A 2024. évi számviteli törvény módosítások egyik legnagyobb jelentőséggel bíró változása, hogy a globális minimumadó harmonizálása révén a halasztott adó a magyar számvitelben is megjelent, vagyis a magyar beszámolókban is kimutatható.
A halasztott adó jelentősége
A halasztott adó a magyar számvitelben ugyan új fogalom, nemzetközi vagy más nemzeti számviteli keretelvekkel foglalkozó szakemberek számára azonban nem ismeretlen. A halasztott adó célja azoknak a jövőbeli adópozícióknak a kimutatása, amelyek a beszámolóban kimutatott eszközök és kötelezettségek számviteli értékelésének a nyereségadó alapjára gyakorolt átmeneti hatásából keletkeznek.
Kinek jó, hogy megjelent a halasztott adó a magyar számvitelben?
A halasztott adó a magyar számvitelben egy választási lehetőség, vagyis nem kötelező annak bemutatása. Már a 2023. évi beszámolóra is alkalmazható, és a későbbiekben is lehet mellette dönteni, de alkalmazása esetén ezt a döntést a számviteli politikában rögzíteni kell. Azon társaságok számára javasolt élni ezzel a lehetőséggel, akiknek a valós kép bemutatása szempontjából fontos, hogy az adott számviteli értékelések milyen jövőbeli adóhatásokkal bírnak. Azoknak a gazdálkodóknak, amelyek egy multinacionális cégcsoport tagvállalatai már csak amiatt is érdemes mérlegelni ezt az opciót, mert a nemzetközi gyakorlatban a halasztott adó bevett gyakorlat, alkalmazásával csökkenhetnek az eltérések a hazai előírások szerint készült beszámoló számai és a konszolidációhoz szolgáltatott IFRS vagy más számviteli keretelvek szerint készített adatok között. Hozzá kell ugyanakkor tenni, hogy a magyar számviteltől eltérő IFRS számviteli értékelési elvek miatt közel sem biztos, hogy egy adott társaság esetén ugyanaz a halasztott adó követelés vagy kötelezettség keletkezik a magyar számvitel és az IFRS-ek szerinti beszámolókban.
Miről is van szó?
Leegyszerűsítve, halasztott adókövetelés vagy adókötelezettség az adott évi beszámolóban bemutatott eszközök és források vagy egyedi adóalap csökkentési jogosultságok (elhatárolt veszteség, illetve adókedvezmények) következő adóévek nyereségadó alapjára gyakorolt összevont hatása, melyet a következő évek átlagos nyereségadókulcsával számolunk ki. A halasztott adó esetében valójában az eszközök és források választott vagy alkalmazandó számviteli értékeléseinek jövőbeli adóhatásáról beszélünk. Halasztott adókövetelés a következő adóévekben visszatérülő adó esetén, halasztott adókötelezettség pedig a következő adóévekben fizetendő adó esetén keletkezik.
A halasztott adókövetelést vagy adókötelezettséget minden fordulónapon újra ki kell számolni, és az előző üzleti évben kimutatott halasztott adóköveteléshez vagy adókötelezettséghez képest történő összevont változást az eredménykimutatásban az Adófizetési kötelezettségek között egy külön Halasztott adókülönbözetek soron kell kimutatni.
Átmeneti különbözetek és végleges eltérések
Csak olyan nyereségadó alap módosító tételeket lehet figyelembe venni, amelyeknek átmeneti hatása van az adóalapra, azaz a következő években visszafordulnak. Egyszeri, végleges nyereségadó alap módosító tételek, mint a „nem a vállalkozás érdekében felmerülő költségek” (pl. bírságok), nem vehetők figyelembe a halasztott adó számításakor.
Az olyan, számviteli értékelésben alkalmazott választási lehetőségeket – mint például az értékhelyesbítés –, amelyek sem a számviteli adózás előtti eredményre, sem a nyereségadó alapjára nincsenek hatással, nem lehet figyelembe venni.
Adókövetelés keletkezésének feltétele
Csak olyan halasztott adókövetelések vehetők figyelembe, amelyek átmeneti különbözetek és a nyereségadó alapjában a következő üzleti években várhatóan realizálódnak. Azaz csak várhatóan megtérülő, jövőbeli pozitív adóalapokkal szemben felhasználható elhatárolt veszteségekre vagy adókedvezményekre vehető figyelembe halasztott adókövetelés.
A halasztott adó számításának módszere
A gyakorlat több számítási módot is ismer. Egyenként is számba lehet venni azokat az eszközöket, céltartalékokat, kötelezettségeket, illetve még fel nem használt elhatárolt veszteségeket, adókedvezményeket, melyeknek hatása lesz a következő évek adóalapjára. A kumulált különbözetek várható nyereségadókulccsal számolt értéke lesz a halasztott adókövetelés, illetve adókötelezettség.
Fontos hangsúlyozni, hogy itt jellemzően nem egy adott évi nyereségadó alapjának módosító tételeiről beszélünk. Ezt legjobban a számviteli mérleg – adómérleg egymás mellé állításának módszere szemlélteti, amelynek alkalmazása során a beszámoló minden tételét bemutatjuk egy számviteli és egy adómérleg oszlopban. Így minden eszköz és forrás számviteli könyv szerinti értékét és az adótörvény szerinti nyilvántartási értékét egymás mellé helyezzük, és ezekre a halmozott számviteli és adóértékek közötti különbözetekre számoljuk a várható nyereségadókulccsal a halasztott adókövetelést vagy adókötelezettséget.
A halasztott adó bemutatása a beszámolóban
Fontos kiemelni, hogy hasonlóan egyéb adónemekhez az azonos adóhatósággal szemben fennálló adóköveteléseket és adókötelezettségeket, azaz a halasztott adókövetelést és adókötelezettséget a mérlegben vagy az eszköz vagy a forrás oldalán, összevontan, nettó módon kell kimutatni.
Annak köszönhetően, hogy a halasztott adó a magyar számvitelben is megjelent, mind a számvitel törvény szerinti mérlegséma, mind az eredménykimutatásséma bővül. Az összevontan keletkező halasztott adóköveteléseket a Befektetett eszközök között kell egy külön soron, míg az összevontan keletkező halasztott adókötelezettségeket a Hosszú lejáratú kötelezettségek között egy új soron kell bemutatni.
Első üzleti évben történő alkalmazás
A halasztott adó a magyar számvitelben a számviteli törvény módosításának 2023. december 31-i hatályba lépésével jelent meg, és a 2023. évi beszámolókra alkalmazható először. Úgy kell eljárni az első üzleti évben történő alkalmazása esetén, mintha a társaság mindig is alkalmazta volna a halasztott adó intézményét. Ilyenkor az Eredménytartalékkal szemben kell felvenni azokat a nyitó halasztott adóköveteléseket, illetve adókötelezettségeket, amelyek már az előző év fordulónapján is fennálltak volna.
Amennyiben a témával kapcsolatban kérdése merülne fel, vagy szakértő segítségére lenne szüksége annak értelmezésében, hogyan alkalmazható a halasztott adó a magyar számvitelben, vagy akár az Ön cégénél keletkező halasztott adó elszámolásában, forduljon bizalommal a WTS Klient pénzügyi-számviteli tanácsadóihoz!
