A munkavállalóknak adott értékpapír napjainkban elterjedt javadalmazási formának számít. Ilyenkor a munkáltató saját értékpapírját ösztönzési célzattal kedvezményesen vagy ingyenesen adja át a munkavállalói részére. Az így szerzett értékpapírból származó jövedelem és a hozzá kapcsolódó adóteher megállapítása azonban sok esetben – különösen a több országban is tevékenykedő magánszemélyeknél – kihívást jelentő feladat.
Tulajdonképpen mi is az, amit a munkáltató ad?
Fontos tisztázni, hogy pontosan milyen konstrukcióról van szó, mit szerzett meg a munkavállaló (pl. opciót vagy tulajdonjogot), milyen feltételekkel és korlátozásokkal rendelkezhet a megszerzett jogokkal. Az egyes konstrukciók eltérőek lehetnek, és a cégek értelemszerűen úgy alakítják ezek feltételrendszerét, hogy a munkavállalók érdekeltek legyenek a programban részt venni.
Részvényjuttatásról akkor beszélünk, ha a munkáltató átruházza az értékpapír feletti tulajdonjogot. Innentől kezdve tehát a munkavállaló rendelkezhet az értékpapír felett, azt szabad elhatározásából értékesítheti.
Összetettebb eset, amikor a munkáltató opciós jogot juttat. Ebben az esetben a munkavállaló az opciós jog szerzésekor ugyanis még nem rendelkezhet az értékpapír felett tulajdonosként, az értékpapír megszerzése csak az opció lehívásakor történik meg. A jog megszerzése és a gyakorlása között jelentősebb időintervallum is eltelhet, mivel a munkáltatók az opció lehívását – motivációs célból – jellemzően egy meghatározott teljesítmény eléréséhez vagy munkaviszonyban eltöltött időtartamhoz köthetik.
Már a szerzéskor keletkezhet adóköteles jövedelem?
Részvényjuttatás esetében a helyzet viszonylag egyszerű: az értékpapír feletti tulajdonjog átadása pillanatában adóköteles jövedelemszerzésről beszélhetünk.
Opciós jog esetén ugyanakkor már az opciós jog szerzése időpontjában is meg kell vizsgálni, hogy magának a jognak van-e piaci értéke, forgalomképes-e, szerzett-e jövedelmet a munkavállaló a jog átruházásakor. Ezt követően az opciós jog lehívása időpontjában ismételten meg kell vizsgálni az adóköteles jövedelem keletkezését, és meg kell határozni a piaci ár és a ténylegesen kifizetett érték közötti különbözetet. Az adóztatási pontok azonosításakor például arra kell megkeresnünk a választ, hogy van-e piaci értéke az átadott részvénynek vagy jognak, forgalomképes-e a jog, amit szereztünk.
A jövedelem jogcímét a felek között egyébként fennálló jogviszonynak és a szerzés körülményeinek figyelembevételével kell megállapítani. A jogcím megállapításakor arra a kérdésre is választ keresünk, hogy a munkáltató vagy a munkavállaló oldalán merül-e fel adott esetben adóelőleg fizetési kötelezettség.
Ha egy munkáltató vételi opciót juttat, és ezeket a jogokat kizárólag a munkavállalói számára biztosítja, akkor az opció lehívásakor a piaci ár és a ténylegesen kifizetett érték közötti különbözet alapján keletkezhet jövedelem, ami munkaviszonyból származó jövedelemnek tekinthető.
Mire figyeljen egy külföldi kiküldött?
A munkaviszonyból származó jövedelmek megítélésénél az eltérő országokban tevékenykedő expat munkavállalóknak az eltérő kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmények miatt nem egyszerű feladat annak az államnak a meghatározása, amelyben az adófizetési kötelezettség keletkezik.
Az opciós joggal szerzett értékpapír esetében ez hatványozottan igaz, mivel figyelemmel kell lenni egy úgynevezett referencia időszakra, ami jellemzően az opciós jog megszerzése és lehívása közötti időszak. Ebben az időszakban meg kell vizsgálni az adóügyi illetőséget, valamint a munkabér adókötelezettségét, illetve adott esetben meg kell osztani az értékpapír piaci ár alatt történő megszerzésével kapcsolatban realizált jövedelmet az érintett országok között.
Újabb adózási pont: az értékpapír eladása
A megszerzett értékpapír értékesítéséből származó nyereség tőkejövedelemnek minősül az értékesítés időpontjában. Típusát tekintve ez lehet árfolyamnyereség és tőzsdei ügyletből származó jövedelem is. A tőkejövedelmek után típusonként más-más közterhet kell megfizetni.
A jövedelem mértéke mindkét esetben az eladási ár és a megszerzésre fordított érték különbözete, csökkentve a meghatározott járulékos költségekkel. Fontos szabály, hogy a megszerzésre fordított érték számításakor a ténylegesen kifizetett vételár mellett a vételár és a piaci érték különbözetét is számításba kell venni. Ez garantálja, hogy ugyanaz az értéknövekmény ne kétszeresen adózzon.
A tőkejövedelmeket terhelő személyi jövedelemadó mellett az árfolyamnyereségből származó jövedelem esetében ráadásul szociális hozzájárulási adó kötelezettség is keletkezhet Magyarországon, amennyiben a munkavállaló nem egy másik államban fizeti meg igazoltan a járulékokat.
Mire kell figyelni külföldi értékpapír esetén?
A tőkejövedelemből származó jövedelem alapvetően az illetőség államában adóköteles. Az osztalék típusú jövedelem esetében jellemző, hogy a forrásországnak is megmarad bizonyos mértékig az adóztatás joga, viszont az árfolyamnyereség és a tőzsdei ügyletből származó nyereség főszabály szerint az adóügyi illetőség államában adóköteles.
Számos ország azonban különadókat vet ki a tőkenyereségre. Ilyen adó lehet többek között a tőkenövekedésre kivetett adó is. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy bizonyos tőkenövekedés után abban az esetben is megállapíthatnak adófizetési kötelezettséget, ha az értékpapír tulajdonosa még nem is realizált abból bevételt (tehát még nem adta el az értékpapírt).
A tőkenövekedési adót több országban bizonyos eseményhez kötik, ilyen például az illetőségváltás. Ebben az esetben – meghatározott feltételek teljesülése esetén – a forrásországban adót kell fizetni (exit tax). Mivel a magyar szabályozás ezt az adózási formát jelenleg nem alkalmazza, eltérések mutatkozhatnak a forrásország jogszabályaihoz képest abban, hogy milyen esemény mely időpontokban válthatja ki az adófizetési kötelezettséget. Ugyanakkor a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmények jellemzően azt is lehetővé teszik, hogy az ilyen módon a forrásországban adóztatott tőkenövekmény a másik országban mentesítve legyen az adófizetési kötelezettség alól.
A legfontosabb azt a szemléletmódot elsajátítani, hogy jövedelem nem csupán akkor keletkezhet, amikor kézzel fogható módon bevételt realizálunk.
A különböző értékpapírokból származó jövedelmek megítélésére mind az eltérő helyi jogszabályok, mind pedig az eltérő nemzetközi egyezmények jelentős hatással vannak. Ez komoly körültekintést igényel a magánszemélyek részéről az adótervezés és az adózással együtt járó adminisztráció, a bevallások pontos kitöltése terén is. A WTS Klient jelentős szaktudással és tapasztalattal rendelkezik a Magyarországon dolgozó külföldiek adózásával kapcsolatban. Ha az Ön cége is alkalmaz kiküldött munkavállalókat, keressen bennünket bizalommal!
