Az időközben ismertté vált kormányzati intézkedés (gazdaságvédelmi akcióterv) adókat és járulékokat érintő rendelkezései a cikk megírásának időpontjában még nem voltak ismertek, annak részleteiről lásd későbbi összefoglalónkat itt!
E cikk megírását követően, de megjelenését megelőzően átfogó gazdaságvédelmi akciótervet hirdetett a kormány a koronavírus járvány negatív gazdasági hatásának mérséklése érdekében. Az ebben szereplő adó- és járulékbevételeket illető intézkedéseket így ebben a cikkben nem áll módomban értékelni, de arra kísérletet tehetek, hogy a 2020-as magyar költségvetés adó- és járulékbevételeinek kormányzati intézkedések nélküli alakulásával kapcsolatban néhány gondolatot megfogalmazzak.
Magyarország 2020-as költségvetésében szereplő adó- és járulékbevételek
Talán senki nem lepődik meg azon a megállapításon, hogy a 2020-as magyar költségvetés durván 21 000 milliárd forintos összbevételének legjelentősebb részét az adó- és társadalombiztosítási bevételek adják.
Ezek között az öt legnagyobb bevételi forrás a következő (milliárd forint):
Látszik, hogy ez az öt tétel fedezi a költségvetési kiadások kétharmadát. Érdekes még, bár ez eddig is tudott volt, hogy a társasági adó a maga 501 milliárd forintos összegével alig járul hozzá a 2020-as magyar költségvetés bevételeihez. További érdekesség, hogy a rendszerben még mindig meglévő különadók nagyságrendje is csekély. Az öt legvitatottabb különadó tervezett bevétele a következő (milliárd forint):
Ezek teljes összege tehát még a „jelentéktelennek mondható” társasági adó összegét sem éri el.
A 2020-as magyar költségvetés adó- és járulékbevételeinek alakulása „normál” üzletmenetben
Több korábbi cikkemben is elemeztem már, hogy a kormány adópolitikája a jövedelmek elsődleges megadóztatása helyett a fogyasztástól függő adók beszedését helyezi előtérbe. Ezek közé a fogyasztási típusú adók közé sorolhatók az áfa és a jövedéki adó mellett a rendszerben megmaradt ágazati különadók is. Ezek az adók az adóalap egyszerűsége és az adóalapot módosító tételek hiánya miatt könnyen becsülhetők, és óvatos költségvetési tervezés, valamint szolid, de folyamatos gazdasági növekedés esetén évről évre költségvetési többletbevételt hoznak, melyek a kormány gazdaságpolitikai döntéseihez is nagyobb mozgásteret nyújtanak. Bár az áfabevételek több éve tartó jelentős növekedésében a gazdaságfehérítő intézkedések (online pénztárgép, EKÁER rendszer és online számlázás) játszották a főszerepet, a GDP növekedésével együtt járó fogyasztás- és beruházási volumennövekedés is évek óta biztosítja a költségvetési kiadások fedezetét és a költségvetési hiány alacsony szinten tartását.
Gazdasági növekedés esetén természetesen a jövedelem típusú adók, így a társasági és a személyi jövedelemadó-bevétel növekedése is valószínűsíthető. Ezeknek az adóknak az alapja ugyanakkor számos tényező hatására módosulhat akár jelentősen is. Elég csak a társasági adóalapot nagy mértékben csökkentő tételekre és a nagyvonalú társasági adókedvezményekre, vagy a személyi jövedelemadót csökkentő családi adókedvezményekre gondolni. Bizonyos tendenciák persze itt is léteznek, de egy-egy adott cég vagy magánszemély éves adója nem feltétlenül követi a GDP alakulását.
A járulékbevételek a személyi jövedelemadóhoz hasonlóan, bár leginkább a családi adókedvezmény kiterjesztése révén térhetnek el a növekedési trendektől, a szociális hozzájárulási adó viszont a gazdasági szereplők 2016-os megállapodása alapján a többi adónem viszonylagos állandóságával ellentétben csökkenő pályára került, így a költségvetési bevételek szintjén nem követi a gazdasági növekedés trendjét.
A gazdasági visszaesés hatása az adó- és járulékbevételekre
Adószakértőként nem vagyok kompetens annak megítélésében, hogy a koronavírus milyen mértékben módosítja a 2020-as GDP alakulását. Abban ugyanakkor sajnos minden szakértő egyetért, hogy a növekedés jelentősebb lassulására, sőt, nagy valószínűséggel gazdasági visszaesésre számíthatunk. Ezzel legalább egyenes arányban csökkennek majd a fogyasztási típusú adókból származó költségvetési bevételek. A koronavírus vonatkozásában természetesen nincs tapasztalati adat, de a 2008-2009-es válság kapcsán látható volt, hogy míg a fogyasztás, bár időbeli eltolódással, de a gazdasági visszaeséssel nagyjából azonos mértékben csökkent, addig mind a magánszemélyek, mind a cégek első lépésként a saját beruházásaikat halasztották el. Ezen a területen ezúttal is jelentősebb visszaesés várható.
A jövedelemadók és a járulékok alakulása jóval nagyobb mértékben függ a kormányzati intézkedésektől. Míg a fogyasztási és a beruházási kedv azonnali visszafogásához elég néhány negatív hír, addig a jövedelemadók, és ezzel összefüggésben a járulékok is a cégek üzletmenetének tényleges változásától és az ebből következő munkabér-csökkentésektől, rosszabb esetben elbocsátásoktól függenek. Az ezen a területen meghozott bölcs kormányzati döntések, melyek a cégek, a munkavállalók és az állam közös teherviselését eredményezik, nagy mértékben tompíthatják a válság okozta visszaesést, így a 2020-as magyar költségvetés bevételeinek csökkenését is.
Ágazati különbségtétel
Már az eddigi kormányzati intézkedések is arra irányultak, hogy a koronavírus hatásának első körben legjobban kitett ágazatok (turizmus, vendéglátás, légi közlekedés) szereplői kapjanak jelentős segítséget annak érdekében, hogy munkavállalóikat megtarthassák. Bár a szigorítások hatására újabb és újabb területeken várható komolyabb visszaesés, továbbra is törekedni kell az ezzel arányos intézkedések, köztük újabb adó- és járulékcsökkentési döntések meghozatalára.
A válság hosszára és intenzitására vonatkozóan éppúgy csak becslésekre hagyatkozhatunk, mint a 2020-as magyar költségvetés adó-és járulékbevételeinek ebből eredő csökkenését illetően. Ebben a bizonytalan helyzetben igyekszünk a teljes mértékben otthoni munkavégzésre átállt csapatunkkal az Önök segítségére lenni. Ha kell, konkrét tanácsadással, jogi segítségnyújtással vagy a megfelelő hatósággal való kapcsolatfelvétellel, de továbbra is számíthat szakértőink támogatására. Keresse munkatársainkat bizalommal!
