Korábban már vizsgáltuk a vállalkozások számára tulajdoni részesedést jelentő saját befektetéseket, amely során a legfőbb szerv döntése alapján egy adott társaság saját részvényt vagy saját üzletrészt vásárol vissza. Az üzleti életben azonban sokkal gyakrabban fordul elő az az eset, amikor egy vállalkozás egy másik társaságban szerez részesedést befektetési céllal, jövőbeni profit reményében.

A részesedések formái és céljai

A tulajdoni részesedést jelentő befektetés lényege, hogy a megszerzett értékpapír meghatározott vagyoni és egyéb jogokat biztosít a birtokosának. Számviteli kezelésük azonban korántsem egyszerű, és lényegesen függ attól, hogy milyen fajta, típusú részesedéssel állunk szemben. Megjelenési formája igen változatos lehet: részvény, üzletrész, szövetkezeti részesedés, vagyonjegy, egyéb társasági részesedés, határozatlan futamidejű befektetési alap által kibocsátott befektetési jegy vagy kockázati tőkerészvény.

A részesedések különböző jogcímeken kerülhetnek be egy vállalkozás könyveibe. Ezek közül a leggyakoribb esetek a cégalapítás, átalakulás, vásárlás, apport vagy a térítés nélküli átvétel. Ahogy a szerzésnek több módja van, úgy a szerzés célja is többféle lehet:

• Tartós befektetések (éven túli részesedések): ezeket a mérlegben a befektetett pénzügyi eszközök között mutatjuk ki. A tartós befektetés elsődleges célja a tartós jövedelemszerzés (osztalék vagy kamat formájában), továbbá a tulajdonosként való befolyásolás, irányítás, ellenőrzés, másodlagos célja pedig az értékesítéskor realizálható árfolyamnyereség.

• Forgatási célú részesedések (átmeneti, nem tartós): ezeket a mérlegben a forgóeszközök, értékpapírok között mutatjuk ki. A forgatási célú részesedések elsődleges célja a rövidtávú jövedelemszerzés, az árfolyamnyereség realizálása, másodlagos céljuk pedig a kapott osztalék. A befolyásolás ebben az esetben nem annyira jellemző.

A részesedéssel kapcsolatos számviteli feladatok

Miután egy részesedés a vállalkozás tulajdonába (vagyonkörébe) került, az üzleti év során több számviteli feladat is felmerül vele kapcsolatban. A következőkben ezeket vesszük sorra.

Megszerzéskori minősítés bekerüléskor

A részesedések bekerülési értéke alapvetően a megszerzése érdekében felmerült, az eszközhöz egyedileg hozzákapcsolható tételek együttes összege. A szerzés módjától függően ezek az alábbiak szerint alakulhatnak:

• Cégalapítás esetén a létesítő okiratban meghatározott értéken kell a részesedést a könyvekben kimutatni, apport esetében a létesítő okiratban meghatározott értéket kell figyelembe venni, míg egy átalakulás esetén a végleges vagyonmérleg szerinti saját tőke alapján határozható meg a bekerülési érték. A vásárolt tulajdoni részesedés bekerülési értéke a vételár (fizetett ellenérték), amit a megszerzéshez kapcsolódóan fizetett bizományosi díj és a vásárolt vételi opció díja tovább növel egy tartós befektetés esetén.

• Forgóeszközök esetében viszont ezek a díjak nem kötelező részei a bekerülési értéknek. Itt döntés kérdése, hogy a tárgyévi eredmény terhére elszámolják-e őket. Abban az esetben, ha az összegük jelentős és a befektetés értékesítésekor várhatóan megtérülnek, akkor ezeket a tételeket időbelileg el is kell határolni.

• Térítés nélküli átvétel esetén az eszköz bekerülési értéke – ha jogszabály eltérően nem rendelkezik – az állományba vétel időpontjában ismert piaci értéke, amelyet a pénzügyi műveletek bevételével szemben kell elszámolni, majd ezt halasztott bevételként el kell határolni. Amikor ez a részesedés a vállalkozás könyveiből kikerül, vagy vele kapcsolatban értékvesztés kerül elszámolásra, akkor ezt az elhatárolást arányosan fel kell oldani.

Mérlegkészítéskori minősítés az üzleti év végén

Év végén, az évzárási feladatok részeként mindenképpen szükséges a devizában fennálló részesedéseket átértékelni, az ebből származó árfolyamkülönbözetet pedig el kell számolni. Továbbá meg kell vizsgálni az értékvesztés szükségességét, valamint a korábban már elszámolt értékvesztések visszaírásának lehetőségét is. Az értékvesztést a pénzügyi műveletek ráfordításaként kell elszámolni, az értékvesztés visszaírása pedig nem bevételként, hanem negatív ráfordításként könyvelendő. Értékvesztés alapvetően akkor szükséges, ha a könyv szerinti érték és a piaci érték közötti veszteségjellegű különbözet tartós (legalább egy évig fennáll, vagy ha véglegesnek tekinthető) és jelentős, függetlenül attól, hogy az adott befektetés a befektetett eszközök vagy a forgóeszközök között szerepel a mérlegben.

A befektetett pénzügyi eszközök esetében, a tartós részesedéseknél értékhelyesbítés számolható el. Ennek összege a mérlegkészítéskori piaci értéknek a könyv szerinti értéket meghaladó része, amelyet a saját tőkében szereplő értékelési tartalékkal szemben mutatunk ki.

Részesedések kapcsán felmerülő hozamok elszámolása

Az üzleti év során kapott osztalékelőleget a pénzügyi teljesítéskor a különféle egyéb rövidlejáratú kötelezettségek között, a kapott vagy járó osztalékot, kamatot pedig a pénzügyi műveletek bevételei között kell elszámolni.

Könyvekből való kikerülés könyvelése

A tulajdoni részesedést jelentő befektetés értékesítése esetén az eladási ár és az értékvesztéssel korrigált könyv szerinti érték egy árfolyamkülönbözetet eredményez, amelyet egy tartós részesedés esetén a részesedésekből származó bevételek, árfolyamnyereségek vagy ráfordítások, árfolyamveszteségek között kell kimutatni, míg egy forgóeszköz esetében a pénzügyi műveletek egyéb bevételeit vagy ráfordításait érinti.

Amennyiben a tartós részesedéshez kapcsolódóan értékhelyesbítés is kimutatásra került, a részesedés könyvekből való kikerülésekor azt meg kell szüntetni.

Cikkünkből látható, hogy a tulajdoni részesedésekkel kapcsolatban számos dologra kell figyelniük a vállalkozásoknak, az értékelésük, minősítésük folyamatos munkát igényel az üzleti év során. Forduljon hozzánk bizalommal, ha a részesedések kapcsán szakértőre lenne szüksége, a WTS Klient számviteli tanácsadói szívesen segítenek Önnek!