Használja ki a kisvállalati adózás (KIVA) lehetőségét! – ezzel a címmel érkeztek az értesítések a vállalkozások cégkapu tárhelyeire december elején a NAV-tól. Az értesítés röviden összefoglalta, hogy kinek lehet előnyös ez az adónem, milyen más adónemeket vált ki (társasági adó, szociális hozzájárulási adó, szakképzési hozzájárulás), részletezte az adószámítás módját és a KIVA előnyeit, továbbá bemutatta az áttérés megfontolásához segítséget nyújtó kiva-kalkulátort. Cikkünkben ezt kiegészítve arról adunk tájékoztatást, hogy mikor és milyen feltételek fennállása esetén lehet élni a választás lehetőségével, illetve melyek az áttéréssel kapcsolatos feladatok.
Január 1-jétől egy százalékponttal csökkent
Mint ahogy már korábban felhívtuk rá a figyelmet, a 2019. július 12-én elfogadott nyári adócsomag alapján 2020. január 1-jétől 12%-ra csökkent a KIVA mértéke, ami tovább növeli az adónem népszerűségét. Ha az Ön vállalkozására is jellemző, hogy személyi jellegű kifizetései meghaladják a vállalkozás nyereségét, illetve nyereségét rendszeresen visszaforgatva vagy tőkét bevonva jelentős fejlesztéseket tervez, ajánlott Önnek is elgondolkodni az áttérésről.
A KIVA szabályai a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvényben találhatók meg, melynek megértését a NAV honlapján található információs füzetek is segítik.
Ki lehet KIVA adóalany?
Többek között az alábbi vállalkozási formák élhetnek a lehetőséggel:
- egyéni cég
- közkereseti társaság
- betéti társaság
- korlátolt felelősségű társaság
- zártkörűen működő részvénytársaság
- ügyvédi iroda
A KIVA alanyiság további feltételei, hogy a vállalkozás
- átlagos statisztikai létszáma az adóévet megelőző adóévben nem haladja meg az 50 főt (a kapcsolt vállalkozások adatait is figyelembe kell venni);
- az adóévet megelőző adóévben elszámolandó bevétele nem haladja meg az 1 milliárd forintot (12 hónapnál rövidebb adóév esetén arányosítás szükséges);
- adószámát az adóévet megelőző két naptári évben az adóhatóság véglegesen nem törölte;
- üzleti évének mérlegfordulónapja december 31.;
- az adóévet megelőző adóévről készítendő beszámolójában a mérlegfőösszeg várhatóan nem haladja meg az 1 milliárd forintot;
- nem rendelkezik ellenőrzött külföldi társasággal az adóévet megelőző adóévben;
- nettó finanszírozási költségei nem haladják meg a 939 810 000 forintos értékhatárt;
- a NAV által nyilvántartott, végrehajtható, nettó módon számított adótartozása az adóalanyiság bejelentésének napján nem haladja meg az 1 millió forintot.
Áttérés a kisvállalati adózásra a társasági adó alól
Mi történik, ha az év végi hajrában már nem jutott idő a döntésre, de utólag mégis arra az elhatározásra jutottunk, hogy élnénk a lehetőséggel?
Megnyugtató, hogy a kisvállalati adózásra bármikor át lehet térni, hiszen az adóalanyiság a NAV-hoz történő bejelentést követő hónap első napjával jön létre. Ha ezt tavaly decemberben elmulasztottuk megtenni, számolnunk kell azzal, hogy a KIVA alanyiság keletkezése napjával önálló üzleti év kezdődik. Az üzleti év kezdetét megelőző napra vonatkozóan el kell végezni az általános zárási feladatokat, melyhez hozzátartozik a számviteli törvény szerinti beszámoló elkészítése és letétbe helyezése, illetve könyvvizsgálatra kötelezett cég esetében az azt megelőző könyvvizsgálat. Naptári évhez igazodó átállás esetén ennek határideje a következő év május 31., év közben átálló adózó számára pedig az áttérés hónapját követő 5. hónap utolsó napja.
Soha többet társasági adó?
Társasági adó tekintetében a Tao. törvény jogutód nélküli megszűnésre irányadó rendelkezéseit kell alkalmazni és az előző évi ’71 nyomtatványt (2020-ban, év közbeni áttérés esetén például a 2071 nyomtatványt) kell benyújtani a beszámoló közzétételére vonatkozó határidővel. Ebben a társasági adóbevallásban az adózó nem vall be adóelőleget a bejelentést követő adóévre, hiszen ennek fizetésére már nem kötelezett. Ennek megfelelően a NAV a korábban bevallott adóelőlegeket hivatalból törölni fogja az adózó adószámlájáról.
Egy esetben azonban mégsem tekinthetünk el a jövőben a társasági adó fizetési kötelezettségtől, ez pedig a jövőbeli feltételekhez kötött kedvezmények köre. Ilyen például a fejlesztési tartalék. A fejlesztési tartalék címen igénybe vett adóalap kedvezmény miatt a kisvállalati adózásra áttért adózót a lekötés évében hatályos társasági adó és az arra felszámított késedelmi pótlék terheli a korábban adózás előtti eredményt csökkentő tételként érvényesített összeg azon része után, amelyet a lekötés évét követő négy éven belül nem beruházási célra fordít, illetve a 4. adóév végéig nem használ fel. Az ekkor keletkezett kötelezettséget az azt kiváltó eseményt követő KIVA bevallásban kell feltüntetni.
Jó hír azonban, hogy a társasági adóalanyiság időszaka alatt keletkezett, fel nem használt negatív társasági adóalap az elévülési időszakon belül csökkentő tételként figyelembe vehető a KIVA adóalap meghatározásakor.
A kisvállalati adó választása újonnan induló vállalkozás esetén
A tevékenységét év közben kezdő vállalkozás az adóhatósághoz való bejelentkezéssel egyidejűleg jelzi döntését. Ha cégbejegyzésre nem kötelezett adóalanyról van szó, akkor ez a ’T201 nyomtatvány kitöltését jelenti, a cégbejegyzésre kötelezett adóalanyoknál pedig a cégbejegyzési kérelmen kell nyilatkozni a KIVA adóalanyiság választásáról.
Mivel a KIVA alanyiság választása minden esetben egyedi mérlegelést igényel, mindenképpen javasoljuk, hogy a helyes döntés érdekében konzultáljon adótanácsadójával. Ha pedig már meghozta a döntést, könyvelőink segítenek az ezzel kapcsolatos számviteli és adóbevallási teendők elvégzésében. Forduljon hozzánk bizalommal!
