A kiskereskedelmi különadóról szóló törvényjavaslatot a Pénzügyminisztérium április 28-án nyújtotta be a Magyar Országgyűlésnek. A járványhelyzet miatt hozott kormányrendeletben két hete kihirdetett kiskereskedelmi különadó törvénybe foglalása azt jelenti, hogy a különadó a veszélyhelyzet elmúlása után is megmaradhat, vagyis a magyar adórendszer állandó elemévé válhat.
Melyek a főbb szabályok?
A kormányrendelettel kihirdetett kiskereskedelmi különadó és a javaslat szerinti adó tartalmilag azonos. A kiskereskedelmi különadó mértéke, amelyet az éves nettó árbevétel alapján kell kiszámítani:
- félmilliárd és harmincmilliárd forint között 0,1%,
- harminc- és százmilliárd forint között 0,4%, és
- százmilliárd forint felett 2,5%.
A cégek a különadót az adóév utolsó napját követő ötödik hónap utolsó napjáig állapítják meg, és vallják be. Az adóelőleget az első adóévben bevallaniuk nem kell, hiszen azt már megtették a veszélyhelyzetben elrendelt különadó-bevallás benyújtásával egy időben, így nincs szükség újabb ezzel kapcsolatos adminisztrációra. Az előleget két egyenlő részletben kell majd megfizetni.
Milyen tevékenységeket érint a kiskereskedelmi különadó?
Adóköteles kiskereskedelmi tevékenységnek minősül a tényleges bolti kiskereskedelem mellett a piaci kiskereskedelem, valamint a csomagküldő és internetes kiskereskedelem is függetlenül attól, hogy ezek egy részét ténylegesen nem bolti környezetben végzik. Nincs jelentősége sem annak, hogy az adózónak van-e, s ha igen, milyen a TEÁOR besorolása, sem pedig annak, hogy a vállalkozó az adott adóköteles körbe sorolt tevékenységet főtevékenységként végzi-e vagy sem.
A javaslat szerint kiskereskedelmi tevékenységnek minősül a termékeknek, áruknak átalakítás nélküli értékesítése a nagyközönség, elsősorban – de nem kizárólag – a lakosság részére. A mindenki számára hozzáférhető értékesítésből származó teljes árbevétel adóalapot képez, függetlenül attól, hogy adott esetben egy gazdálkodó szervezet, gazdasági társaság áll vásárlói pozícióban. A gyártó nagykereskedőnek, viszonteladónak, nagykereskedő, viszonteladó, kiskereskedő számára való értékesítése akkor nem tartozik ebbe a körbe, ha az értékesítés nem a bárki által könnyen hozzáférhető értékesítési csatornán keresztül történik.
Az értékesített áruk köre a fogyasztási javakra korlátozódik, a kereskedelmi forgalomba nem hozott termékek (gabonafélék, érc stb.) nem tartoznak ide.
Mi a helyzet a külföldi cégekkel?
Adókötelezettség vonatkozik azon kiskereskedelmi tevékenységre is, melynek keretében, illetve eredményeként a külföldi illetőségű személy vagy szervezet – függetlenül attól, hogy rendelkezik-e magyarországi fiókteleppel vagy sem – nem fióktelepe útján vevője részére belföldön átadott árut értékesít.
A kormány közlése szerint a külföldi, online kereskedelmi tevékenységet végzők sem bújhatnak ki a kiskereskedelmi különadó megfizetésének kötelezettsége alól. A Nemzeti Adó- és Vámhivatalba befutó adatok alapján az adóhatóság tudja ellenőrizni, hogy a külföldi cégek eleget tesznek-e bejelentkezési és adófizetési kötelezettségüknek Magyarországon.
Hatálybalépés
A törvény a kihirdetését követő napon lép hatályba, figyelemmel arra, hogy a veszélyhelyzeti kormányrendelettel kihirdetett kiskereskedelmi különadó már hatályos közteher, a javaslat szerinti adó pedig tartalmilag ezzel, a már létező közteherrel azonos.
A WTS Klient mindent megtesz azért, hogy a veszélyhelyzetben hozott gazdasági intézkedésekről naprakészen értesítse és ebben a nehéz helyzetben is segítse ügyfeleit. Amennyiben kérdése merül fel azzal kapcsolatban, hogy az új intézkedések hogyan érintik az Ön vállalkozását, illetőleg, hogy milyen lehetőségeket ad a jelenlegi szabályozás például az adók megfizetésének terén, forduljon hozzánk bizalommal!
