2020. október 13.

Gondolatok a kisvállalati adó választásáról

A döntés meghozatala előtt érdemes alapos és több évre szóló számításokat végezni

Gondolatok a kisvállalati adó választásáról

A pénzügyminiszter nemrég jelentette be a kisvállalati adó (KIVA) alá való bejelentkezés árbevétel korlátjának 1 milliárd forintról 3 milliárd forintra emelését. Ez az árbevétel nagyságrend-növelés a kisvállalati adó kulcsának egyidejű 11%-ra csökkentésével együtt már a mi ügyfeleink fantáziáját is megmozgatja. Érdemes tehát számításokat végezni annak érdekében, hogy eldönthessük, vajon megfontolandó-e az áttérésről komolyabban elgondolkoznunk.

A kisvállalati adó választásának kizáró tényezői

Első körben érdemes tisztázni, hogy milyen kizáró okok esetén nem szükséges további számításokkal tölteni értékes időnket. A KIVÁ-ra való áttérésünket leginkább a maximum 50 fős foglalkoztatotti létszám, illetve a kapcsolt vállalkozások adatainak az áttérési korlátok számításánál való figyelembevétele akadályozhatja. Ha ezen és néhány egyéb, deal breakernek kevésbé számító feltételen túljutottunk, belekezdhetünk a valódi adó-megtakarítási potenciál számításába.

A 2021-es év keretfeltételei

Viszonylag biztosnak tűnő számítást 2021. első félévére végezhetünk. Ekkor 11% lesz a kisvállalati adó mértéke, míg a társasági adó vélhetőleg 9%-os marad. Számításaink során így azt kell mérlegelnünk, hogy a bruttó bérköltségünk vagy a társasági adóalapunk lesz lényegesen nagyobb. A KIVA választásával ugyanis 2021. első félévében még szinte biztosan 15,5%-os szociális hozzájárulási adótól és 1,5%-os szakképzési hozzájárulástól (összesen 17% járulékteher) „szabadulunk meg”. Így nagyjából azonos bruttó bértömeg és társasági adóalap esetén a 11%-os kisvállalati adó még úgy is előnyösebb lesz, hogy azt nem csak a járulékteher, de a 9%-os társasági adó helyett is meg kell fizetnünk. Az adómegtakarításunkat csökkenti, de teljesen nem tünteti el, hogy a kieső 17%-os járulékteher ebben az esetben nem csökkenti a szintén KIVA alapnak minősülő adózás előtti eredményünket. (Minden eddigi esetben azt feltételezve, hogy a végső nyereségről osztalékfizetési határozat született).

„Sajnos” a második félévben sor kerülhet a szociális hozzájárulási adó kulcsának csökkentésére, amelyet a kormány munkaadókkal és munkavállalókkal kötött megállapodása mozgat bizonyos feltételek teljesülése esetén. A „szocho” két százalékpontos csökkentése esetén már fogyóban lesz a kisvállalati adózás előnye. Az első félév megtakarítása azonban megmarad, ráadásul a szociális hozzájárulási adó csökkentése már két ízben – igaz féléves késéssel – a kisvállalati adó mértékének csökkentését hozta magával. Így talán egy éven túl sem kell attól tartani, hogy hátrányunk származik a kisvállalati adózásra való áttérésből.

A társasági adó alapját módosító tételek és a társasági adókedvezmények szerepe 

Az eddig viszonylag egyszerű képletünket, miszerint a társasági adóalappal azonos vagy annál magasabb bruttó bér esetén nagy valószínűséggel érdemes áttérnünk, teljesen hazavágja a társasági adóalap módosító tételek és az esetleges társasági adókedvezmények torzító hatása. Elég csak a kutatás-fejlesztési tevékenység költségeinek kétszeres (olykor háromszoros) levonhatóságára, vagy a látvány-csapatsportok támogatásának adókedvezményére gondolnunk, hogy belássuk, nem elég a tavalyi éves beszámolónkban szereplő két említett összeget hasonlítgatnunk a döntés meghozatalához. Végig kell vizsgálnunk azt is, hogy az adózás előtti eredményünk és a tényleges társasági adóalapunk hogyan viszonyul egymáshoz, és mennyiben befolyásolja mindez az egyébként egyszerűnek tűnő számításunkat.

Nyereségüket visszaforgató cégek – valós adóelőny?

Eddigi virtuális számításaink során egyik tényezőként a társasági adó alapját vettük figyelembe az adókülönbözet meghatározásánál. Érdemes ugyanakkor azt is végiggondolnunk, mi történik akkor, ha a nyereségünket osztalék formájában nem vonjuk ki a cégünkből, hanem az eredménytartalékba helyezve a további évek fejlődése érdekében cégünkben hagyjuk.

Mivel a KIVA alapját csak az osztalék-kifizetésként elhatározott nyereség képezi, világos, hogy ennek elmaradása esetén a kisvállalati adó igazi adómegtakarítást jelent, hiszen az eddigi 15,5% „szocho” és 1,5% szakképzési hozzájárulás, valamint a 9%-os társasági adó helyett mindössze a bérköltség 11%-a terheli cégünket. Érdemes ugyanakkor azt is számításba vennünk, hogy ez a megtakarítás nem végleges, hiszen a bent tartott nyereség egy későbbi időpontban osztalékként való kifizetése szintén KIVA alapot képez majd, így inkább egy kamatmentes adóhitelről, mint valós adóelőnyről beszélhetünk. Ráadásul, ha a ki nem osztott nyereséget beruházások finanszírozására használjuk, a jelenlegi szabályok szerint, azaz a társasági adó alanyaként is lehetőségünk van a teljes nyereség fejlesztési tartalékként való figyelembevételére, ami szintén kamatmentes adóhitelt jelent.

Kisvállalati adó a kormány szemszögéből

Az világosan látszik, hogy a kormány egyértelmű szándéka a kisvállalati adó hatálya alá tartozó cégek számának növelése. Ennek hátterében az állhat, hogy ez az adónem jóval kiszámíthatóbb a költségvetés bevételeit illetően, mint az adóalap-módosító tételek és adókedvezmények sokasága által hullámzó társasági adó volumene, ráadásul egy fontos gazdaságpolitikai célt, a KKV-szektor kisebb nyereséggel működő, de munkaerő-igényes ágazatainak támogatását is jól szolgálja ez a törekvés.

Mindezek ellenére javasoljuk, hogy az áttérésről szóló döntés meghozatala előtt alapos és több évre szóló számításokkal támasszuk alá azt. Arra is figyelemmel kell lennünk, hogy egy a társasági adózásra való esetleges későbbi visszatérés esetén további áttérési szabályok érvényesek, azaz könnyen lehet, hogy a megszerzett adóelőnyt csökkenti vagy eltünteti majd az áttéréskor fizetendő adókülönbözet.

A kisvállalati adózásra való áttérés, illetve a társasági adózásra való visszatérés szabályairól és a döntés során számításba vett valamennyi egyéb szempontról adózással foglalkozó kollégáink szívesen tájékoztatják Önt. Forduljon hozzánk bizalommal!

Lépjen velünk kapcsolatba!

Amennyiben bármilyen kérdése vagy megjegyzése van a WTS Klienttel, illetve szakmai anyagainkkal kapcsolatban, töltse ki rövid kapcsolatfelvételi űrlapunkat és hamarosan keresni fogjuk Önt.