Az új adózás rendjéről szóló törvény szankciói I. – Adóbírság és a késedelmi pótlék

A 2018-tól hatályos új adózás rendjéről szóló törvény (új Art.) és az adóigazgatási rendtartásról szóló törvény (Air.) rendelkezéseivel már több cikkünkben foglalkoztunk (pl. itt és itt). A mostani kétrészes cikksorozatunk első részében az adóbírság és a késedelmi pótlék szabályairól lesz szó, azon belül is kiemelten a feltételes adóbírság kedvezményről, ami a legnagyobb változást jelenti a korábbi szabályokhoz képest.

Mikor számíthatunk adóbírságra? 

Az adóbírság kiszabására az adóhatósági adóellenőrzéseket követően kerülhet sor, amikor is az adóhatóság határozatában az adózó terhére adókülönbözetet állapít meg (vagyis lényegében megállapítja, hogy az adókötelezettség több, mint amiről az adózó számot adott). Adókülönbözet esetén is csak akkor van adóbírság kiszabásának helye, ha az egyben adóhiánynak minősül. Az új Art. szerint adóhiánynak minősül az adózó terhére megállapított adókülönbözet, önadózás esetén csak akkor, ha az adókülönbözetet az esedékesség időpontjáig nem fizették meg, illetve a költségvetési támogatást igénybe vették. Fontos, hogy az eredeti esedékesség napján fennálló túlfizetést az adófizetési kötelezettség teljesítéseként csak akkor lehet figyelembe venni, ha a túlfizetés az ellenőrzés megkezdésének napján is fennáll.

Mekkora az adóbírság mértéke?

Főszabály szerint az adóbírság mértéke továbbra is az adóhiány, illetve jogosulatlan igénylés 50%-a. Bizonyos magatartásokat azonban a törvény súlyosabb megítélés alá vesz, így az adóbírság mértéke az adóhiány 200%-a, ha az adóhiány:

• a bevétel eltitkolásával,
• hamis bizonylatok, könyvek, nyilvántartások előállításával, felhasználásával (ezen törvényi fordulat a korábbi Art.-ben nem szerepelt),
• a bizonylatok, könyvek, nyilvántartások meghamisításával, megsemmisítésével függ össze.

A fenti legsúlyosabb jogszabálysértések esetét leszámítva az adóhatóság mérlegelhet a konkrét adóbírság összegét illetően. Itt némi szemléletváltozás tapasztalható, mert míg korábban az adóbírság mérsékléséhez alapfeltétel volt, hogy az adózó az adott helyzetben tőle elvárható körültekintéssel járjon el, most már ez csak egyike a törvényben nevesített (egyébként nem taxatív) mérlegelési szempontoknak. Az adóbírság mérséklésénél vagy a kiszabás mellőzésénél emellett mérlegelni kell az adóhiány nagyságát, keletkezésének körülményeit, az adózó jogellenes magatartásának (tevékenységének vagy mulasztásának) súlyát, gyakoriságát.

A feltételes adóbírság kedvezmény 

Az új Art. legfontosabb újdonsága az adóbírság kiszabása kapcsán a feltételes adóbírság kedvezmény. Ennek lényege, hogy amennyiben az adózó az utólagos adómegállapításról hozott elsőfokú határozat elleni fellebbezési jogáról lemond, és esedékességig a határozatban előírt adókülönbözetet megfizeti, mentesül a kiszabott adóbírság 50%-ának megfizetése alól. Látható, hogy egy komoly kedvezményről van szó, ami viszont rendkívül megnehezíti a döntést annak kapcsán, hogy érdemes-e fellebbezni vagy sem egy adott ügyben. Megjegyzést érdemel, hogy bár első ránézésre a kedvezmény szabálya egyszerűnek tűnik, számos részletkérdésre figyelni kell.

Késedelmi pótlék

Adóhiány megállapítása esetén késedelmi pótlék fizetésre is számítani kell. Ennek mértéke lényegében a Magyar Nemzeti Bank alapkamatának kétszerese. Az adóhiány késedelmi pótléka az eredeti esedékességtől az ellenőrzésről felvett jegyzőkönyv keltéig, de legfeljebb 3 évre számítható fel. Kivételes méltánylást érdemlő körülmény esetén elvileg a késedelmi pótlék összege is mérsékelhető, kivéve olyan adóhiány kapcsán, amikor az adóbírság mérséklésének sincs helye.

A WTS Klient adószakértői felkészülten várják a megkereséseket az adóbírsággal, illetve a fellebbezés lehetőségének mérlegelésével kapcsolatban is. Meghatalmazottként a teljes ügyintézést át tudjuk vállalni.

 

dr. Felsmann Tamás
adójogi szakjogász
Tel: +3618810621
tamas.felsmann@wtsklient.hu

KAPCSOLÓDÓ HANGANYAG: