2020. június 5.

Új bejelentési kötelezettség a külföldi befektetőknek

A belgazdaságért felelős miniszter megtilthatja a részesedésszerzést a stratégiai társaságokban

A Magyar Közlöny 2020. május 25-i számában jelent meg a 227/2020. (V.25.) Korm. rendelet „a magyarországi székhelyű gazdasági társaságok gazdasági célú védelméhez szükséges intézkedésekről”. A kormányrendelet az ún. stratégiai társaságokban külföldi befektetők által történő közvetett vagy közvetlen részesedésszerzést a belgazdaságért felelős miniszter felé történő bejelentéshez és tudomásulvételhez köti. A jogügylet érvényességének feltétele a belgazdaságért felelős miniszter tudomásulvétele.

Külföldi befektető

A kormányrendelet értelmében külföldi befektető:

  • az Európai Unión, az Európai Gazdasági Térségen, valamint a Svájci Államszövetségen kívüli állam állampolgára vagy ilyen államban bejegyzett jogi személy vagy egyéb szervezet, illetve
  • az a belföldön, az Európai Unió más tagállamában, az Európai Gazdasági Térség más tagállamában vagy a Svájci Államszövetségben bejegyzett jogi személy vagy egyéb szervezet is, amelyben többségi befolyással rendelkezik egy az Európai Unión, az Európai Gazdasági Térségen, valamint a Svájci Államszövetségen kívüli államban bejegyzett jogi személy vagy szervezet.
Stratégiai társaság

Stratégiai társaságnak számít az olyan magyarországi székhelyű korlátolt felelősségű vagy részvénytársaság, amely a kormányrendeletben meghatározott tevékenységet végez. A „stratégiainak” minősített tevékenységek köre meglehetősen széles; a teljesség igénye nélkül az energiaszektor (villamos, gáz-, és gőzellátás), a vegyipar, a távközlés, a védelmi ipar, több gépgyártó ágazat, a mezőgazdaság (növénytermesztés, állattenyésztés, vadgazdálkodás) valamint az élelmiszer-, és italgyártás, az egészségügy, az építőipar, de a rendelet ide sorolja még a pénzügyi szektort, valamint a kis-, és nagykereskedelmet, továbbá a turizmust is.

Bejelentésköteles jogügyletek

Alapvetően a stratégiainak minősített tevékenységű társaságot érintő alábbi típusú ügyletek minősülnek bejelentésköteles jogügyletnek:

  • bármely jogcímen történő tulajdonátruházás,
  • tőkeemelés,
  • átalakulás, egyesülés, szétválás,
  • átváltoztatható, jegyzési jogot biztosító vagy átváltozó kötvény kibocsátása,
  • a stratégiai társaság részvényén, üzletrészén haszonélvezeti jog alapítása.

A feltételrendszer meglehetősen bonyolult; lényege, hogy a fenti jogügyletek a következő eredményhez vezessenek:

  • többségi befolyásszerzés;
  • a stratégiai társaságban közvetlenül vagy közvetve szerzett külföldi részesedés legalább 10%-os mértékű, és a befektetés összértéke eléri vagy meghaladja a 350 millió forintot;
  • 15%-os, 20%-os vagy 50%-os külföldi részesedésszerzés;
  • a stratégiai társaságban a külföldi befektetők részesedése ezáltal eléri vagy meghaladja a 25%-ot; vagy
  • a stratégiainak minősített tevékenység folytatásához nélkülözhetetlen infrastruktúrák, berendezések átruházása és eszközök használati vagy működtetési jogának átengedése vagy ilyen eszközök biztosítékba adása által az üzemeltetési jogot külföldi befektető szerzi meg.
A bejelentés menete

A bejelentést a jogügylet létrehozását követő 10 napon belül elektronikus úton, jogi képviselő kötelező igénybevételével kell megtenni a belgazdaságért felelős miniszter felé, melyben gyakorlatilag ismertetni kell az egész jogügyletet és csatolni az ügyben keletkezett iratokat.

A miniszternek 45 napja van a bejelentés tudomásulvételére vagy megtiltására. A tiltó döntést indokolni kell, az indok Magyarország államérdekének, közbiztonságának, közrendjének sérelme vagy veszélyeztetés – különös tekintettel az alapvető társadalmi szükségletek ellátásának biztonságára –, uniós tagállam közigazgatási szerve általi ellenőrzés fennállása, illegális cselekmény vagy bűncselekmény kockázata, valamint uniós biztonságot vagy közrendet sértő korábbi tevékenység lehet. A döntés ellen bírósági jogorvoslatnak van helye.

A tudomásulvétel hiánya vagy a tiltó döntés a jogügylet semmiségét eredményezi. A bejelentés tudomásulvétele előfeltétele annak, hogy a változást a cégjegyzékben és a stratégiai társaság cégirataiban át lehessen vezetni. A bejelentés tudomásulvételének hiányával vagy a miniszter tiltó döntése ellenére bejegyzett adatot a cégjegyzékből törvényességi felügyeleti eljárás keretében törlik.

Szankciók

A bejelentéssel összefüggő kötelezettséget megszegő személyt továbbá bírsággal szankcionálhatják. A bírság mértéke a tranzakció értékének kétszereséig terjedhet, de meg kell haladnia

  • természetes személy esetén a 100 000 forintot,
  • jogi személy vagy egyéb szervezet esetén pedig a tulajdonszerzéssel érintett stratégiai társaság legutolsó üzleti évében elért nettó árbevételének 1%-át.

A kormányrendelet 2020. december 31-ig hatályos. Bár a jogszabályt a stratégiailag fontos magyar cégek „külföldi befektetők” általi felvásárlásától történő védelemre hivatkozva bocsátották ki, fontos szem előtt tartani, hogy a kormányrendelet olyan rendelkezést is tartalmaz, amely alapján az Európai Unióban, az EGT-ben vagy Svájcban bejegyzett jogi személy vagy szervezet közvetlen vagy közvetett többségi befolyásszerzése is bejelentésköteles.

Az új bejelentési kötelezettség számos kérdést vethet fel a Magyarországon működő vagy befektetni szándékozó külföldi cégek vezetőiben. A WTS Klient jogi szakértői évtizedek óta foglalkoznak nemzetközi ügyfeleik hazai jogi kötelezettségeivel, így komoly szaktudással és széles körű tapasztalattal, készséggel állnak az Ön rendelkezésére is, ha a kormányrendelet értelmezésével kapcsolatban kérdése merülne fel!

Lépjen velünk kapcsolatba!

Amennyiben bármilyen kérdése vagy megjegyzése van a WTS Klienttel, illetve szakmai anyagainkkal kapcsolatban, töltse ki rövid kapcsolatfelvételi űrlapunkat és hamarosan keresni fogjuk Önt.