A halasztott adó megnevezés a magyar szakemberek közül leginkább azoknak cseng ismerősen, akik külföldi cégcsoport magyarországi leányvállalatának könyvelésével és csoportjelentésének készítésével, vagy olyan társasággal foglalkoznak, amely egyedi IFRS beszámolót készít.
Bár a halasztott adó nagyon sok számviteli rendszerben megtalálható az IFRS-től a US GAAP-en át a német HGB-ig vagy az osztrák UGB-ig – esetenként kisebb eltérésekkel a szabályozásban –, a magyar számviteli rendszertől, egyedi beszámoló szintjén, továbbra is idegen.
De miről is van szó?
Amennyiben egy társaság eszközeinek és forrásainak értéke számviteli és adózási értelemben eltérő, annak hatása lesz a társaság későbbi adófizetési kötelezettségeire. Ezeket a jövőbeli adóelőnyöket vagy adófizetési kötelezettségeket állítja mérlegbe a társaság, amikor halasztott adó követelést, vagy halasztott adó kötelezettséget mutat ki a beszámolójában. Az eltérő számviteli és adójogszabályok szerinti értékelés azonban csak abban az esetben jelent jövőbeli adóelőnyt vagy adófizetési kötelezettséget, ha ez az eltérés átmeneti jellegű, és bizonyos időtávon visszaforduló hatású, vagyis az elszámolás eltérő időzítéséből adódik.
Magyarországon kevésbé jellemző, hogy a számviteli rendszerek fel vannak készítve arra, hogy a számvitelihez hasonlóan adómérleget is szinte gombnyomásra készítsenek. Általában csak a tárgyi eszközöknél fordul elő kettős nyilvántartás, eltérések azonban ennél jóval több helyen jelenhetnek meg. Így jellemzően a számviteli mérlegből, a megfelelő módosítások figyelembevételével készül el az adómérleg. Ezt az adómérleget aztán a számviteli mérleggel kell összevetni, így azonosíthatók azok a tételek, amelyeknek hatása van a jövőbeli adófizetésre, és így halasztott adót keletkeztetnek.
Figyelni kell azonban itt is arra, hogy nem minden különbség okoz automatikusan adóhatást: a fent említettek szerint csak azok a tételek, amelyek átmeneti különbségnek számítanak. Ebből következően az állandó vagy végleges különbségeknek nincs ilyen hatása. Utóbbi kategóriába leginkább a nem a vállalkozás érdekében felmerült költségekhez, az adóbírságokhoz, illetve a transzferár-módosításokhoz kapcsolódó tételek tartoznak, így ezeket az adómérleg összeállításánál figyelmen kívül kell hagyni.
Az átmeneti tételek eredőjéből, a követelések és kötelezettségek összevonásából, a jövőre alkalmazandó adókulcs figyelembevételével számolható ki a társaság mérlegében szerepeltetendő halasztott adó követelés vagy kötelezettség. Ennek a mérlegértéknek az évről évre történő változása pedig hatással van az eredménykimutatásban szereplő adófizetési kötelezettség sor összegére.
Milyen tételeken keletkezik halasztott adó?
A magyar adójogszabályok alapján leginkább, de nem kizárólagosan, az alábbi esetekben keletkezik halasztott adó egy, az ennek elszámolását megengedő számviteli rendszerben:
- Értékcsökkenés – A halasztott adó az eltérő számviteli és adózás szerinti leírási kulcsok miatt, illetve a maradványérték alkalmazásának adótörvény szerinti tiltásából adódik, hiszen a fentiek miatt egyes időpontokban az eszközök számvitel szerinti (könyv szerinti) értéke és adótörvény szerinti értéke eltérhet. Ez az eltérés azonban idővel, legkésőbb az eszköz kivezetésével eltűnik, vagyis az eszközzel kapcsolatban eredményre hatóan elszámolt tételek értéke hosszabb időtávon nézve egyenlő mind számvitelben, mind adózásban.
- Vevőkövetelések – A vevőkövetelésekre elszámolt értékvesztés adótörvény szerinti el nem ismertségéből adódik a számviteli és az adóérték különbözete. Fontos azonban, hogy vegyük figyelembe a nyilvántartott értékvesztéshez kapcsolódó adótörvény szerinti adóalap módosítást.
- Céltartalékok – Mivel a társasági adó szempontjából a céltartalékok képzése nem elismert ráfordítás (így a feloldása is társasági adó semleges, mivel a feloldás során elszámolt számviteli eredményhez adóalap csökkentés tartozik), könnyen belátható, hogy adómérleg szempontjából nem keletkezik céltartalék (máshogy fogalmazva a céltartalék adóértéke mindig nulla).
- Elhatárolt veszteség – A fenti felsorolásból valamelyest kilóg a korábbi évek elhatárolt vesztesége, hiszen nincs közvetlenül hozzá kapcsolódó mérlegtétel, aminek a számviteli és adózás szerinti értéke eltérne, viszont önmagában egy jövőbeli adóelőnyt testesít meg. Fontos azonban figyelni arra, hogy mivel felhasználhatósága időben korlátozott, így csak olyan mértékben vegyük figyelembe a halasztott adóra gyakorolt hatását, amilyen mértékben a társaság azt elévülési időn belül figyelembe tudja venni adóalap csökkentő tételként.
Amennyiben a témával kapcsolatban kérdése merülne fel, vagy szakértő segítségére lenne szüksége az Ön cégénél keletkező halasztott adó elszámolásához, forduljon bizalommal a WTS Klient pénzügyi-számviteli tanácsadóihoz!
