Beköszöntött a nyár dereka, amikor már azok is idejét érzik a pihenésnek, akik eddig kitartóan dolgoztak, és még csak most kezdik el böngészni a különböző online felületeken elérhető szálláshely-szolgáltatók ajánlatait; akik pedig eddig a nyaralójukban pihentek, vagy rendezkedtek, végre hasznot is húznának belőle. Azok a magánszemélyek, akik nyaralójukat időnként bérbe adják – akár csak alkalmi jelleggel is – magánszálláshely-szolgáltatónak minősülnek, így nekik is érdemes átgondolni, hogy milyen adózási lehetőségek és regisztrációs kötelezettségek merülnek fel, illetve milyen adózási szabályokkal kell kalkulálniuk az ingatlan kiadásával összefüggésben.
Mi minősül magánszálláshelynek?
Mindegy, hogy a nyaralóját vagy lakását magánszemélyként vagy egyéni vállalkozóként adja ki valaki, amíg abban maximum 8 szoba és 16 ágy van, addig az magánhelyszállásnak minősül.
Az adószámos magánszemélyként történő adózási forma általában a rövid távú bérbeadást alkalmi jelleggel, jövedelemkiegészítésként végző szálláshely-szolgáltatók számára javasolt, míg rendszeres és üzletszerűen végzett bérbeadás esetén az egyéni vállalkozóként történő adózás lehet az előnyösebb.
Egyéni vállalkozóként a szálláshely-szolgáltatók két adózási mód közül választhatnak: átalányadózás meghatározott értékhatárig vagy a vállalkozói személyi jövedelemadó szerinti adózás.
Mi az, ami nem minősül magánszálláshelynek?
Ha az üzemeltető társaság tevékenységi körei között szerepel a szálláshely szolgáltatási tevékenység, amit nem magánszemélyként és nem is egyéni vállalkozóként végez, a szálláshely pedig legfeljebb 25 szobával és 100 ággyal rendelkezik, akkor egyéb szálláshely üzemeltetésről beszélünk.
Az egyéb szálláshely üzemeltetők kifejezetten erre a tevékenységre létrehozott gazdasági társaságok, vagy tevékenységi körük egy részében szálláshely üzemeltetéssel foglalkozó társaságok lehetnek, és ezeknél a szokásos társasági adózási módok merülhetnek fel – a magánszálláshelyek üzemeltetőinek adózási formái azonban kevésbé ismertek.
A magánszemélyként adózó szálláshely-szolgáltatók adózási lehetőségei
A szálláshely-szolgáltatók magánszemélyként két adózási mód közül választhatnak. Az egyik a tételes átalányadózás, a másik pedig az önálló tevékenységre vonatkozó szabályok szerinti adózás. Ez utóbbi történhet akár tételes költségelszámolással vagy a 10%-os költséghányad alkalmazásával is. Itt az Szja tv. szerinti általános 15%-os adómérték, és bizonyos esetekben 13%-os szociális hozzájárulási adófizetési kötelezettség is felmerülhet.
Tételes átalányadózást akkor választhatnak a magánszemélyként adózó szálláshely-szolgáltatók, ha adóévenként legfeljebb három lakásban vagy üdülőben folytatnak ilyen tevékenységet, és nem adják ki a lakást vagy üdülőt ugyanannak a személynek az adóéven belül 90 napnál hosszabb időre. A tételes átalányadó szobánként 38 400 forint, amelyet egyenlő részletekben a negyedévet követő hónap 12. napjáig kell megfizetni. A tételes átalányadó esetén akkor is a teljes összeget kell megfizetni, ha az átalányadózó év közben kezdi tevékenységét, vagy csak időszakosan fogad vendégeket pl. a nyári szezonban.
Jogosan merül fel a kérdés, hogy mi minősül szobának ebben az esetben. Szobának egy szálláshely olyan önállóan értékesíthető, egyedi hozzáféréssel rendelkező egysége minősül, amely egy vagy több helyiségből áll és egy vagy több vendég egyidejű elszállásolására alkalmas. Tehát egy olyan apartman, amelyben bár két hálószoba van, de nem alkalmas a két hálószoba egymástól függetlenül történő kiadására, akkor az egy önálló rendeltetési egységnek, egy szobának minősül.
Egyéb fizetési kötelezettségek
A szálláshely-szolgáltatók a fenti „éves adókon” kívül kötelesek a NAV-nak a szolgáltatások értékére vonatkozó 4%-os turizmusfejlesztési hozzájárulást fizetni, amelyre tavaly április óta már nem vonatkozik a koronavírus miatti moratórium. A hozzájárulást azoknak kell bevallaniuk és megfizetniük, akik kereskedelmi szálláshely-szolgáltatást nyújtanak, valamint étkezőhelyi vendéglátásban ételt és helyben készített, nem alkoholtartalmú italforgalmat bonyolítanak.
Természetesen a NAV felé teljesíteni kell az általános forgalmi adókötelezettséget is. A hosszútávú ingatlan-bérbeadás az áfa szempontjából alapvetően adómentes szolgáltatásnak minősül, a kereskedelmi szálláshely szolgáltatás azonban kötelezően áfaköteles tevékenység. Amennyiben nem haladja meg az alanyi mentességre választható, jelenleg 12 millió forintos értékhatárt, a szálláshely-szolgáltatók alanyi adómentességet is választhatnak (ez az értékhatár a jövőben várhatóan emelkedni fog).
A fentieken túl az adott szálláshely fekvése szerinti önkormányzatnál felmerülhet idegenforgalmi adó, építményadó, kommunális adó vagy akár parkolóhellyel kapcsolatos díjfizetés is. Minden esetben érdemes tájékozódni az adott önkormányzat honlapján, ahol a közzétett helyi rendeletekben szabályozzák ezeket a kérdéseket.
Egyéb regisztrációs kötelezettségek
Magánszálláshely-szolgáltatási tevékenység elindításához az egyéni vállalkozók, illetve adószámos magánszemélyek tevékenységét az 552014 ÖVTJ kódon kell bejelenteni a 24T101-es nyomtatványon. A nyomtatványon ne felejtsük el egyidejűleg megjelölni adott esetben az áfamentességre vonatkozó választást, illetve – amennyiben ezt választjuk – a tételes átalányadó választást sem!
Fontos tudni, hogy szálláshely-szolgáltatási tevékenység kizárólag az illetékes jegyző által kiállított szálláshely-nyilvántartásba vételről szóló igazolás, szálláshely minősítés és NTAK regisztrációs szám birtokában végezhető.
A szálláshely-szolgáltatók 2019-től kezdődően minden belföldi szálláshelyet regisztrálni kötelesek a Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központban (NTAK). Az NTAK adatszolgáltatás a szálláshely-szolgáltatási tevékenység folytatásának egyik jogszabályi követelménye. Az NTAK regisztrációt akkor lehet elvégezni, ha már megvan az adószám, kiválasztásra került a szálláshelyen használt szálláshelykezelő szoftver, és a NAV-os ügyfélkapu is rendelkezésre áll. A Magyar Turisztikai Ügynökség a magánszálláshelyek üzemeltetői részére ingyenesen biztosít szálláshelykezelő platformot, a Vendégem szoftvert.
Szálláshely-szolgáltatási tevékenységet 2021. óta csak érvényes szálláshely minősítéssel rendelkező szálláshelyen lehet folytatni. A kötelező minősítést a szálláshely-szolgáltatási tevékenység jegyző felé történő hatósági bejelentése előtt kell elvégezni. A minősítést nyilvános követelményrendszer alapján, a Magyar Turisztikai Minőségtanúsító Testület helyszíni ellenőrzés keretében végzi. Az első minősítés díjmentes, ezt követően azonban három évente kötelezően szükséges felülvizsgálatot kérni. A szálláshely-szolgáltatók a sikeres minősítést követően jelenthetik be az illetékes jegyzőnél a szálláshely-szolgáltatási tevékenységet, amelyről a jegyző nyilvántartásba vételt igazoló okiratot állít ki.
További részletes tájékoztatást a témában a Magyar Turisztikai Ügynökség, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatal oldalain található információs füzetekben találhatunk.
A WTS Klient adótanácsadói több évtizedes tapasztalattal rendelkeznek az ingatlan bérbeadásával kapcsolatos adózás terén, és naprakészen követik az ezzel kapcsolatos jogszabályváltozásokat. Cikkünkben most elsősorban a magánszemélyeknek igyekeztünk hasznos információkat nyújtani, de vállalati ügyfeleknek, hosszú távon is szívesen adunk adótámogatást ingatlanügyekben!
