Magyarországon a társadalombiztosítás szabályai kiterjednek a nem biztosított személyekre is. Az 1997. évi LXXX. (Tbj.) törvény számos olyan esetet sorol fel, illetve szabályoz, amelyek ismeretében egy szakember el tudja dönteni, hogy mikor kötelező az egészségügyi szolgáltatási járulék megfizetése és mikor lehet mentességet kapni annak megfizetése alól.
Ebben a cikkben a kötelező egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésével kapcsolatos főbb tudnivalókat foglaljuk össze, és bemutatjuk, hogy mit kell tennie egy belföldinek minősülő személynek ahhoz, hogy egészségügyi szolgáltatásra jogosulttá váljon abban az esetben is, ha nem biztosított.
Ki minősül biztosítottnak és ki minősül belföldinek?
Az egészségügyi szolgáltatási járulék megfizetése esetén a befizető magánszemély az egészségbiztosítás egészségszolgáltatásaira teljes körűen jogosultságot szerez. Az, aki biztosított, Magyarországon valamennyi (pénzbeli és természetbeni) ellátásra jogosultságot szerezhet. Első lépésként tehát azt kell megvizsgálni, hogy biztosított-e az adott személy.
Az, hogy ki minősül biztosítottnak, a Tbj. 5. §-ában található. Ez alapján – a teljesség igénye nélkül – biztosítottnak tekinthető az, aki:
- munkaviszonyban áll,
- tanulószerződéses tanuló,
- álláskeresési támogatásban részesül,
- megbízási szerződéssel végez munkát és közben az előírt jövedelmi feltételek megvalósulnak,
- főállású kisadózóként bejelentett vagy
- saját jogú nyugdíjas.
Második lépésként azt kell megvizsgálni, hogy az adott személy belföldinek minősül-e a fent említett törvény alapján.
A Tbj. 4. §-a alapján belföldinek minősül:
- Magyarország területén a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény szerint bejelentett lakóhellyel rendelkező magyar állampolgár, a bevándorolt és a letelepedett jogállású, valamint a menekültként vagy oltalmazottként elismert személy,
- a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény hatálya alá tartozó személy, aki a szabad mozgás és a három hónapot meghaladó tartózkodás jogát Magyarország területén gyakorolja, és a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény szerint bejelentett lakóhellyel rendelkezik, valamint
- a hontalan.
Az egészségügyi szolgáltatási járulék fizetési kötelezettség további feltétele ezen kívül az, hogy legalább egy évig megszakítás nélküli bejelentett lakóhellyel rendelkezzen az adott személy Magyarország területén.
Mit kell tenni, hogy valaki biztosítottá váljon?
Fő szabályként az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság megszűnését követő következő naptól kötelező az egészségügyi szolgáltatási járulék megfizetése, és 15 napon belül be kell jelentkezni a NAV felé. Vannak azonban olyan biztosítási jogviszonyok, amelyek megszűnése esetén, ha a volt biztosított belföldinek minősül, nem kell rögtön elkezdeni az egészségügyi szolgáltatási járulék fizetését. Az 1997. évi LXXXIII törvény a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szerint ezek az esetek a következők:
- 45 napig marad fenn a biztosítás, ha a jogosultsági feltétel a megszűnést megelőzően megszakítás nélkül legalább 45 napig fennállt,
- ha a jogosultsági feltétel fennállásának az időtartama 45 napnál rövidebb volt, akkor ezen időtartammal hosszabbodik meg a biztosítottság,
- 45 napig marad fenn a biztosítás, ha a jogosultsági feltétel megszűnését megelőzően fennállt korábbi jogosultsági feltétel 45 napnál hosszabb ideig állt fenn és az utolsóként megszűnt jogosultsági feltétel nem állt fenn 45 napig, de a két jogosultsági feltétel fennállása között 30 napnál kevesebb nap telt el.
Amennyiben az adott személy a fenti okok miatt nem lesz biztosított, abban az esetben be kell jelentkeznie az adóhatósághoz a T1011-es adatlap kitöltésével. Ezt az adatlapot a NAV honlapjáról kell letölteni. A járulék összege 2019-ben havi 7 500 forint (napi 250 forint). A fizetési határidő a tárgyhónapot követő 12. nap. A befizetésnél mindig fel kell tüntetni az adóazonosító jelet.
Lehetőség van arra, hogy ennek az összegnek a befizetését más személy (például rokon) vállalja át, ehhez azonban az adóhivatal jóváhagyása szükséges. Ezt az információt is az adatlapon kell feltüntetni.
Mikor szűnik meg az egészségügyi szolgáltatási járulék fizetési kötelezettség?
Ismételt biztosítási jogviszony létesítése esetén – ha például a munkavállaló ismét munkába áll és bejelentés érkezik az adóhivatal felé a munkáltatótól, kifizetőtől, vagy ha a munkavállaló külföldre távozik és ott lesz biztosított – nem kell bejelenteni az adóhatóság felé a járulék megfizetésének megszűnését. Az adóhivatal automatikusan megszünteti az adott személy egészségügyi szolgáltatási járulék fizetési kötelezettségét.
Amennyiben valaki tévesen jelentette be a T1011-es adatlapon a fizetési kötelezettséget, akkor azt töröltetni kell. Változás-bejelentést kell beadni 15 napon belül, ha a magánszemélynek olyan biztosítási jogviszonya lett, amiről az adóhivatal nem kap adatot. Ilyen lehet, ha saját jogú nyugdíjas lesz, vagy gyermekgondozást segítő ellátásban részesül. Ilyenkor határozattal is igazolni kell az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultságot a hivatal felé.
Fontos tudni, hogy a járulék megállapításának és befizetésének elévülése az adózás rendjéről szóló törvény alapján öt év.
Az egészségügyi szolgáltatási járulék fizetési kötelezettséggel kapcsolatban itt leírt információk csak töredékei a törvényben felsorolt eseteknek. Semmiképpen nem fedik le annak teljes jogszabályi hátterét, hogy milyen esetekben kell megfizetni ezt a járulékot. Mindenképpen informálódjon, és bízza szakemberre a kötelezettség megállapítását. Forduljon a WTS Klient társadalombiztosítási szakértőihez bizalommal, amennyiben konkrét kérdései lennének a témával kapcsolatban!
