Több hónapos várakozás után, március 14-én jelent meg a 80/2023. számú kormányrendelet a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer (angolul: extended producers responsibility, EPR) működésének részletes szabályairól. A kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer a termékdíjas szabályozással sok hasonlóságot mutat, és a vállalkozások széles körét érinti. És ugyan csak 2023. július 1-jén élesedik, az érintettek addig sem dőlhetnek hátra, mert a jogszabály már áprilisra és májusra is teljesítendő feladatokat határoz meg. A következőkben arra keressük a választ, hogy melyek ezek a feladatok és hogy milyen egyéb kötelezettségei lesznek az érintett vállalkozásoknak. 

Mit értünk a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer alatt?

A kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer hazai bevezetése az uniós hulladékgazdálkodási célok elérése, valamint az EU-s irányelveknek való megfelelés miatt vált szükségessé. A rendszer célja, hogy Magyarország minél gyorsabban átálljon a körforgásos gazdaságra, amelyben egyre kevesebb termék válik hulladékká, és a képződő hulladék a lehető legnagyobb arányban nyersanyagként hasznosul újra. A rendszerben központi szerepet kapnak a gyártók, azáltal, hogy ők viselik a pénzügyi felelősséget a hulladékkezelésért a termék teljes életciklusa során. Ez alapján a gyártók legfőbb kötelezettsége a kiterjesztett gyártói felelősségi díj megfizetése lesz.

Mely vállalkozások minősülnek gyártónak?

Belföldi előállítású termékek esetében gyártónak minősül a termék előállítója. Amennyiben a terméket nem Magyarország területén állítják elő, akkor gyártónak azt a vállalkozást tekintjük, aki a terméket gazdasági tevékenysége körében Magyarország területén elsőként forgalomba hozza.

Milyen tevékenységek után keletkezik a gyártónál kötelezettség? 

A kiterjesztett gyártói felelősségi díjfizetési kötelezettség alapvetően a körforgásos termék gyártó általi forgalomba hozatalával keletkezik. Fontos, hogy a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer szempontjából forgalomba hozatalnak minősül a körforgásos termék tulajdonjogának első belföldi ingyenes vagy visszterhes átruházása vagy külföldről elektronikus kereskedelmi szolgáltatásként (távértékesítés keretében) belföldre, háztartások vagy egyéb felhasználók részére történő átruházása. Ezen kívül forgalomba hozatalnak kell tekinteni a saját célú felhasználást, valamint az áfa adóraktárból, illetve termékdíj raktárból a termék belföldre történő kitárolását is.

Milyen termékekre vonatkozik a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer?

A fentiekben definiált gyártók csak abban az esetben kerülnek a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer hatálya alá, ha a meghatározott tevékenységeiket az alábbi termékkörök valamelyikével folytatják:

• csomagolások,
• egyszer használatos és egyéb műanyag termékek,
• elektromos és elektronikus berendezések,
• elemek és akkumulátorok,
• gépjárművek,
• gumiabroncs,
• irodai papír,
• reklámhordozó papír,
• sütőolaj és -zsír,
• textiltermékek,
• bútorok fából.

Mivel a fenti termékkörök mindegyike elég tág fogalom, ezért a pontos beazonosíthatóság érdekében a kormányrendelet 1. számú mellékletének 1. pontjában találunk pontosabb meghatározást arra vonatkozóan, hogy az adott termékkörön belül mely termékek tartoznak a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer hatálya alá. Bizonyos termékkörök esetén vámtarifaszám megadásával segítik a beazonosítást.

A teljesítendő kötelezettségek

A kötelezettségek részletesebb ismertetése előtt fontos tisztázni, hogy a gyártói felelősségi kötelezettség kétféleképpen teljesíthető: kollektív teljesítéssel vagy egyéni teljesítés útján. Kollektív teljesítés esetén a gyártó hulladékkezeléssel kapcsolatos feladatainak jelentős részét (mint pl. a hulladék átvétele, gyűjtése, elszállítása, előkezelése, kereskedelme stb.) a koncessziós társaság (MOHU MOL Hulladékgazdálkodási Zrt.) és annak alvállalkozói végzik el. Egyéni teljesítés esetén ezek a feladatok a gyártóra hárulnak.

Regisztrációs és szerződéskötési kötelezettség

2023. április 1-jétől a kormányrendelet hatálybalépésével kötelezetté váló és a kollektív teljesítést választó vállalkozásoknak regisztrálniuk kell magukat a koncessziós társaság által működtetett elektronikus felületen. Az egyéni teljesítőknek pedig meghatározott tartalommal koncesszori alvállalkozói szerződést kell kötniük a koncessziós társasággal.

Nyilvántartásba vétel 

A kötelezetteknek az országos hulladékgazdálkodási hatóságnál nyilvántartásba kell vetetniük magukat. A nyilvántartásba vételt alapesetben a körforgásos termékkel végzett tevékenység megkezdését megelőzően kell kérelmezni. A kormányrendelet hatálybalépésével (április 1-jétől) kötelezetté váló vállalkozásoknak a nyilvántartásba vételi kérelmüket 2023. május 31-ig kell benyújtaniuk a hatósághoz.

Nyilvántartás-vezetési és adatszolgáltatási kötelezettség 

A kötelezetteknek a jogszabályban meghatározott adattartalommal 2023. július 1-jétől nyilvántartást kell vezetniük és a nyilvántartások alapján negyedévente, a tárgynegyedévet követő hónap 20. napjáig (első esetben 2023. október 20-ig) az országos hulladékgazdálkodási hatóság részére adatot kell szolgáltatniuk.

Díjfizetési kötelezettség 

A kötelezetteknek negyedévente kiterjesztett gyártói felelősségi díjat kell fizetniük a koncessziós társaság részére, a koncessziós társaság által kiállított számla alapján. Az egyes termékkörök esetében alkalmazandó kiterjesztett gyártói felelősségi díjak mértékét külön miniszteri rendelet fogja meghatározni. Fontos megemlíteni, hogy a kiterjesztett gyártói felelősségi díj a fizetendő környezetvédelmi termékdíj összegéből levonható. Ennek megfelelően július 1-jei hatállyal a környezetvédelmi termékdíj törvényben is módosul a termékdíj számítás módszere.

Meghatározott szöveg feltüntetése a számlán

A környezetvédelmi termékdíjas szabályozásból már ismert számlazáradékolást a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer is átveszi. A termékdíjas szabályozással ellentétben azonban a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszerben meghatározott számlazáradékokat nemcsak meghatározott esetekben, hanem valamennyi, a körforgásos termék forgalomba hozataláról kiállított számlán, illetve egyéb a forgalomba hozatalt bizonyító okiraton fel kell tüntetni. Az általánosan alkalmazandó szöveg: „A kiterjesztett gyártói felelősségi díj megfizetése az eladót terheli.” Vevői nyilatkozat és átvállalás esetén a kötelezően feltüntetendő szöveg változik.

Mentesülés a kötelezettségek alól

Gépjárművek esetében a gyártók átvállalhatják a gépjármű tartozékának vagy alkotórészének minősülő elektromos, elektronikus berendezés, elem és akkumulátor, valamint gumiabroncs termékáramba tartozó körforgásos termék gyártójától a kiterjesztett gyártói felelősségi kötelezettséget. Az átvállaláshoz szükséges a felek közötti átvállalási szerződés.

A mentesülés másik esete a gyártó díjfizetési kötelezettségét érinti. A jogszabályi rendelkezés értelmében az érintett gyártónak nem kell a kiterjesztett gyártói felelősségi díjat megfizetni, ha a vevője nyilatkozik arról, hogy a megvásárolt körforgásos termék legalább 60%-át önállóan vagy más termékbe beépítve igazoltan külföldre kiszállítja.

Jogkövetkezmények

A kötelezettségek nem vagy nem a jogszabályi előírásoknak megfelelő teljesítése esetén az országos hulladékgazdálkodási hatóság hulladékgazdálkodási bírság kiszabására jogosult, amelynek mértéke néhány ezer forinttól kezdődően akár milliós nagyságrendű is lehet. Ezen túlmenően a hatóság bizonyos esetekben akár a körforgásos termék forgalomba hozatalát is felfüggesztheti az érintetteknél.

Mivel a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer és az abban előírt kötelezettségek a vállalkozások széles körét érintik (itt elég csak arra gondolni, hogy a csomagolást létrehozó vállalkozások is gyártónak és ezáltal kötelezettnek minősülnek), ezért javasolt lehet minden vállalkozásnál mielőbb felmérni azt, hogy a tevékenységük, valamint a termékkörök figyelembevételével érintettek lesznek-e. Ha szakértő segítségére lenne szüksége ebben, forduljon bizalommal hozzánk!