Valószínűleg a vállalkozások túlnyomú többsége került már olyan helyzetbe, hogy valamelyik vevője nem tudott fizetni, ezért követelése behajthatatlanná vált. Jelen cikkünkben az áfatörvény 2020. január 1. óta hatályos, a behajthatatlan követelés áfa-visszatérítésével kapcsolatos új szabályait vizsgáljuk meg.
A példánkban szereplő vállalkozás gyártáshoz alapanyagokat szerez be, majd a gyártást követően a készterméket nagykereskedőként értékesíti több kiskereskedelmi hálózatnak. Vállalkozásunk áfaköteles beszerzéseikor a neki felszámított áfa összegét adóbevallásában levonásba helyezheti (ezt a köznyelvben csak levonható áfaként emlegetik), míg az értékesítései után azok áfatartalmát fizetendő adóként kell megállapítania és bevallania. A fizetendő és levonható adó pozitív különbözetét kell vállalkozásunknak ténylegesen, bevallási gyakoriságának függvényében (általában havonta vagy negyedévente) befizetnie az államkasszába, illetve, ha a levonható adó meghaladja a fizetendő adót, akkor visszaigényelheti azt. Vegyük sorra, milyen kérdések merülhetnek fel ezzel a gyakorlattal kapcsolatban!
Előfordulhat, hogy a vevőm még nem fizetett, de nekem a kapcsolódó áfa összegét már be kell fizetnem az államkasszába?
Természetesen igen. Tegyük fel, hogy június utolsó napján indítunk útnak egy szállítmányt a belföldi vevőnknek, ezért ennek az értékesítésnek a számlánkon feltüntetett teljesítési időpontja főszabály szerint június 30. lesz. A júniusi teljesítésről szóló ügyleteinkről július 20-áig kell az áfa-bevallásunkat elkészítenünk, és a kapcsolódó áfa összegét rendeznünk. Ha a vevőnkkel 20 napnál hosszabb fizetési határidőben állapodtunk meg, akkor előállhat olyan helyzet, hogy ennek a szállításnak az ellenértéke (amely a kapcsolódó áfa összegét is tartalmazza) nem érkezik meg bankszámlánkra addig a határidőig, ameddig nekünk azt az államkasszába be kell fizetnünk. Ezzel a körülménnyel természetesen a vállalkozások többsége számol, és cash-flow pozícióját folyamatosan úgy alakítja, hogy ezeket az időszakokat át tudja hidalni.
Mit lehet tenni akkor, ha a vevőm hosszabb ideig nem fizet, fizetésképtelenné válik, és rosszabb esetben felszámolás alá kerül?
A behajthatatlan követelés áfájával kapcsolatos, 2020. január 1. óta érvényes új szabályok értelmében ilyen esetekben végre lehetőség van a vevőnk által meg nem térített ellenérték áfatartalmának visszaigénylésére, meghatározott feltételekkel. Több uniós ország már korábban is kezelte nemzeti áfaszabályaiban a behajthatatlan követelésekhez kapcsolódó áfa kérdéskörét, 2020-tól Magyarország is csatlakozott ezek köréhez.
Mit takar pontosan a behajthatatlan követelés fogalma?
Az áfatörvény új definíciót vezetett be, amely alapján a következő követelések minősülnek behajthatatlannak:
A) A követelés termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás alapján keletkezett, követelésként fennálló ellenérték vagy részellenérték adót is tartalmazó összege, amelyet az adóalany így is számol el a nyilvántartásában.
B) A követelés az alábbi okok valamelyike alapján minősül behajthatatlannak:
- az adós ellen vezetett végrehajtás során nincs fedezet a követelésre vagy a talált fedezet azt csak részben fedezi,
- a követelést a hitelező a csődeljárás, a felszámolási eljárás, az önkormányzatok adósságrendezési eljárása során egyezségi megállapodás keretében elengedte,
- a követelésre a felszámoló által adott írásbeli igazolás (nyilatkozat) szerint nincs fedezet, feltéve, hogy a felszámolás kezdő időpontja óta legalább két év telt el,
- a követelésre a felszámolás, az adósságrendezési eljárás befejezésekor vagyonfelosztási javaslat szerinti értékben átvett eszköz nem nyújt fedezetet.
Milyen feltételek mellett csökkenthető az adó alapja?
Mint ahogy az már a nyári adócsomagban is szerepelt, az új szabályok alapján számos feltételnek kell egyszerre megfelelni ahhoz, hogy az adó alapja csökkenthető legyen a behajthatatlan követelés áfatartalmával. Ezek a feltételek a következők:
- a rendeltetésszerű joggyakorlás elvének meg kell, hogy feleljünk;
- független felek között kell lezajlania az ügyletnek;
- a vevőt előzetesen írásban értesíteni kell, kivéve, ha az jogutód nélkül megszűnt;
- az adózó nem állhat csőd-, felszámolási, vagy kényszertörlési eljárás hatálya alatt a behajthatatlan követeléssel érintett bevallás benyújtásának időpontjában;
- a vevő nem állhat csőd-, felszámolási, vagy kényszertörlési eljárás hatálya alatt a behajthatatlan követelésként történő elszámolás alapjául szolgáló termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás teljesítésének időpontjában;
- a vevő nem szerepel a nagy összegű adóhiánnyal vagy a nagy összegű adótartozással rendelkezők adóhatóság honlapjáról lekérdezhető adatbázisában az eredeti ügylet időpontjában és az azt megelőző egy évben;
- a vevő adószáma az eredeti ügylet teljesítésének időpontjában nincs törölve;
- a NAV az eredeti ügylet teljesítésének időpontjáig nem adott tájékoztatást az adóalany részére a vevő adókötelezettsége teljesítésének megkerüléséről;
- az eredeti ügylet ellenértéke megtérítésének esedékessége óta legalább egy év eltelt;
- az eredeti ügylet ellenértéke más módon nem térült vagy térül meg; és
- az eredeti ügylet teljesítésének időpontja 2015. december 31-ét követő időpont.
Mit kell tartalmaznia a vevőnek küldött írásbeli értesítésnek?
A jogszabály alapján az előzetes írásbeli értesítésnek legalább a következő adatokat tartalmaznia kell:
- a behajthatatlan követelésként történő elszámolás oka;
- az eredeti ügylet számláinak sorszáma;
- a behajthatatlan követelés összege (ellenérték vagy részellenérték, valamint az arra jutó adó összege szerinti bontásban); és
- nyilatkozat arról, hogy az előző pont szerint megjelölt ellenérték adót nem tartalmazó összegével az adóalany az adó alapját utólag csökkenti.
Hogyan kell bevallani az adóalap-csökkentést?
A behajthatatlan követelés áfájára vonatkozó új jogszabály indokolásából egyértelműen kiderül, hogy a jogalkotók önellenőrzési bevallás formájában várják az adóalap korrekcióját, tehát az eredeti ügylet bevallásának módosításával kell kezdeményezni az adóalap csökkentését. A bevalláshoz csatolni kell egy nyilatkozatot is a behajthatatlan követelésként történő elszámolás okáról, az érintett számlák sorszámáról, az adóalap-csökkentés összegéről, a vevő nevéről és adószámáról; valamint egy nyilatkozatot, hogy az eredeti ügylet ellenértéke más módon nem térült vagy térül meg.
Mit kell tenni, ha az adóalap csökkentését követően mégis kiegyenlíti a vevő a számlát?
Ebben az esetben javítani kell a bevallásunkat, és nyilatkoznunk kell a megtérített ellenérték adóval csökkentett összegéről, valamint a vevő nevéről, adószámáról.
A WTS Klient adótanácsadói az általános forgalmi adóval kapcsolatos tanácsadás során segítenek ügyfeleiknek kiigazodni a 2020-as áfaváltozások útvesztőjében, megválaszolni az új áfaszabályokkal és vállalatukkal kapcsolatban felmerülő kérdéseket, és megoldást találni az új kihívásokra. Forduljon Ön is bizalommal munkatársainkhoz, ha segítségre van szüksége vagy kérdése merülne fel a behajthatatlan követelés áfa-visszatérítésével kapcsolatban!