A külföldi székhelyű vállalkozások magyarországi fióktelepeinek elszámolásaival, könyvvezetésével kapcsolatban mindig rengeteg kérdés merül fel. Az egyik legtöbb bizonytalanságot jelentő terület a fióktelep jegyzett tőkéje, pontosabban az a kérdés, hogy a fióktelep könyveiben kell-e kimutatni jegyzett tőkét vagy sem, és ha igen, akkor ez milyen módon történik. Miért okozhat ez nehézséget? A külföldi székhelyű vállalkozások magyarországi fióktelepéről szóló korábbi cikkünkben már érintettük az induló vagyon és a fióktelep jegyzett tőkéje kérdéskörét, az alábbiakban ezt járjuk részletesebben körül.
Jogszabályi háttér
A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (számviteli törvény) 2. § (2) bekezdése és 3. § (1) bekezdés 2. pontja alapján a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe, mint vállalkozás a számviteli törvény hatálya alá tartozik, ugyanakkor vonatkoznak rá a külföldi székhelyű vállalkozások magyarországi fióktelepeiről és kereskedelmi képviseleteiről szóló 1997. évi. CXXXII. törvény (fióktelep törvény) szabályai is.
Alapításkori jegyzett tőke a fióktelep törvény alapján
A fióktelep jegyzett tőkéje jogszabályilag, vagyis definíciójában eltér az egyéb vállakozások jegyzett tőkéjétől, azaz alaptőkéjétől. Amíg egy korlátolt felelősségű társaság 3 millió forint törzstőkével, egy zártkörűen működő részvénytársaság pedig 5 millió forint alaptőkével alapítható, a fióktelep törvény a fióktelepek alapításával kapcsolatban nem írja elő az induló vagyon minimális összegét. Előírja azonban azt, hogy a külföldi vállalkozás folyamatosan köteles biztosítani a fióktelep működéséhez, a tartozások kiegyenlítéséhez szükséges vagyont.
A fióktelep jegyzett tőkéje a számviteli törvény szerint
A számviteli törvény 35. § (6) bekezdése kimondja, hogy a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepénél jegyzett tőkeként kell kimutatni a működéshez, a tartozások kiegyenlítéséhez szükséges, a külföldi székhelyű vállalkozás által biztosított – tartósan és ilyen címen a fióktelep szabad rendelkezésére bocsátott – vagyont, ideértve törvényben meghatározott dotációs tőkét is.
Ez a vagyon tehát a fióktelep jegyzett tőkéje, amely nem a tevékenység napi működési költségeinek fedezetére szolgál, hanem az a rendeltetése, hogy a működés feltételeit tartósan biztosítsa, és a működéshez szükséges eszközök forrása legyen.
Ebből következően megállapodásban kell rögzíteni, hogy mit és milyen értékkel allokál a külföldi székhelyű vállalkozás a magyarországi fióktelepéhez. Nem pénzbeli (vagyoni) hozzájárulás esetén a számviteli törvény 50. § (7) bekezdése alapján a megállapodásban, szerződésben meghatározott érték lesz az eszköz bekerülési értéke.
A jegyzett tőke cégbírósági bejegyzése
A fent említett, megállapodásban rögzített, allokált összeget minden évben egyszer a cégbírósághoz be kell jelenteni. Bár a külföldi vállalkozás év közben akár többször is, mindenféle cégbírósági bejegyeztetési eljárás nélkül bocsáthat további tartós forrást a fióktelep részére a folyamatos működés biztosítására, a fióktelep részére biztosított tőke kumulált összegét ebben az esetben is csak évente egyszer szükséges a cégbírósághoz bejelenteni.
Amennyiben az Ön külföldi székhelyű vállalkozása is fontolgatja, hogy Magyarországon fióktelepet hozzon létre, vagy meglevő fióktelepénél tervez jegyzett tőkeváltozásokat (tőkemelést vagy -leszállítást), javasoljuk, hogy azok elszámolásához, illetve a fióktelep jegyzett tőkéje kapcsán felmerülő egyéb számviteli kérdések megválaszolásához vegye igénybe szakértő tanácsadásunkat. A WTS Klient számviteli tanácsadói szívesen állnak rendelkezésére!
