2017-ben az Európai Unió további 7 évre engedélyezte a látvány-csapatsportok, vagyis a labdarúgás, a kézilabda, a kosárlabda, a vízilabda, a jégkorong és a röplabda támogatásának magyarországi rendszerét. Ebben a cikkben arra szeretnénk felhívni a céges döntéshozók figyelmét, miért érdemes élni ezzel a lehetőséggel, és miért fontos időben elkezdeni az előkészületeket ezzel kapcsolatban. Mindezek mellett arra is keressük a választ, hogyan segíti a sportegyesületek utánpótlás-képzését a látvány-csapatsportok támogatásának rendszere, és milyen nehézségekkel küzdenek a klubok a nagyvonalú támogatási rendszer megléte ellenére.
A fő hívószó: adóelőny
A témának az ad most aktualitást, hogy a cégek a nyári uborkaszezont követően lassan belefognak a jövő évi tervezésbe, amelynek alapjául az ez évi prognózisuk szolgál. Ebben a prognózisban pedig a fizetendő társasági adót is tervezni kell, melynek mértékét nagyban befolyásolja, hogy él-e az adott cég a társasági adó felajánlás adta lehetőséggel. És bár felajánlást a fizetendő társasági adóelőlegek összegének 50%-os mértékéig havi vagy negyedéves rendszerességgel is tehetünk, a legjelentősebb felajánlásokra mégis az év végi társasági adóelőleg-kiegészítéskor kerül sor. Ennek előkészítésére, a megfelelő sportegyesületek kiválasztására és a szükséges megállapodások aláírására pedig a hátralévő 80 nap csak első ránézésre tűnik soknak.
Az adófizetők kétféle támogatási forma közül választhatnak: a közvetlen támogatás, illetve az adófelajánlás. Mivel az utóbbi forma a 2015-ös bevezetését követően – előnyös konstrukció lévén – gyorsan elterjedt és az egyértelműen előnyben részesített változat lett (mindkét formát egy éven belül nem lehet választani), ennek az előnyeit igyekszünk most röviden bemutatni.
Ebben a konstrukcióban az adózó az adófizetési kötelezettségének legfeljebb 80%-áról tehet felajánlást, amelyet az adóhatóság teljesít a kedvezményezett felé. Ezért cserébe a felajánlót adójóváírás illeti meg, melyet az adóhatóság a társaság adófolyószámlájára a következő év júliusában vezet át társasági adónemre. Az adóelőleg-kiegészítés terhére történő felajánlás esetén az adójóváírás összege a felajánlott összeg 7,5%-áig terjedhet.
Ezáltal a cégeknél, amelyek támogatást fizetnek, több adózott eredmény keletkezik, mint keletkezett volna, ha nem éltek volna az adófelajánlás eszközével. Túl szép, hogy igaz legyen!
Bár a szellemi képességeimet adótanácsadóként az ügyfeleim rendre kétségbe vonják, amikor először próbálom elmagyarázni nekik ezt a lehetőséget, a bevezetését követő két és fél évben a módszer mégis egyre elterjedtebbé vált.
Indokolt-e a látvány-csapatsportok támogatása nemzetgazdasági szempontból?
Arra a kérdésre, hogy az állam miért bocsát a társasági adón keresztül többletnyereséget a cégek rendelkezésére, a következő választ lehet adni:
A magyar filmgyártásban, amelyben több éve használják ezt a lehetőséget, megfigyelhető, hogy számos szakma, amelyre egy film előállításához szükség van (operatőr, szinkronszakértő stb.), a támogatás hatására valóságos virágzásnak indult. Mivel a megbízásokat csak szigorú előírások mellett, hivatalos számla kiállításával lehet elnyerni, ezek a szakmák teljes mértékben kikerültek a feketegazdaságból, és ennek megfelelően különböző adók formájában többletbevételhez juttatták a költségvetést.
Hasonló elvárások kísérték a támogatási rendszer sportegyesületek tekintetében történő bevezetését (már az eredeti, közvetlen támogatási rendszer 2011-es indulását követően). Az utánpótlást nevelő sportegyesületeknél alkalmazott edzőknek, gyúróknak stb. lehetőségük van, hogy hivatalos fizetést kapjanak, amely személyi jövedelemadó és társadalombiztosítási adó fizetésével is jár. A játékosoknak vásárolt mezek és egyéb sportfelszerelések a fogyasztás beindulása révén növelik az áfa-bevételeket. A támogatásból finanszírozott építési munkák (új pályák, új egyesületi épületek) is pótlólagos adóbevételeket jelenthetnek.
Miért nem valósul meg a várt mértékben ez a fejlődés?
Azt nem lehet várni a rendszertől, hogy néhány év alatt a nemzetközi szintű élsport élvonalába emelje a támogatott csapatsportokat. A női kézilabdában nemrég megszerzett U20-as világbajnoki cím viszont azt mutatja, hogy komoly szakmai munka mellett jól hasznosulhatnak a befektetett adóforintok. Jelentősen nőtt ezekben a sportágakban az igazolt versenyzők száma. A sportolás terjedése pedig hosszútávon megtakarítást jelent az egészség-megőrzés révén a társadalombiztosítási kiadásokban is.
A látvány-csapatsportok támogatási rendszere mégis több ponton működhetne hatékonyabban. Aki próbált már utánpótlás egyesületnek adófelajánlást tenni, tudja, hogy nem egyszerű rátalálni azokra a klubokra, ahol valóban szakszerű utánpótlás-nevelési munka folyik. Arról is hallani, hogy a meglévő tőkehiányt „túlszámlázással” oldják meg a kisebb egyesületek. Ez sajnos a fehéredés helyett a szürkegazdaságban hagyja ezeket a klubokat. Átlátható működés nélkül viszont a komoly cégek akkor is eltekintenek az effajta adóelőny kihasználásától, ha az új rendszerben jogilag nem is tehetők felelőssé a felajánlott összegek nem előírásszerű felhasználásáért.
Mi lehet a megoldás?
A filmiparban a multinacionális vállalkozások magyarországi filmgyártó tevékenysége hozta meg a szakma fehéredését és ezen keresztül az adó és egyéb költségvetési bevételek növekedését. Ha a látvány-csapatsportok területén is megjelenne néhány nemzetközileg is elismert klub, melyeknek megéri magyar adóforintok segítségével egy újabb utánpótlás-bázist kiépíteni, ezen a területen is további javulást lehetne elérni. Ezek a klubok ráadásul szakmai fejlődést is hozhatnának az utánpótlás-nevelésben, és a nyomukban a velük együttműködő multinacionális vállalatok közvetlen szponzori hozzájárulása is megjelenhetne.
