2009 karácsonya előtt különösen izzottak a telefonvonalak az adótanácsadói irodákban. Mindenki az utolsó pillanatokban szerette volna eladni az ingatlantulajdonnal rendelkező cégének részesedését, hiszen akkoriban, ha ilyen módon történt ingatlanszerzés, a részesedést szerzőt illetékmentesség illette meg, vagyis nem kellett illetéket fizetnie a cég eszközeként megszerzett ingatlan után.
Aki ezt már következő év elején tette, arra ilyen ingatlanszerzés esetén már nem vonatkozott illetékmentesség. De nézzük meg kicsit részletesen, hogy a jelenlegi jogszabályi környezet alapján – eladóként vagy vevőként – milyen módon kerülhetünk az adóhatóság látókörébe hasonló ügyletekkel!
Eladóként: ingatlannal rendelkező társaság meghatározása
2010-ig, ha a cégcsoportunkban külföldi anyavállalat birtokolt részesedést olyan magyarországi társaságban, amelyben jelentős magyarországi ingatlantulajdon volt, nem kellett odafigyelnünk a magyar adótörvényekre, amennyiben a külföldi társaság szerette volna értékesíteni az ingatlant oly módon, hogy a magyar „ingatlanos” társaságban lévő részesedését adta el a vevőjének. 2010-ben azonban bekerült a társasági adójogszabályba az ún. „ingatlannal rendelkező társaság” meghatározása és az annak külföldi tulajdonosánál keletkező potenciális társasági adókötelezettség.
Ez alapján először meg kell vizsgálnunk, hogy valóban történt-e részesedés-értékesítés, kivonás, és hogy a magyar ingatlannal rendelkező társaság valóban a törvény szerinti „ingatlannal rendelkező társaság” lesz-e. Ilyen társaságnak minősül egy magyarországi társaság, ha a kapcsolt vállalkozásaival együttesen a beszámolókban az eszközértéken belüli ingatlanarány a 75%-ot eléri, és a cég külföldi tulajdonosa olyan államban rendelkezik illetőséggel, amellyel hazánknak nincs hatályos egyezménye a kettős adóztatás elkerüléséről, vagy a hatályos egyezmény lehetővé teszi az árfolyamnyereség hazánkban történő adóztatását (ez utóbbi feltétel jellemzően teljesül az újonnan kötött adóegyezményeinkre). Amennyiben ezek a feltételek fennállnak, akkor érdemes adótanácsadóhoz fordulni és további iránymutatást kérni, hiszen a jogszabály speciális bejelentési, bevallási és belföldi adófizetési kötelezettséget határoz meg a külföldi tulajdonos számára.
Természetesen, ha az ingatlant tulajdonló magyar cég adja el az ingatlant anélkül, hogy a külföldi anyavállalat érintett lenne ebben, a magyarországi ingatlantulajdonos társaságnál keletkezhet adófizetési kötelezettség a normál társasági adóalap részeként.
Eladóként: bejelentett részesedés koncepciója, avagy gazdálkodj okosan!
Itt még arra érdemes figyelnünk, hogy ha egy belföldi társaság részesedéssel rendelkezik egy jelentősebb belföldi ingatlantulajdonnal bíró másik társaságban, és a belföldi társaság legalább 1 éves tartási időszak után válik meg az ebben a cégben lévő részesedésétől, sokat spórolhatunk, ha a részesedést értékesítő társaság a részesedés megszerzésekor a szerzést bejelentette az adóhatóságnál, így az ezáltal bejelentett részesedésként kezelendő. Az ilyen részesedés értékesítésekor képződő nyereség nem lesz adóköteles társasági adóban. Erre különösen akkor érdemes odafigyelnünk, ha az általunk megszerzett társaságban van egy jelentősebb értékű, még potenciális értéknövekedés előtt álló ingatlan, és tudjuk, hogy ettől a részesedéstől később haszonszerzés reményében szeretnénk megválni.
Vevőként: illetékfizetési kötelezettség
Vevőként a megszerzett ingatlan forgalmi értéke után általános esetben 4% illetéket kell fizetnünk. Akkor is keletkezhet illetékfizetési kötelezettség, ha az ingatlanszerzés közvetett módon történik az ingatlant tulajdonló cég részesedésének megszerzése útján (belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaság vagyoni betétjének megszerzése). A társasági adótörvényben szereplő, fent részletezett meghatározástól némileg eltérő, de hasonló tartalmú definíció szerint olyan társaságról van szó, amelynek közvetlen jelentős, eszközarányosan legalább 75%-os ingatlantulajdona van, vagy olyan más társaságban rendelkezik legalább 75%-os részesedéssel, amelyre a fenti feltétel teljesül.
Illetékmentesség alkalmazása – csak kellő körültekintéssel!
Az illetéket tehát alapesetben meg kell fizetni, létezik azonban illetékmentesség. A teljesség igénye nélkül előfordulhatnak olyan helyzetek, amikor az ingatlan átruházása vagy a vagyoni betét megszerzése kapcsolt vállalkozások között történik, ekkor a törvény mentesítheti a vagyonszerzőt az illeték megfizetése alól (előbbi esetben azonban nem mindegy, mi a vagyonszerző társaság főtevékenysége). A részletszabályok tanulmányozása azonban itt is kulcsfontosságú, főleg akkor, ha bonyolultabb adótervezéssel – például kedvezményezett átalakulás útján – szeretnénk biztosítani, hogy az ügyletünk illetékmentes legyen. Ezek alkalmazását a bonyolult feltételrendszer miatt csak adószakértővel folytatott előzetes egyeztetés vagy egy feltételes adómegállapítási kérelemre kapott pozitív válasz után javasoljuk.
Amennyiben részletesebben is kíváncsi arra, hogy a cég eszközeként történő ingatlaneladás vagy -szerzés mikor és milyen feltételek mellett lehet adó- és illetékmentes, és milyen adózási vonzatokkal jár egy konkrét ügylet, keresse adószakértőinket!
