2023. október 31-én a magyar kormány a Parlament elé terjesztette a 2023-as őszi adócsomag néven ismert törvényjavaslatot, amely a tervezett, 2024-től, illetve 2025-től hatályba lépő adómódosításokat tartalmazza. Az alábbiakban összefoglaljuk a 2023-as őszi adócsomag döntéshozók számára legfontosabb pontjait.
Személyi jövedelemadó
A 2023-as őszi adócsomag részét képezik az amerikai-magyar kettős adózást kizáró egyezmény megszűnése miatti módosítások, amelyek alapvetően a személyi jövedelemadó következő területeit érintik:
- Továbbra is ún. ellenőrzött tőkepiaci ügyletnek minősülhet egy ügylet, ha azt egy USÁ-ban működő pénzpiacon tevékenységet folytató befektetési szolgáltató közreműködésével kötötték. Ennek eredményeként továbbra is fennáll a lehetőség az ún. adókiegyenlítés alkalmazására, amely lehetővé teszi egy adott évben keletkező veszteség későbbi adóévekben keletkező nyereséggel történő szembeállítását.
- Az egyéb jövedelemre vonatkozó szabályokat nem kell alkalmazni az OECD tagállamban székhellyel rendelkező személy által kibocsátott értékpapírból származó jövedelmekre, valamint az OECD tagállamban székhellyel rendelkező személy által fizetett kamatra.
- A külföldön megfizetett adó (forrásadó) magyar adókötelezettségbe történő beszámítása is változik a 2023-as őszi adócsomag értelmében. Az amerikai gyakorlathoz hasonlóan nem vehető figyelembe külföldön megfizetett adóként az az összeg, amelynek kivetése és megfizetése olyan jövedelemre tekintettel történt, ahol a jövedelemszerzés helye belföld. Ennek megfelelően, a törvényjavaslat a belföldi illetőségű magánszemély által megszerzett, a jövedelemszerzés helye szerint külföldről származó külön adózó jövedelem (pl. tőkejövedelem, így különösen osztalék) esetében engedélyezi a külföldön megfizetett adó beszámítását, a jövedelemszerzés helye szerint belföldről származó külön adózó jövedelem esetében ugyanakkor nem.
- A javaslat szerint a november 16-tól életbe lépő kormányrendeleti szintű rendelkezésekhez hasonlóan a nem pénzben kapott juttatások közül adómentessé válik a juttató által reprezentációs és nem reprezentációs célú vendéglátás keretében, továbbá üzleti ajándékként vagy csekély értékű ajándékként történő juttatás céljából közvetlenül – a szőlészetről és borászatról szóló 2020. évi CLXIII. törvény szerint – a forgalomba hozatalt kezdeményező borászati üzemengedélyestől palackozott kiszerelésben vásárolt, oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel ellátott borászati termék, valamint az oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel ellátott borászati termék.
A 2023-as őszi adócsomag haviról negyedévesre módosítja a béren kívüli juttatások, illetve az egyes meghatározott juttatások biztosításával összefüggő adókötelezettség teljesítését.
A tradicionális számsorsjátékokon (lottó, kenó, puttó) való részvételi kedv fokozása érdekében a javaslat mentesíti a személyi jövedelemadó alól az ilyen játékokon elért nyereményeket.
A bizalmi vagyonkezelési jogviszony esetén fennálló bemeneti adóztatás helyett a 2023-as őszi adócsomag kimeneti adóztatást vezet be azokban az esetekben, amikor a kezelt vagyon, magánalapítványi vagyon induló tőkéjének értéke terhére történik bevétel juttatása a kedvezményezett részére, és a bevétel juttatását megelőző öt éven belül – a kezelt vagyon, alapítványi vagyon juttatása érdekében – vagyonátadás történt, és ezen a vagyonjuttatáson a juttatott vagyonelemeket felértékelték (ún. eszközérték növekmény keletkezett).
A törvényalkotó az egyéni vállalkozók „kvázi társaságként” való adóztatását 2025. január 1-jétől kezdődően megszüntetné, és egy jelentősen egyszerűbb költségelszámolási módszerre épülő rendszert vezetne be.
Új szabály lesz az ún. induló vállalkozás munkavállalójaként, vezető tisztségviselőjeként az induló vállalkozásban tagsági jogot megtestesítő részesedés megszerzésére vonatkozó adómentesség. Az induló vállalkozás a legfeljebb öt éve bejegyzett, tőzsdén nem jegyzett mikro- és kisvállalkozás, amely még nem osztott nyereséget, és nem egyesülés vagy szétválás útján jött létre. Az induló vállalkozás munkavállalójaként, vezető tisztségviselőjeként az induló vállalkozásban ingyenesen vagy kedvezményesen szerzett tagsági jogot megtestesítő részesedés (üzletrész, részvény) nem minősül (adóköteles) bevételnek, ha juttatása megfelel a rendeltetésszerű joggyakorlás követelményének, illetve megszerzett részesedés esetén a szerzést, jogszerzés esetén a jog gyakorlásának megnyíltát követő legalább három évig nem kerül értékesítésre.
Társasági adó
A 2023-as őszi adócsomag megemeli az Európai Bizottság engedélyéhez nem kötötten igénybe vehető fejlesztési adókedvezmény mértékét. Így a mostani 100 millió eurónak megfelelő forintösszeget meg nem haladó elszámolható beruházási érték 110 millió euróra növekszik.
A 2023-as őszi adócsomag átalakítja az energiahatékonysági beruházás, felújítás adókedvezményének eddigi rendszerét. Az adókedvezmény mértéke is változik. Ez a jelenleg hatályos szabályok szerint az elszámolható költségek 30-65%-a (de legfeljebb projektenként 15 millió eurónak megfelelő forintösszeg) lehet, a javaslat pedig már az elszámolható költségek 15-35%-át, de legfeljebb 30 millió eurónak megfelelő forintösszeget határoz meg az adókedvezmény felső határaként.
A globális minimumadóra vonatkozó EU irányelv magyarországi átültetése kapcsán, az adózóknak lehetősége lenne a részesedéseiket, amelyeknek bejelentését eddig elmulasztották, bejelentett részesedésként nyilvántartásba venni. Az adózó 2023. december 31. előtt bejelentett részesedésnek nem minősülő részesedését 2024. február 28-ig utólag bejelentheti az adóhatóságnak. Az ilyen formában bejelentett részesedések a 2023-as adóévtől kezdődően bejelentett részesedésnek minősülnek. A részesedéssel kapcsolatosan a 2023-as adóévet megelőzően az adóalap terhére és javára elszámolt összegre vonatkozóan az adózó a 2023. évi társasági adóalapját egy összegben úgy módosítja, mintha a részesedés a szerzéstől kezdődően bejelentett részesedés lett volna.
Szintén a globális minimumadóra vonatkozó magyarországi szabályozás kapcsán vezet be a 2023-as őszi adócsomag egy új, kutatás-fejlesztésre vonatkozó adókedvezményt. Az új adókedvezmény nem a társasági adóban és a helyi iparűzési adóban már jelenleg is hatályos K+F adóalap-kedvezmény mellett, hanem azok helyett, az adózó erre irányuló választása esetén érhető el. Az új K+F adókedvezmény mértéke a törvényjavaslat szerint, főszabályként, az elszámolható költségek 10%-a azzal a kikötéssel, hogy az adókedvezmény mértéke nem haladhatja meg adózónként és projektenként az 55/35/25 millió eurónak megfelelő forintösszeget attól függően, hogy alapkutatásról, alkalmazott (ipari) kutatásról vagy kísérleti fejlesztésről van szó. A felsőoktatási intézmény, a Magyar Tudományos Akadémia, a központi költségvetési szervként működő kutatóintézet, továbbá bármelyikük által vagy közösen alapított kutatóintézet, kutatóhely, valamint a közvetlenül vagy közvetve többségi állami tulajdonban lévő gazdasági társaság formájában működő kutatóintézet és az adózó által írásban kötött szerződés alapján közösen végzett alapkutatás, alkalmazott kutatás vagy kísérleti fejlesztés esetén az adókedvezmény mértéke az elszámolható költség 20 millió forintot meg nem haladó összegéig az elszámolható költség 30%-a. Az új K+F adókedvezmény egyik részletszabálya biztosítja, hogy az elszámolható költség felmerülésének adóévében és az azt követő három adóévben adócsökkentésként fel nem használt adókedvezményre vonatkozóan az adózó átutalással teljesítendő megtérítésre jogosult.
Általános forgalmi adó
Az e-áfa rendszer 2024. január 1-jétől történő bevetése lehetővé teszi, hogy az eddigi hagyományos áfabevallás benyújtása mellett az adózók az e-áfa felületen is teljesíthessék bevallási kötelezettségüket. A felületen lehetőség lesz a bevallási tervezet jóváhagyására, kiegészítésére, módosítására, akár a NAV által összeállított adatokból, akár a gépi interfészes megoldással továbbított adatokból. A szabályozás értelmében az elsőként benyújtott bevallás minősül az adóalany bevallásának (több bevallás beadása esetén). Önellenőrzést ezután nyomtatványon vagy az elektronikus felületen is beadhatunk. Az elektronikus felület a már ismert elektronikus azonosítási szolgáltatás útján érhető el, és más hasonló felületekről ismert másodlagos felhasználó jogosultságok is oszthatóak lesznek majd. Fontos változás, hogy az e-áfa rendszer használóinak ezentúl nem szükséges adatot szolgáltatniuk a levonható adóról.
Az építési-szerelési szolgáltatás fordított áfás kezeléséhez szükséges nyilatkozat nyújtásának rendje is változik, életszerűbbé válik. 2024. január 1-jétől, ha a szolgáltatást nyújtó tevékenységéhez kapcsolódik az engedély, akkor ezentúl ő nyilatkozik a megrendelőnek erről.
Az adócsalások visszaszorítása érdekében szűkebb lesz azoknak az eseteknek a köre, ahol a közvetett vámjogi képviselő lesz jogosult levonni a megbízó helyett a termékimporthoz kapcsolódó áfát.
Az 5%-os áfakulcs hatálya alá tartozó speciális élelmiszerek, valamint anyatej-helyettesítő tápszerek tekintetében a besorolások pontosításra kerülnek.
2025. január 1-jétől lehetővé válik, hogy EU-s székhellyel rendelkező áfaalanyok belföldön (például a telephelyük) alanyi adómentességet válasszanak, ugyanakkor ez a lehetőség nem adott harmadik országban székhellyel rendelkező adóalany belföldi telephelye számára. Belföldi adóalanyok számára is megnyílna ez a lehetőség, az EU-n belüli, más tagállami ügyleteikre tekintettel.
Az Élelmiszerkönyv szerinti desszert jellegű sajtkészítmények 2024. január 1-jétől egységesen 18%-os áfakulcs alá kerülnek (pl. Túró Rudi).
Kisvállalati adó
Meghatározott esetekben lehetővé válik a kisvállalati adóalanyiság megtartása egyesülés, szétválás esetén is, amelyre a hatályos rendelkezések nem biztosítanak lehetőséget.
Jövedéki adó
A 2023-as őszi adócsomag alapján a kereskedelmi gázolaj beszerzéséhez kapcsolódó adó-visszaigénylés összege a literenkénti 3,5 forintról 10 forintra, illetve 13,5 forintról 20 forintra emelkedik (ún. közlekedéshez kapcsolódó adó-visszaigénylés).
Közművezetékek adója
A 2023-as őszi adócsomag 2024. január 1-jétől kiemeli a közművezetékek adójának hatálya alól a hírközlési vezetékeket, ennek keretében hatályon kívül helyezi a hírközlési vezetékekre vonatkozó szabályokat. A javaslat továbbá 2025. január 1-jétől hatályon kívül helyezi a közművezetékek adójáról szóló, teljes 2012. évi CLXVIII. törvényt.
Reklámadó
A 2023-as őszi adócsomag 2024. december 31-ig meghosszabbítja a jelenleg hatályos 0%-os adómértéket.
Kiskereskedelmi adó
A 2023-as őszi adócsomag törvényi szintre emeli a 197/2022. (VI. 4.) Korm. rendeletben meghatározott arányosítási szabályt, amely szerint, ha az adóév 12 hónapnál rövidebb, az adóalanynak a tört adóévi adóalapját évesíteni kell, majd erre az adóalapra kell kiszámítani a mértéktábla szerinti sávok alkalmazásával az érvényesített adóösszeget. A fizetendő adó az így kiszámított éves adóösszegnek az adóév naptári napjaival arányos része.
Szociális hozzájárulási adó
A 2023-as őszi adócsomag az egyéni vállalkozók adózásának átalakítása keretében a szociális hozzájárulási adóra vonatkozó szabályokat is módosítja. Ezek alapvetően 2025. január 1-jén lépnek majd hatályba.
- Az egyéni vállalkozó adminisztrációs terhei jelentősen egyszerűsödnek azáltal, hogy a szociális hozzájárulási adó a személyi jövedelemadóval analóg módon éves elszámolásúvá válik, és a szociális hozzájárulási adóelőleg alapja meg fog egyezni a személyi jövedelemadó előleg alapjával. Év közben negyedévente kell az adóelőleget megállapítani, és a negyedévet követő hónap 12-éig megfizetni, a negyedéves bevallási kötelezettség azonban megszűnik.
- Az egyéni vállalkozók adózásának átalakítása keretében kivezetésre kerül a vállalkozói kivét, így a vállalkozói jövedelemadózást választó egyéni vállalkozót saját maga után terhelő szociális hozzájárulási adó alapja az szja-köteles vállalkozói jövedelem lesz, az átalányadózó egyéni vállalkozók járulékalapja pedig változatlanul az átalányban megállapított jövedelem.
- Továbbra is fennmarad a minimum adófizetési kötelezettség, viszont a garantált bérminimum és a minimálbér közti különbségtétel, valamint a 112,5%-os szorzó is megszűnik. Minden főfoglalkozású egyéni vállalkozónak egységesen legalább a minimálbér után meg kell fizetni a szociális hozzájárulási adót.
- A 2023-as őszi adócsomag bevezeti a magánszemélyek egyéni vállalkozóvá válását ösztönző kedvezmény Az adókedvezményt a tevékenységüket kezdő egyéni vállalkozók vehetik igénybe a tevékenység megkezdésének évében és az azt követő évben a minimálbér és a szociális hozzájárulási adó 13%-os adómértékével megállapított összegben, a tevékenység megkezdését követő második évben pedig a minimálbér és a szociális hozzájárulási adó mértékének felével megállapított összegben.
Társadalombiztosítási járulék
A vállalkozói kivét kivezetése, illetve a járulékszabályozás egyszerűsítésére tett vállalások miatt jelentősen átalakulnak az egyéni vállalkozók járulékfizetési szabályai 2025. január 1-jétől. A jelenlegi, a vállalkozó által elért jövedelmen (vállalkozói kivéten, illetve átalányban megállapított jövedelmen) alapuló járulékmegállapítási módszer helyett egy diktált járulékalap kerül bevezetésre. A diktált járulékalap mind a vállalkozói jövedelemadózást, mint az átalányadózást alkalmazó egyéni vállalkozók esetében egységesen a tárgyhavi minimálbér. A főfoglalkozású egyéni vállalkozóknál – a mezőgazdasági őstermelőkhöz hasonlóan – bevezetésre kerül a választott járulékalap intézménye: a főfoglalkozású egyéni vállalkozó a magasabb társadalombiztosítási ellátások megszerzése érdekében magasabb járulékalapot választhat.
Az egyéni vállalkozók tekintetében bevezetett diktált (vagy választott) járulékalap jelentősen leegyszerűsíti a járulékmegállapítás jelenlegi rendszerét, így lehetővé válik – az éves személyi jövedelemadó bevalláshoz hasonlóan – a havi (negyedéves) járulékbevallás adóhatóság általi kiajánlásának a bevezetése 2025. január 1-jétől. Az adóhatóság a rendelkezésére álló adatok alapján a tárgynegyedévet követő hó első napjáig elkészíti a negyedéves bevallási tervezetet, amelyet az egyéni vállalkozónak a tárgynegyedévet követő hó 12. napjáig van lehetősége kiegészíteni, illetve javítani. A tervezet a társadalombiztosítási járulék fizetési kötelezettséget havi bontásban tartalmazza. Az egyéni vállalkozónak arra is van lehetősége, hogy a bevallási határidőig saját maga elkészítse a bevallását. Ha az adózó a bevallási tervezet adatait a negyedévet követő hó 12. napjáig nem javítja, nem egészíti ki, vagy nem nyújt be bevallást, akkor úgy kell tekinteni, hogy a bevallási tervezetben foglaltakkal egyetért, és a tervezet az adózó által elfogadott bevallásnak minősül, mely alapján az állami adó- és vámhatóság előírja a társadalombiztosítási járulékfizetési kötelezettséget.
Háztartási munka
A 2023-as őszi adócsomag értelmében megszűnik a háztartási alkalmazottakra vonatkozó 1000 forintos regisztrációs díjfizetési kötelezettség.
Új mulasztási bírságtétel
Új tételként jelenik meg, hogy a NAV a globális minimum-adószintet biztosító kiegészítő adókról és ezzel összefüggésben egyes adótörvények módosításáról szóló törvény szerinti
- bejelentési kötelezettség elmulasztása, késedelmes teljesítése esetén ötmillió forint,
- bevallási kötelezettség elmulasztása, késedelmes, hiányos, hibás vagy valótlan adattartalmú teljesítése esetén tízmillió forint
mulasztási bírságot szabhat ki.
Cikkünkben igyekeztük alaposan összefoglalni az október 31-én beterjesztett 2023-as őszi adócsomag legfontosabb elemeit. Ha kérdése van az itt részletezett szabályváltozásokkal kapcsolatban, a WTS Klient adótanácsadó csapata mindig készséggel áll ügyfelei rendelkezésére!
