságilag indokolttá tették volna annak megvalósítását. Emellett azt is igazolnia kellene, hogy a választott struktúra megfelel a független felek közötti rendeltetésszerű joggyakorlatnak.
A változás következtében különösen felértékelődhet az adóelőnnyel járó ügyletek üzleti indokainak megfelelő dokumentálása, így például a vállalatcsoporton belüli átszervezések és finanszírozási konstrukciók esetében. A rendelkezések a törvény kihirdetését követő napon lépnének hatályba.
A kockázatelemzési eljárásban keletkezett iratok megismerésének korlátozása
A javaslat korlátozná az adózók iratbetekintési jogát. Az új rendelkezések értelmében az adózók nem tekinthetnének be a NAV kockázatelemzési eljárása során keletkezett dokumentumokba. A jogalkotói indokolás szerint a kockázatelemzés az adóhatóság belső, előkészítő jellegű tevékenysége, amely önmagában nem jár közvetlen jogkövetkezménnyel az adózóra nézve. Az iratbetekintés kizárásának célja az adóhatóság által alkalmazott kockázatelemzési módszerek védelme és az ellenőrzések eredményességének biztosítása. A módosítás a törvény kihirdetését követő napon lépne hatályba.
Egyszerűsödő képviseleti szabályok
A 2026-os őszi adócsomag az adóhatóság előtti képviselet szabályait is módosítaná. Az új rendelkezések lehetővé tennék, hogy a jogi személyek szervezeti képviselői külön meghatalmazás nélkül járjanak el a NAV előtt, amennyiben képviseleti jogosultságukat megfelelő okirattal igazolják.
A képviseleti jogosultságot az adóhatóságnak a következő módon kellene benyújtania:
- elektronikus úton,
- a képviselet módjának és terjedelmének megjelölésével,
- a jogosultságot teljes bizonyító erővel igazoló okirat csatolásával.
A képviseleti jog az adóhatósággal szemben a bejelentés beérkezésétől válna hatályossá. A módosítás a törvényes és a szervezeti képviselők együttes eljárását is lehetővé tenné, ezzel csökkentve a képviseleti jogosultság igazolásával kapcsolatos adminisztrációt.
Az adóellenőrzési határidők változása
Bővülne azon esetek köre, amelyekben az adóhatósági ellenőrzés határideje meghosszabbítható. A javaslat szerint a NAV vezetője egy alkalommal meghosszabbíthatná az ellenőrzési határidőt, ha a személyi jövedelemadó alapjának megállapításához becslést alkalmaznak. Az ilyen ellenőrzések időtartama legfeljebb 365 nap lehetne. A rendelkezés a törvény kihirdetését követő napon lépne hatályba, és kizárólag az ezt követően indult ellenőrzésekre kellene alkalmazni.
Fontos, hogy a cikkben bemutatott rendelkezések a 2026-os őszi adócsomag jelenlegi tervezetén alapulnak. A szabályok a parlamenti vita és az elfogadási folyamat során még módosulhatnak, ezért azok jelenleg még nem hatályosak.
Az őszi adócsomag számos területen hozhat változásokat a vállalkozásoknak, a vállalati és nemzetközi adózástól kezdve a munkáltatói kötelezettségeken át egészen az adminisztrációs és megfelelési kérdésekig. A jogszabályi módosítások gyakorlati hatásai azonban társaságonként eltérőek lehetnek, ezért kiemelten fontos az egyedi érintettség és a lehetséges kockázatok időbeni feltérképezése. Adótanácsadóink segítséget nyújtanak a változások értelmezésében, a vállalatára gyakorolt hatások felmérésében, valamint a szükséges intézkedések megtervezésében. Forduljon szakértőinkhez bizalommal, ha szeretné biztosítani, hogy vállalkozása időben és megfelelően reagáljon az új adószabályokra.
Jelen cikkünk kizárólag az általános tájékoztatást szolgálja és nem tekinthető tanácsadásnak.
