Ismét elérkezett a beszámolókészítés, illetve az éves társasági és helyi iparűzési adóbevallás elkészítésének az időszaka. Ez sok, multinacionális vállalatcsoporthoz tartozó társaság esetén azt is jelenti egyben, hogy hangsúlyozottan kerülnek napirendre a kapcsolt vállalkozások közötti ügyletek árazása, az év végi transzferár-korrekciók, és azok szerepeltetése a bevallásokban, valamint a transzferár-dokumentáció készítési kötelezettség kérdésköre is. Cikkünk kitér a legfontosabb tudnivalókra az egyes adónemekben, és külön felhívjuk a figyelmet a helyi iparűzési adóval kapcsolatos kihívásokra is.
Milyen adónemeket érintenek a transzferár-korrekciók?
A transzferár-szabályoknak való megfelelés megköveteli a kapcsolt vállalkozásoktól, hogy egymás közötti ügyleteikben a szokásos piaci ár elvének megfelelően alakítsák ki árazásukat. Mivel év közben, az egyes megrendelések esetében ez nem mindig lehetséges, ezért gyakori, hogy év végén történik a felek között az év során alkalmazott árak kiigazítása a szokásos piaci árnak megfelelő mértékre. A transzferár-korrekciók vizsgálata a konszerneken belül alapesetben a jövedelemadók szempontjából szükséges. Magyarországon azonban a transzferár-korrekciók a társasági adó mellett hatással lehetnek a helyi iparűzési adóalapra is, amely forgalmi adó típusú elemeket is hordoz magában, vagy akár az innovációs járulékra, de egyes esetekben az általános forgalmi adó bevallásunkra is.
Hogyan kell a kiigazításokat kezelni?
A kiigazítás praktikus megvalósítása többféleképpen történhet. Az első kérdés ilyenkor általában az, hogy a kiigazítás kizárólag egy társasági adóalap-korrekciós tételként jelenjen meg vagy pedig számvitelben is elszámolt korrekcióként.
A magyar számviteli törvény szabályainak megfelelően a kapcsolt vállalkozásoknak lehetőségük van arra, hogy az egymás közötti szerződéseikkel összhangban, egy meghatározott időszak alatt, a normál üzleti tevékenység keretében értékesített, beszerzett eszközökre, szolgáltatásokra vonatkozó utólagos ellenérték-korrekciót könyvviteli elszámolásaikban az eredeti ügyleti ellenérték módosításaként szerepeltessék, azaz ügyleteik ellenértékét piaci árra módosítsák, ezzel elkerülve a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerinti adóalap-módosítást.
A magyar számviteli törvény rögzíti, hogy ezen ellenérték-korrekciókat eszközbeszerzés esetén az eszköz bekerülési értékének részeként, szolgáltatás-igénybevétel esetén az elszámolt költség, ráfordítás módosításaként, értékesítés esetén az értékesítés nettó árbevételeként kell elszámolni, az utólagos módosításról kiállított számviteli bizonylat alapján.
Kettős adóztatási problémák és a helyi iparűzési adó különleges státusza
A számviteli elszámolás persze aztán nemcsak a társasági adót érinti, de helyi iparűzési adó szempontból is kiemelt jelentőségű. A helyi iparűzési adó ugyanis az értékesítés nettó árbevételét alapul vevő adótípus, így az egyéb bevételként elszámolt transzferár-korrekciók alapvetően nem lennének hatással a helyi iparűzési adóalapra, míg az értékesítés nettó árbevétele részeként elszámolt kiigazítást a társasági adón túl iparűzési adókötelezettség is terheli.
A 2021-es adóévtől hatályos jogszabály-módosítást megelőzően a helyi adókról szóló törvény nem tartalmazott konkrét szabályokat a transzferár-korrekciók vonatkozásában. Az adózás rendjéről szóló törvény általános szabályaiból ugyanakkor korábban is levezethető volt, hogy az egyes iparűzési adóalap-komponensek számításakor a kapcsolt vállalkozásoknak figyelembe kell venni azt, ha az iparűzési adóalap-elem összege olyan ügyletből ered, amely során a szerződés szerinti ár eltér a szokásos piaci ártól.
Helyi iparűzési adónemben a szokásos piaci ár miatti kiigazítás azokra a kapcsolt vállalkozásokra vonatkozik, amelyek számára a társasági adóról szóló törvény előírja ezt a kötelezettséget. Az a vállalkozó, aki a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerint szokásos piaci ár alkalmazására kötelezett, a kapcsolt vállalkozásával kötött ügyletből származó nettó árbevételt vagy nettó árbevétel-csökkentő költséget, ráfordítást a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerinti szokásos piaci ár alapulvételével állapítja meg. Csak akkor lehetséges az adóalap csökkentését eredményező korrekció, ha a vállalkozó rendelkezik üzleti partnerének azon nyilatkozatával, miszerint az üzleti partner is azonos összegű, ellentétes irányú iparűzési adóalap-korrekciót végez. Ha az üzleti partner nem alanya a helyi iparűzési adónak (külföldi fél esetén vagy olyan belföldi vállalkozó esetén, amely csak olyan településen rendelkezik székhellyel vagy telephellyel, amelyik településen nincs bevezetve az iparűzési adó), akkor a nyilatkozatnak azt kell tartalmaznia, hogy az iparűzési adónak megfelelő adóban, annak hiányában a társasági adóban vagy a társasági adónak megfelelő külföldi adóban veszi figyelembe ezt a korrekciót.
Nemzetközi konszernek esetében a helyi iparűzési adó figyelembevétele mindig is neuralgikus pont volt, és a teljes magyar adófizetési kötelezettség egy jelentős részét teheti ki. A közvetlen adók rendszerében az lenne az ideális, ha a transzferár-korrekciók minden érintett társaság esetében működnének, azaz például egy német transzferár-korrekció miatti adóalap-növelésnek a magyar leányvállalat esetében egy adóalap-módosító (csökkentő) tétellel kellene párosulnia. Ezt a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmények rendszerében és azok alapelvei alapján el is tudjuk végezni, hiszen az egyezmények a kapcsolt felek közötti árakra vonatkozóan külön szabályt tartalmaznak. Sajnos azonban nem minden adóegyezmény nevesíti a figyelembe vehető adónemek között a helyi iparűzési adót, ami akár a helyi iparűzési adó korrekciók esetében kettős adóztatáshoz is vezethet.
Mi lesz az áfával?
Annak megítéléséhez, hogy a transzferár-korrekciók mikor módosítják a korábbi egyes termékértékesítések, szolgáltatásnyújtások már számlázott értékét egyedileg (mindehhez a számlák helyesbítésének és az áfabevallások korrekciójának is meg kell történnie), és mikor beszélünk csak egy, a korábbi egyedi értékesítésekhez közvetlenül nem kapcsolódó, felek között elszámolt egyéb pénzügyi, eredményességi korrekcióról (ez utóbbi esetben nem szükséges módosító számla kiállítása), a felek közötti szerződéses megállapodásból szükséges kiindulni.
A cikkben összefoglaltak alapján elmondható, hogy az év végi transzferár-korrekciók igen alapos vizsgálatot igényelnek annak érdekében, hogy valamennyi adónemre vonatkozóan megtörténjenek a megfelelő helyesbítések. Transzferár-szakértőink szívesen állnak rendelkezésükre mind a transzferár-korrekciók kezelése, mind az alátámasztó dokumentációk Amadeus TP Catalyst programmal történő elkészítése kapcsán.
