Kevesebb, mint két hónap, és élesedik az EPR, vagyis a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer Magyarországon. Az EPR rendszerrel kapcsolatos szabályok ennek ellenére még mindig nem véglegesek: a körforgásos gazdasággal összefüggő egyes törvények módosításáról szóló törvény tervezete csak április 28-án vált elérhetővé társadalmi egyeztetés céljaira. Ugyanakkor – ahogy arra már korábban is felhívtuk a figyelmet – az érintetteknek már április 30-ig is teljesíteniük kellett néhány adminisztratív kötelezettséget, és ezek elmulasztása sajnos büntetést vonhat maga után. A vonatkozó kormányrendelet május 31-ig ráadásul újabb feladatokat ír elő az érintett vállalkozásoknak. Az alábbiakban a teendők mellett azt is megvizsgáljuk, hogy milyen összefüggésekre kell odafigyelni a hulladékok és a környezetszennyező termékek kereskedelme során fizetendő környezetvédelmi termékdíj és az EPR díj között.
Mit kellett tenni április 30-ig?
Az április 30-ai határidő azokra a gazdálkodó szervezetekre és intézményi kötelezettekre vonatkozott, akik hulladékot termelnek, és a hulladékot elkülönítetten gyűjtik. Ezek, a 80/2023. számú kormányrendelet hatálybalépésével kötelezetté váló és a kollektív teljesítést választó vállalkozások kötelesek voltak regisztrálni magukat a koncessziós társaság (MOHU MOL Hulladékgazdálkodási Zrt.) által működtetett elektronikus felületen. Ezek a cégek jellemzően eddig is szerződéses kapcsolatban álltak valamelyik szolgáltatóval, és elszállíttatták a magyar telephelyükről például a csomagolási, vagy egyéb hulladékokat. A tevékenységüket most kezdő érintett szervezeteknek 15 napon belül kell regisztrálniuk. A regisztráció során a MOHU internetes felületén kell megadni a szerződéskötéshez szükséges adatokat (milyen hulladék keletkezik, hogyan gyűjtik azokat, hol gyűjtik a hulladékot) annak érdekében, hogy július 1-jével szerződni tudjanak a hulladék elszállítására. A regisztrációt elmulasztók 200 000 forintos hulladékgazdálkodási bírságot kaphatnak, ezért érdemes mielőbb pótolni az elmaradást. A MOHU internetes felületén erre továbbra is, az április 30-ai határidőt követően is van lehetőség.
Dupla regisztrációs kötelezettség május végéig!
Május 31-ig két különböző elektronikus felületen történő regisztráció szükséges:
- Ahogy fentebb írtuk, azoknak, akik az EPR rendszerben gyártónak minősülnek, a MOHU elektronikus felületén kell regisztrálniuk magukat. Belföldi előállítású termékek esetében gyártónak minősül a termék előállítója. Amennyiben a terméket nem Magyarország területén állítják elő, akkor gyártónak azt a vállalkozást tekintjük, aki a terméket gazdasági tevékenysége körében Magyarország területén elsőként forgalomba hozza. Az „új” gyártók esetében a regisztráció a tevékenység megkezdése előtt szükséges.
- Az Országos Hulladékgazdálkodási Hatóság elektronikus felületén (OKIRkapu) is szükséges a regisztráció, ezt az adott cég képviseletére jogosult tudja megtenni ügyfélkapus belépés után. A folyamatot meghatalmazás alapján meghatalmazott is végezheti, de ebben az esetben vegyük figyelembe, hogy a meghatalmazás ügyintézése is időt vesz igénybe, ezért azt már most érdemes elkezdeni. Az Országos Hulladékgazdálkodási Hatóság felé az OKIRkapun keresztül igényelt KÜJ szám birtokában adatot kell majd szolgáltatni (első alkalommal október 20-ig a júliustól szeptember végéig tartó negyedév tekintetében). A KÜJ szám (környezetvédelmi ügyfél jel) cégek, szervezetek és természetes személyek környezetvédelmi azonosítója.
Megmarad a környezetvédelmi termékdíj fizetés rendszere?
A környezetvédelmi termékdíjjal kapcsolatos kötelezettségek megmaradnak, ugyanakkor az EPR szabályozással egyidejűleg, 2023. július 1-jétől új környezetvédelmi termékdíj kalkulációs sémával kell dolgoznunk.
Ha valaki termékdíjat fizetett, akkor nagy valószínűséggel az EPR rendszerben is érintett lesz, de továbbra sem szűnik meg a termékdíjas szabályozás. Ez azt jelenti, hogy továbbra is be kell adnia a bevallásokat és be kell fizetnie a környezetvédelmi termékdíjat. Fontos, hogy tudatában legyünk annak, hogy mely termékek érintettek a két rendszerben. Ugyanarra a termékre vonatkozóan, a július 1-jétől hatályos termékdíj számítási módszerrel viszont az EPR díj levonható a fizetendő környezetvédelmi termékdíj összegéből.
Miben hasonlít és miben különbözik a környezetvédelmi termékdíj és az EPR rendszer?
A környezetvédelmi termékdíj bevallásokat továbbra is az adóhatóságnak kell beadni. Az EPR tekintetében viszont az Országos Hulladékgazdálkodási Hatóságnak szükséges adatot szolgáltatni (a termékdíjhoz hasonlóan elsődlegesen a kötelezett termékek mennyiségéről).
A díjfizetést illetően a két rendszer megegyezik abban, hogy mindkét díjtételnél az adott hulladék vagy környezetszennyező termék tömegére vetített díjjal kell kalkulálni, és az elszámolási időszak is azonos, azaz negyedévente merül majd fel mindkét díjfizetési kötelezettség. Különbség viszont, hogy a termékdíj esetében az érintett negyedévet követő hónap 20. napjáig kell befizetni a termékdíjat, míg az EPR díj a koncessziós társaságnak fizetendő, a koncessziós társaság által kiállított számla alapján.
Az EPR rendszerben meghatározott számlazáradékokat valamennyi, a körforgásos termék forgalomba hozataláról kiállított számlán, illetve egyéb, a forgalomba hozatalt bizonyító okiraton fel kell tüntetni. Az általánosan alkalmazandó szöveg: „A kiterjesztett gyártói felelősségi díj megfizetése az eladót terheli.” A környezetvédelmi termékdíj esetében is találkozhatunk számlazáradékolással, de az nem minden számlára és bizonylatra vonatkozik, csak bizonyos esetekben kell feltüntetni meghatározott adatokat.
Nincs raktárkészletünk, nem kezelünk csomagolást, nem keletkezik nálunk hulladék. Kötelezettek lehetünk?
Sok értékesítési lánc úgy épül fel Magyarországon, hogy a magyar bejegyzett leányvállalat csupán egy értékesítési láncba beékelődve számlázza le a termékeket a belföldi vevőnek, és a termékek nem érkeznek be a közbenső partner raktárába, hanem egyből a végső vevő kapja meg a terméket. Ebben a láncban első belföldi forgalomba hozóként környezetvédelmi termékdíj fizetésére kötelezettnek minősült az érintett cég, ami első ránézésre nem egyértelmű.
Ez is azt mutatja, hogy a júliusi indulásig az értékesítési láncokat felül kell vizsgálni, meg kell állapítani az érintett termékköröket, és ki kell alakítani a két díjfizetési rendszer alapjait, annak érdekében, hogy ne merüljön fel dupla díjfizetési kötelezettség.
Mivel az EPR rendszer és az abban előírt kötelezettségek a vállalkozások széles körét érintik, javasoljuk, hogy minden vállalkozás mielőbb mérje fel, hogy a tevékenységük, valamint a termékkörök figyelembevételével érintettek-e az újabb adminisztrációs és díjfizetési kötelezettségben. Ha szakértő segítségére lenne szüksége ebben, forduljon bizalommal hozzánk!
