A társasági adózásban 2021. január 1-jétől általános jelleggel szigorodtak a telephely keletkezésének szabályai Magyarországon. A hazai jogszabályok telephely definíciójának kiszélesítése a szolgáltatás miatti telephely vonatkozásában azonban nem minden vállalkozás számára jelent automatikusan magyarországi társasági adó fizetési kötelezettséget és ezzel járó többletadminisztrációt. Annak megválaszolásához, hogy mely vállalkozásoknak kell a szigorításokat leginkább szem előtt tartania, a magyar jogszabályok és a hatályos kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmények együttes olvasata szükséges.
Szolgáltatás miatti telephely meghatározása
A magyar definíció alapján elsősorban mindenkinek az juthat az eszébe, hogy a társasági adó telephely egy olyan állandó üzleti létesítmény, berendezés, felszerelés, ahol és / vagy amellyel az adózó részben vagy egészben vállalkozási tevékenységet folytat.
A módosított jogszabályok szerint 2021-től azonban társasági adó telephelye azoknak a külföldi szolgáltatóknak is keletkezhet, amelyek tevékenységüket Magyarország területén egy fizikailag jól körülhatárolható hely hiányában, csak a munkavállalóik vagy velük más jogviszonyban lévő természetes személyek útján fejtik ki.
A szolgáltatás miatti telephely keletkezéséhez azonban további alapvető feltétel a hazai jogban, hogy a Magyarország területén végzett szolgáltatásnyújtás időtartamának egybefüggően vagy megszakításokkal bármely 12 hónapos időszakban meg kell haladnia a 183 napot. A szolgáltatás időtartamának számításánál ráadásul az összefüggő és a kapcsolódó szolgáltatásokat együttesen kell figyelembe venni.
A magyar definíció és a nemzetközi egyezmények
A nemzetközi ügyletek kapcsán felmerülő adózási kérdésekben, ha az adófizetési kötelezettség meghatározásánál két ország is érintett, mindig meg kell vizsgálni a hatályos kétoldalú adóegyezményeket. A vizsgálatnál pedig mindig figyelemmel kell lenni a nemzetközi egyezmények elsődlegességének elvére.
Ahogy azt korábbi cikkünkben tárgyaltuk, a magyar társasági adó telephely definíció alapvetően összhangban van a OECD Modellegyezmény definíciójával. Ugyanakkor több esetben eltérés mutatkozik a Modellegyezményhez képest a szerződő államok által aláírt és elfogadott kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezményekben.
Fontos tisztázni, hogy amennyiben két államnak van hatályos kettős adóztatás elkerüléséről szóló megállapodása, úgy szolgáltatás miatti telephely Magyarországon csak abban az esetben jöhet létre, ha a szolgáltatást nyújtó fél illetősége szerinti állammal kötött egyezmény is rendelkezik ennek a lehetőségéről.
A Magyarországgal kötött hatályos egyezményeknek viszont csak egy szűkebb köre tartalmazza azt, hogy szolgáltatásnyújtásra tekintettel telephely jöhet létre. A távolabbi országokkal kötött, viszonylag frissnek mondható egyezmények (mint pl. az Egyesült Arab Emírségekkel, Katarral vagy Szaúd-Arábiával kötött egyezmények) mellett alig akadnak Magyarországhoz földrajzilag közelebb fekvő államokkal kötött, már régebb óta hatályban lévő egyezmények (pl. Szlovákia, Csehország), amelyben találhatunk ilyen rendelkezést.
A magyar telephely definícióval szemben ráadásul előfordulhat, hogy egy nemzetközi egyezmény szerint nem a 183 napos, hanem már egy rövidebb időtartamú (pl. Indonézia vagy Örményország esetében négy, illetve három hónapos) szolgáltatási tevékenység is telephelyet keletkeztet.
Olyan államok tekintetében pedig, amellyel nincs hatályos kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmény, a magyar társasági adó törvény definíciója az irányadó, tehát ezekben az esetekben a 183 napot meghaladó időtartamú szolgáltatásnyújtás társasági adó telephelyet keletkeztethet.
Adminisztrációs kötelezettségek és egyéb adónemek
A szolgáltatás miatti telephely kapcsán Magyarországon regisztrációs kötelezettség, valamint társasági adó bevallási és fizetési kötelezettség keletkezhet. Gyakori eset, hogy a szolgáltatást nyújtó és igénybe vevő fél kapcsolt vállalkozások. Ebben az esetben külön vizsgálni kell, hogy keletkezik-e a magyar szabályok szerinti transzferár-nyilvántartási kötelezettség. A transzferár irányelveknek való megfelelés alátámasztása különös tekintettel a határon átnyúló menedzsment szolgáltatások árazása során jelenthet kihívást.
A magyar jogszabályokban eltérő telephely definíciót találhatunk többek között a cégtörvénytől kezdve a helyi adó törvényen át az általános forgalmi adó törvényig, így a telephely keletkezésének lehetősége minden esetben külön vizsgálatot igényel az eltérő adónemek tekintetében.
Gyakorlati példák
Többszereplős szolgáltatási konstrukciókat tekintve nem minden esetben könnyű feladat annak megállapítása, hogy mely vállalkozásnál merülhet fel a szolgáltatás miatti telephely kockázata és az azzal összefüggő adminisztrációs kötelezettség. Ennek megértéséhez nézzük az alábbi rövid példát.
Egy német illetőségű anyavállalat azzal bíz meg egy független szlovák társaságot, hogy egy magyarországi leányvállalatának helyhez kötött tanácsadási (vagy adott esetben menedzsment) szolgáltatást nyújtson. Kérdésként merül fel, hogy a német, a szlovák, vagy adott esetben mindkét társaságnak keletkezhet-e telephelye Magyarországon.
A konstrukcióban a szlovák társaság a szolgáltatását a saját munkavállalója révén a német vállalkozásnak, mint megbízónak nyújtja, aki ezt közvetíti a magyar leányvállalat felé. Ha a Magyarországon végzett tevékenységek összesen legalább hat hónapig tartanak egy 12 hónapos időszak alatt, akkor a Szlovákiával kötött egyezmény alapján a szlovák társaságnak társasági adó telephelye keletkezik Magyarországon. Ugyanakkor a német társaságnál ez a kockázat fel sem merülhet, mivel nem saját személyzete vagy vele más jogviszonyban álló természetes személyen keresztül történik szolgáltatásnyújtás.
Ha ugyanezt a szolgáltatást a német társaság egy szlovákiai magánszemély megbízásával nyújtja, akkor a Németországgal kötött egyezmény rendelkezései alapján szintén nem merül fel a szolgáltatás miatti telephely kockázata Magyarországon a német társaságnál (ugyanakkor szja és munkáltatói regisztrációs kérdések felmerülhetnek).
A szolgáltatás miatti telephely keletkezésének kockázata minden esetben függ tehát a szolgáltatási tevékenység típusától, annak körülményeitől, és a különböző egyezmények és helyi jogszabályok eltérő előírásaitól is. Ezek miatt az adózási kockázatok elkerülése érdekében egy határon átnyúló szolgáltatási szerződés megkötésekor körültekintően kell eljárni.
Ha a komplex határon átnyúló szolgáltatási konstrukciók adóügyi megítélése, szolgáltatás miatti telephely kockázatának felmérése vagy adott esetben a telephelyekkel kapcsolatos teljes körű adminisztráció során támogatásra lenne szüksége, kollégáinkra biztosan számíthat. A WTS Klient adótanácsadó csapata jelentős szaktudással rendelkezik a különböző nemzetközi ügyletek adózása területén. Keressen bennünket bizalommal!
