A Magyar Országgyűlés 2019. december 3-án elfogadta a „Versenyképesebb Magyarországért program egyes adóintézkedéseinek megvalósítását szolgáló törvények módosításáról” címen benyújtott őszi adócsomagot, egy héttel később, december 11-én pedig a társadalombiztosítással kapcsolatos új szabályokat, így a 2019. július 12-én elfogadott nyári adócsomaggal együtt lényegében teljesnek tekinthetők a 2020. évi adóváltozások. Első idei WTS Klient Newsflash összeállításunkban a 2020. évi adóváltozások vállalkozások döntéshozói számára legfontosabb pontjait tekintjük át. A módosítások egy része már tavaly életbe lépett, egy része pedig majd csak a későbbiekben lép életbe, a legtöbb azonban 2020. január 1-jétől hatályos.
Általános forgalmi adó
Jogharmonizációs gyorsintézkedések (quick fixes)
Az Európai Unió Tanácsa 2018. december 4-én fogadta el az általános forgalmi adóra vonatkozó, ún. quick fixes irányelvét, aminek célja még jobban harmonizálni az egyes országok áfaszabályait és gátat szabni a közösségi ügyletekkel kapcsolatban felmerülő áfacsalásoknak. Ennek az implementálásaként Magyarországon a 2020. évi adóváltozások részeként január 1-jétől a következő áfaváltozások léptek életbe:
• Vevői készlet szabályok változása
A vevői készlet egyszerűsítési szabály korábbi feltételei szigorúbbak lettek, így idéntől többek között:
» a termék átszállításának pillanatában az eladónak ismernie kell a potenciális vevő személyét és adószámát;
» a termék átszállításának tényét az összesítő nyilatkozatban fel kell tüntetni, valamint mind a terméket továbbítónak, mind a termék potenciális vevőjének részletes nyilvántartással kell rendelkeznie erről termékről;
» a vevőnek a beszállítást követő 12 hónapon belül le kell hívnia a terméket.
• Láncügyletek kezelésének változása
Láncértékesítés esetén a termékek Közösségen belüli mozgását csak az egyik értékesítéshez lehet hozzárendelni, és a Közösségen belüli értékesítésekre biztosított adómentességnek kizárólag ezen értékesítésre kell vonatkoznia. A főszabály értelmében ez a közbenső szereplő részére történő termékértékesítés. Ami idéntől változott, az az, hogy a közbenső fél dönthet úgy, hogy eladói minőségben vesz részt a láncolatban, és ehhez elég megadnia a termék feladási helye szerinti tagállamban megállapított adószámát.
• Közösségen belüli adómentes termékértékesítés feltételeinek módosulása
» Idéntől a közösségi adószám megléte már nem pusztán alaki, hanem anyagi jogi feltétele is az adómentes közösségi értékesítésnek. A közösségi értékesítés tehát akkor adómentes, ha a vevő egy másik tagállamban nyilvántartásba vett, adófizetésre kötelezett adóalany, aki a másik tagállamban kiadott adószámmal rendelkezik, és ezt közölte is az értékesítővel.
» Új feltétel lett az is, hogy az értékesítő az összesítő nyilatkozat benyújtásának is megfelelően eleget tegyen. Amennyiben az értékesítő hibásan nyújtja be az összesítő nyilatkozatát, akkor igazolnia kell, hogy a mulasztás, hiba vagy hiányosság a jóhiszemű eljárása mellett következett be, és a helyes adatokat mielőbb az adóhatóság rendelkezésére kell bocsátania.
• Közösségen belüli kiszállítás igazolása
2020-tól az Európai Unió egységes igazolási formulákat vezetett be az adómentesség igazolására.
Szálláshely áfakulcsa
A szálláshelyadás áfakulcsa 18%-ról 5%-ra csökkent.
Behajthatatlan követelés
2020. január 1-jétől önellenőrzés keretében lehetőség nyílt az adóalap csökkentésére behajthatatlan követelés jogcímén, meghatározott feltételek fennállása esetén.
Importhoz kapcsolódó adómentes szolgáltatások
A 2020. évi adóváltozások egyik hiánypótló eleme, hogy az áfatörvénybe bekerült: nemcsak az exporthoz, hanem az importhoz közvetlenül kapcsolódó szolgáltatások esetében is feltétele az adómentesség alkalmazásának, hogy azokat közvetlenül azon személy részére nyújtsák, aki az importtal kapcsolatos adómentes ügyletet teljesíti.
Export
Lehetővé vált, hogy az adóalany számára a termék Közösség területén kívülre történő kivitelét ne a kiléptető, hanem a kiviteli hatóság igazolja.
Különös adó-visszatérítés
Idéntől az adóalany közvetlenül az adóhatóságtól kérheti az érintett összeg visszatérítését, ha igazolja egyrészt azt, hogy az adósemlegesség elve szerint jogosult a visszatérítésre, másrészt azt, hogy a visszatérítésre más módon nem volt, illetve nincs lehetősége. További feltétel, hogy az adó visszatérítésére abban az esetben kerülhet sor, ha az a költségvetés részére megfizetésre került.
Online adatszolgáltatás, számlakibocsátás
• 2020. július 1-jétől a számla szintű adatszolgáltatás kiterjed minden belföldön nyilvántartásba vett adóalany részére, belföldön teljesített ügyletről kibocsátott számlára, vagyis megszűnik az a szabály, hogy csak meghatározott értékhatár feletti áthárított adót tartalmazó számláról kell adatot szolgáltatni. Ennek következtében minden, adatszolgáltatási kötelezettség alá eső számlán szerepeltetni kell a belföldön nyilvántartásba vett partner adóalany belföldi adószámának első nyolc számjegyét.
• Átmeneti szabály rendelkezik arról, hogy mely számlák esetében kell még alkalmazni a régi adatszolgáltatásra (100 000 forint áthárított adó tartalmat elérő vagy azt meghaladó számlák tekintetében történő adatszolgáltatás) vonatkozó szabályokat.
• Szintén 2020. július 1-jétől a számlaadási kötelezettség kiterjed egyes, eddig adómentes ügyletekre is. Ezen, számlaadási kötelezettséggel érintett körbe tartozik több más szolgáltatás mellett az egyéb oktatás is vagy például a magán-egészségügyi, fogorvosi ellátás, illetve az ingatlanértékesítés. A számlakibocsátásra rendelkezésre álló határidő 15 napról 8 napra csökken.
• 2021. január 1-jétől az adatszolgáltatási kötelezettség kiterjed a nem adóalanyok részére kibocsátott számlákra, valamint az adóalany részére a Közösségen belüli adómentes termékértékesítésről kibocsátott számlára is. Nem kell ugyanakkor adatot szolgáltatni azon számlákról, amelyeket nem adóalany részére, másik tagállamban teljesített ügyletekről bocsátottak ki, és amelyek után az adóalany adófizetési kötelezettségének az egyablakos rendszer alkalmazásával tesz eleget. Nem adóalany természetes személy részére kibocsátott számláról történő adatszolgáltatás nem foglalja magában a vevő, igénybe vevő nevét és címét.
Személyi jövedelemadó
2020. január 1-jétől élethosszig tartó személyi jövedelemadó mentességet kapnak a legalább négy gyermeket szült vagy örökbefogadott, és azokat saját háztartásukban nevelő vagy felnevelt édesanyák a munkával szerzett jövedelmeik tekintetében.
Társasági adó
Felajánlási értékhatár módosulása
2019. július 24-ei hatállyal megszűnt a társasági adóelőleg kiegészítési kötelezettség, ezzel összefüggésben a havi, illetve negyedéves adóelőlegek felajánlási értékhatára az adóelőleg összegének 50%-áról 80%-ra emelkedett.
Csoportos adóalanyiság szabályainak pontosítása
2020. január 1. óta a tevékenységét év közben kezdő személy is kérheti, hogy eleve csoportos társasági adóalany tagjaként kezdje meg társasági adóalanyiságát. Módosult továbbá a csoportos társasági adóalany tagjainak kamatlevonási korlátja, illetve egyértelmű lett, hogy a csoportos társasági adóalany csoporttagjainak csoporton kívüli kapcsolt ügyleteire is vonatkoznak a transzferár szabályok. A csoporttagok azonos könyvvezetési pénznemére vonatkozó feltétel törlésre került.
Transzferárazás
Nem pénzbeli hozzájárulás esetén már nemcsak a már többségi befolyással rendelkező tag tekintetében alkalmazandóak a transzferár szabályok, hanem a nem pénzbeli hozzájárulással többségi befolyással rendelkező taggá (részvényessé) váló tag (részvényes) tekintetében is.
Nemzetközi adózás
Tőkekivonás megadóztatása
A tőkekivonás megadóztatásával kapcsolatos rendelkezések kiegészültek (exit taxes) és bevezetésre kerültek az ugyanazon tényállás eltérő jogi minősítéséből eredő különbségek miatti adóelkerülésre vonatkozó rendelkezések (hibrid struktúrák).
Határokon átnyúló adóstruktúrákra vonatkozó adatszolgáltatási kötelezettség
2020. július 1-jétől a DAC 6 Irányelv implementálása révén új, a határokon átnyúló adóstruktúrákra vonatkozó adatszolgáltatási kötelezettség lép életbe. Az adatszolgáltatási kötelezettség áfára, jövedéki adóra és járulékokra nem vonatkozik. Elmulasztása, késedelmes, hibás, valótlan tartalmú vagy hiányos teljesítése esetén 500 ezer forintig terjedő mulasztási bírság szabható ki. A bírság összege 5 millió forint összegig terjedhet, ha az adatszolgáltatás teljesítésére való adóhatósági felhívás határidején belül nem vagy nem jogszerűen kerül sor a kötelezettség teljesítésére. Az első adatszolgáltatási határidő 2020. augusztus 31. (a 2018. június 25. és 2020. július 1. közötti időszak vonatkozásában).
Társadalombiztosítási járulék
• A 2020. évi adóváltozások egyik legkedvezőbb eleme, hogy 2020. július 1-jétől a nyugdíjjárulék, a természetbeni és pénzbeli egészségbiztosítási járulék, valamint a munkaerőpiaci járulék egybeolvad a 18,5%-os társadalombiztosítási járulékba, ezzel jelentősen csökkent az adminisztráció. Ezt a biztosított személy fizeti majd valamennyi, biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyban keletkező járulékalapot képező jövedelme után, és tartalmazza a korábbi egyéni járulékokat.
• Egyes biztosítotti kategóriák esetében új kötelezettségként kerül előírásra a társadalombiztosítási járulék megfizetése, így például a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony esetében, amely ellátási jogosultságot is eredményez.
• A saját jogú nyugellátásban részesülő személyek kereső tevékenységét mentesítik a biztosítás és a járulékfizetés alól.
• Változik a járulékalapot képező jövedelem definíciója is. Az új szabály szerint, ha nemzetközi szerződés alapján Magyarországnak nem áll fenn adóztatási joga, akkor az alapbér lesz a járulékalapot képező jövedelem, de legalább a tárgyévet megelőző év július hónapjára a Központi Statisztikai Hivatal által a teljes munkaidőben alkalmazásban állók tekintetében közzétett nemzetgazdasági szintű bruttó átlagkereset.
Szociális hozzájárulási adó
2019. július 1-jén 19,5%-ról 17,5%-ra csökkent a szociális hozzájárulási adó.
Egészségügyi szolgáltatási járulék
A járulék összege 2020. január 1-jétől havi 7 500 (napi 250) forintról havi 7 710 (napi 257) forintra változott.
Helyi iparűzési adó
2020. január 1. óta a NAV-on keresztül történő bevallás benyújtására csak akkor van mód, ha az adózó által beküldött bevallás helyes, azaz, ha a bevalláskitöltő rendszer által automatikusan jelzett esetleges hibákat az adózó javítja. A helyi iparűzési adóban továbbra is megmarad a feltöltési kötelezettség.
Innovációs járulék
A társasági adóelőleghez hasonlóan megszűnt a feltöltési kötelezettség az innovációs járulék tekintetében is.
Reklámadó
Továbbra is érvényben marad a szintén már tavaly életbe lépett változás, miszerint a reklámadó mértéke ideiglenesen 0%-ra csökkent.
Számvitel
Az időbeli elhatárolás alkalmazásával összhangba hozták az árbevétel elszámolását és a kapcsolódó költségek, ráfordítások elszámolását a tényleges teljesítésnek megfelelően, függetlenül a számlázástól, annak módjától.
EVA
2020. január 1-jén megszűnt az egyszerűsített vállalkozói adó szerinti adózás.
KIVA
A kisvállalati adó, illetve adóelőleg mértéke 13%-ról 12%-ra csökkent.
EKHO
2020. január 1. óta a nemzetközi sportszervezetek munkavállalói választhatják az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulást, a sportdiplomácia keretében adott juttatások pedig adómentesek lettek.
A 2020. évi adóváltozások felsorolt pontjai érintik a legtöbb adózót. Ha bármilyen kérdése lenne a változásokkal, azok hatásával kapcsolatosan, adószakértőink természetesen szívesen állnak rendelkezésére.
