2019. április 16.

Új kamatlevonás-korlátozási szabályok a magyar társasági adózásban

Alultőkésítettség helyett EBITDA alapú kamatlevonás-korlátozás

Új kamatlevonás-korlátozási szabályok a magyar társasági adózásban

2019. január 1-jén a Tanács (EU) 2016/1164 irányelve (2016. július 12.) a belső piac működését közvetlenül érintő adókikerülési gyakorlatok elleni szabályok megállapításáról, vagyis az ATAD-I Irányelv rendelkezéseinek magyarországi átültetése eredményeként új kamatlevonás-korlátozási szabályok léptek életbe hazánkban. A korábbi, saját tőke alapú alultőkésítettségi társasági adószabályt egy EBITDA (kamatfizetés, adózás, értékcsökkenési leírás és amortizáció előtti adóköteles eredmény) alapú kamatlevonás-korlátozási rendelkezés váltotta fel. Az új jogszabályi rendelkezés célja továbbra is az adóalap-eróziót eredményező, vállalatcsoporton belüli nyereségátcsoportosítás visszatartása.

Az új szabályozás bevezette a nettó finanszírozási költség fogalmát, amely – alapvetően eredményszemléletben gondolkodva – a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült finanszírozási költségek és az (adóköteles) kamat- és kamattal egyenértékű bevételek ráfordítás egyenlegű szaldóját jelenti (több finanszírozási költség, mint kamatjellegű bevétel). Az előbbiek szerint meghatározott nettó finanszírozási költségek az EBITDA 30%-a és 939 810 000 forint közül a nagyobb összegig érvényesíthetők a társasági adóalapban.

Az új kamatlevonás-korlátozási szabályok alkalmazása alapvetően 2019. január 1-jétől kezdődően kötelező, de a 2016. június 17-e előtt megkötött, finanszírozási szerződések esetében az új szabályok csak a finanszírozási összeg növelésétől, illetve a futamidő meghosszabbításától kezdődően (a módosított összeg vagy futamidő vonatkozásában) irányadók. Választás alapján az új kamatlevonás-korlátozási szabályok alkalmazása már a módosítást megelőző időszak vonatkozásában is lehetséges. Ez abban az esetben lehet megfontolandó, amennyiben az új kamatlevonás-korlátozási szabályok kedvezőbb adóalap pozíciót eredményeznek az adózó számára.

Újdonságok

Korábban a pénzügyi intézményekkel (bankok, hitelintézetek) szemben fennálló kötelezettségre jutó kamatot figyelmen kívül kellett hagyni alultőkésítettségi szempontból. A 2019-tól hatályos rendelkezések – a nettó finanszírozási költségen keresztül – azonban minden típusú kamatráfordítást bevonnak az új adóalap-korrekciós tétel számításába. Ezzel olyan vállalkozások is érintetté válhatnak a kamatlevonás-korlátozásban, amelyek teljes mértékben pénzügyi intézménytől származó kölcsönökkel finanszírozzák működésüket, így korábban nem kellett alkalmazniuk az alultőkésítettségi szabályt.

Az új kamatlevonás-korlátozási szabályok alapján immáron nemcsak az alapvetően kamatnak minősülő ráfordításokat szükséges figyelembe venni a finanszírozási költségek meghatározása során, hanem a kamattal gazdasági értelemben egyenértékű költségeket, ráfordításokat, illetve a finanszírozási forrás bevonásával összefüggésben elszámolt költségeket, ráfordításokat is. Ezen utóbbi kategóriába tartoznak az ATAD-I Irányelv nem taxatív felsorolása szerinti, finanszírozási konstrukcióhoz kapcsolódó garanciadíjak, továbbá a finanszírozás igénybevételéhez kapcsolódó ügyleti díjak és egyéb, hasonló költségek.

Változatlan koncepció

Kapcsolt vállalkozások közötti finanszírozás esetén, a nettó finanszírozási költség meghatározásakor továbbra is figyelembe kell venni a transzferár szempontból – adott esetben a szokásos piaci ártól való eltérés okán – szükségessé váló korrekció összegét egyfajta hipotetikus kamatráfordításként, illetve bevételként.

Csoportfinanszírozással foglalkozó vállalkozások esetén fontos szempont, hogy a csoporton belüli (adott-kapott) kölcsönök vonatkozásában elért pozitív kamateredmény esetén továbbra sem lesz szükség a kamatlevonás-korlátozási szabályok alkalmazására. Ez azt jelenti, hogy amennyiben az adózó adóköteles kamatbevételei és a gazdasági értelemben azzal egyenértékűnek tekintendő adóköteles bevételei meghaladják a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült finanszírozási költségeket, a jogszabály szerinti nettó finanszírozási költség hiányában, a fenti esetben nem kell alkalmazni a kamatlevonás-korlátozási rendelkezést.

Mi a helyzet csoportos adóalanyiság esetén?

2019-től lehetőség nyílik immáron nemcsak általános forgalmi adóban, hanem társasági adóban is csoportos adóalanyiság létrehozására. Csoportos adóalanyiság esetén a kamatlevonás-korlátozási szabályokat minden csoporttag szintjén külön-külön kell alkalmazni. A 939 810 000 forintos általános érvényesíthetőségi korlátot a csoporttag a nála felmerülő nettó finanszírozási költségnek a csoportszinttű összes nettó finanszírozási költséghez viszonyított arányában veheti figyelembe. Ez adott esetben a csoporttag szintjén az általános szabályokhoz képest összességében alacsonyabb érvényesíthetőségi korlátot eredményezhet.

Az új kamatlevonás-korlátozási szabályok várható hatásai

 Figyelemmel a magyar vállalkozások átlagos finanszírozási költségeire, nagy részük számára vélhetően teljes mértékben biztosított lesz a nettó finanszírozási költségek társasági adóalapban való érvényesíthetősége az új kamatlevonás-korlátozási szabályok fényében (amennyiben az a 939 810 000 forint összegű korlátot nem haladja meg).

 Az alacsony EBITDA-val, viszont magas, vagy kiemelkedően magas nettó finanszírozási költséggel rendelkező vállalkozások számára adott esetben rosszabb társasági adóalap pozíciót is eredményezhetnek az új szabályok. Itt minden esetben egyedi vizsgálat szükséges egy jobban optimalizált működés megteremtése és a kapcsolódó kockázatok azonosítása érdekében. Ha az egyedi vizsgálatot tapasztalt szakértőkre bízná, forduljon bizalommal a WTS Klient adótanácsadó csapatához! Állunk rendelkezésére.

Lépjen velünk kapcsolatba!

Amennyiben bármilyen kérdése vagy megjegyzése van a WTS Klienttel, illetve szakmai anyagainkkal kapcsolatban, töltse ki rövid kapcsolatfelvételi űrlapunkat és hamarosan keresni fogjuk Önt.