e-számlázásFrissítésre került a kormány honlapján az „e-számlázás” szabályait tartalmazó rendelettervezet, amelynek apropóján érdemes áttekintenünk az e-számlázás 2018. július 1-jétől hatályos szabályait, illetve kitérünk arra is, hogy mennyiben változott a rendelet tervezete a korábbi elképzelésekhez képest. 

Emlékeztetőül: mi is az online vagy „e-számlázás”? 

A valós idejű adatszolgáltatással,„e-számlázás” útján a NAV azonnali hozzáférést követel meg az adózóktól a 100 000 forintot vagy azt meghaladó áfát tartalmazó, számlázó programmal kibocsátott számlák esetén, feltéve, hogy a számlabefogadó belföldön nyilvántartásba vett adóalany.

Ha nem is valós idejű, de „e-számlázás” alá tartozik az ún. kézi, avagy nyomtatvány számlákról történő online adatszolgáltatás is. Ha egy belföldön nyilvántartásba vett adóalanyra áthárított adó összege a 100 000 forintot eléri vagy meghaladja, de az 500 000 forintot nem éri el, a számla kibocsátását követő 5 naptári napon belül, ha az áfa összege az 500 000 forintot eléri vagy meghaladja, a számla kibocsátását követő 1 naptári napon belül kell webes felületen keresztül adatot szolgáltatni.

Kiváltja-e az „e-számlázás”s a belföldi összesítő jelentést? 

Az „e-számlázás” bevezetésével a belföldi, kimenő oldalon jelentkező számlák tekintetében okafogyott lesz a belföldi összesítő jelentésben (a szakzsargonban ismert nevén: „M lapon”) való szerepeltetésük, azonban ez a kötelezettség továbbra is fennmarad a bejövő oldali számlák esetében.

Számlabetekintés a bejövő oldalon 

A kormányzati kommunikáció szerint a rendszer kialakításakor arra is gondolnak, hogy a NAV új szolgáltatásaként hozzáférhessünk azokhoz az online adatszolgáltatással érintett számlákhoz is, amiket a részünkre állítottak ki.

Áfaregisztráltak is a törvény hatálya alatt 

Az adatszolgáltatási kötelezettség valamennyi belföldön nyilvántartásba vett adóalanyra kiterjed, ennek megfelelően a külföldi – tehát belföldön nem letelepedett – ún. áfaregisztrált adóalanyokra is. A rendszer használatához az adatszolgáltatásra kötelezetteknek előzetesen regisztrálniuk kell a NAV-nál.

Miben változott a rendelettervezet a korábbi elképzelésekhez képest? 

Az „e-számlázás” szabályai alapvetően az áfatörvénybe, illetve az ún. számlarendeletbe kerülnek beépítésre. A kormányzati információk alapján a rendeletmódosítás célja, hogy meghatározza

  • az adatszolgáltatások menetét,
  • a sikeres és hibás beküldés esetén érkező visszaigazolást,
  • az esetleges hiba elhárítása utáni pótlást,
  • valamint az üzemszünet és üzemzavar esetén alkalmazandó eljárást.

Több részletszabály is változott a rendelet korábbi tervezetéhez képest, de a leginkább szembeszökő változás talán az, hogy az adatszolgálgatás adatszerkezetét a korábbi tervekkel ellentétben már nem a számlarendelet mellékletébe ültetik át, hanem arról a NAV köteles közleményt közzétenni. Jó hír továbbá, hogy tartós üzemzavar, akadály esetén mód lehet a számlák manuális rögzítésére. 

Milyen szankciót vonhat maga után a hibás adatszolgáltatás? 

A szankció sajnos papíron elég szigorú, hibás adatszolgáltatás esetén az adóhatóság számlánként akár 500 000 forintos mulasztási bírságot is megállapíthat. Az adóhatóságnak azonban a mulasztási bírság körében mindig lehetősége, sőt kötelessége van a mérlegelésre, értékeli többek között a mulasztás súlyát, gyakoriságát és időtartamát. 

Mire érdemes előzetesen felkészülni a cégeknek, adóalanyoknak az online számlázás kapcsán? 

Az átállás nyilvánvalóan informatikai fejlesztést igényel a számlázó programok fejlesztőitől. Ezzel kapcsolatos technikai információ a NAV honlapján érhető el. Könnyen belátható, hogy a változás különösen a külföldi, így a már említett áfaregisztrált cégeket érinti érzékenyen, tekintve, hogy nekik sok esetben a globális vállalatirányítási rendszereiket kell alkalmassá tenniük, hogy megfeleljenek a magyar elvárásoknak.

Célszerű tehát informatikai, adott esetben adózási szakértőhöz fordulni.

Ellenőrzés céljából az adóalanyok már most is kötelezhetők informatikai adatexportra, tehát arra, hogy meghatározott adatszerkezetben bocsássanak elektronikus adatokat az adóhatóság rendelkezésére. Mivel azt tapasztaltuk, hogy ezzel kapcsolatban számos kérdés van, a WTS Klient felállított egy szakértő csapatot a felmerülő problémák megoldására.