Mikor lehet áttérni a kisvállalati adóra?

Bár sok vállalkozás már 2026. január 1-jén élt az áttérés lehetőségével, a KIVA választása nem kizárólag év elején lehetséges: az adónemre év közben is át lehet térni. Ez különösen azok számára lehet releváns, akiknél az év során változnak a gazdálkodási körülmények, és utólag válik egyértelművé, hogy a KIVA a kisvállalati adó 2026 szabályai alapján kedvezőbb adózási alternatívát jelent, mint a társasági adó szerinti adózás.

Az áttérés előtt azonban mindenképpen érdemes az adónemre vonatkozó aktuális jogszabályokkal képbe kerülni, a kisvállalati adó szabályozása 2026-tól ugyanis több ponton is érdemben módosult. A jogszabályváltozás eredményeként az értékhatárok és egyes feltételek jelentősen bővültek.

Megduplázott határértékek: kik férnek bele 2026-tól?

A jogszabálymódosításoknak köszönhetően mind a belépési, mind pedig a kilépési értékhatár nőtt – az éves bevétel tekintetében:

• a belépési értékhatár 3 milliárd forintról 6 milliárd forintra,
• a kilépési értékhatár 6 milliárd forintról 12 milliárd forintra.

Az alkalmazotti létszámra vonatkozó létszámkorlátok szintén differenciáltan emelkedtek:

• a belépési létszámkorlát 50 főről 100 főre,
• a kilépési (megszűnési) létszámkorlát 100 főről 200 főre.

Ez a különbségtétel kiemelten fontos, mivel a két küszöb eltérő szerepet tölt be: az egyik a KIVA választásának lehetőségét, a másik az adóalanyiság fenntarthatóságát határozza meg.

Kapcsolt vállalkozások: mikor kell összeadni, és mikor nem?

A kapcsolt vállalkozásokra vonatkozó szabályok alkalmazása külön vizsgálatot igényel. A kapcsolt vállalkozások adatainak összevonása kizárólag a belépési feltételek vizsgálatakor kötelező, azaz a bevételi és létszámhatárokat a kapcsolt felekkel együttesen kell értékelni.

Ezzel szemben a kilépési (megszűnési) feltételek vizsgálatakor már nincs ilyen összevonási kötelezettség: ilyenkor elegendő az adóalany saját bevételét és létszámát figyelembe venni. Ez a gyakorlatban jelentős mozgásteret biztosít a növekedéshez, különösen cégcsoportok esetében.

Kisvállalati adó 2026: mikor keletkezik adókötelezettség az osztalék után?

A kisvállalati adó 2026 rendszerének egyik legfontosabb sajátossága, hogy ez az adónem nem klasszikus eredményalapú adó – és ez különösen az osztalék szempontjából okozhat komoly félreértéseket. A KIVA esetében az adóalap a személyi jellegű kifizetések és a tőke-, illetve osztalékműveletek egyenlegére épül. Ennek következtében a beruházások és a vállalkozásba visszaforgatott nyereség – bizonyos feltételek mellett – nem növelik az adóalapot, ugyanakkor az osztalék kifizetése (pontosabban jóváhagyása) közvetlen adóalap-növelő hatással jár.

Ez az egyik leggyakoribb félreértési pont: a KIVA esetében nem a tényleges pénzmozgás, hanem a döntés időpontja számít. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy az éves beszámoló elfogadásakor jóváhagyott osztalék már a 2026. évi kisvállalati adónak, a döntés dátumát magába foglaló, adott negyedévi adóalapját növeli, függetlenül a tényleges kifizetés időpontjától. Az osztalék jóváhagyása önmagában adókötelezettséget keletkeztet, függetlenül attól, hogy a kifizetés ténylegesen mikor történik meg.

Ennek különös jelentősége van az osztalékelőleg esetében. Az osztalékelőleg kifizetése önmagában még nem növeli a KIVA alapját, azonban amikor az előleg végleges osztalékká válik – azaz a tulajdonosi döntés megszületik az osztalék jóváhagyásáról –, az már adóalap-növelő tételként jelenik meg. Ezért az osztalékelőleg alkalmazása időzítési szempontból tervezhető eszköz lehet, de a végleges döntés adóhatását mindenképpen előre érdemes mérlegelni.

Korlátok és speciális szabályok a KIVA rendszerében

A kisvállalati adó 2026 szabályozása egy fontos korlátot is tartalmaz a kettős adóztatás elkerülése érdekében: nem képezi a KIVA alapját az az osztalék, amelyet a vállalkozás a KIVA-alanyiságot megelőző időszakban keletkezett, már leadózott eredménye vagy eredménytartaléka terhére hagy jóvá.

Érdekesség, hogy a KIVA rendszerében az adóalap – főszabályként – nem lehet alacsonyabb a személyi jellegű kifizetések összegénél, azaz egyfajta minimum adóalap mindig fennáll. Ez különösen alacsony nyereségű, de magas bérköltségű vállalkozások esetében lehet meghatározó.

Szintén fontos gyakorlati sajátosság, hogy a KIVA bizonyos esetekben kifejezetten támogatja a beruházásokat: új eszközök beszerzése esetén a veszteségek – meghatározott feltételek mellett – a személyi jellegű kifizetések terhére is érvényesíthetők, ami gyorsabb adóalap-csökkentést eredményezhet.

A kisvállalati adó 2026 alkalmazása első ránézésre egyszerű és kedvező alternatívát kínál a társasági adó szerinti adózáshoz képest, azonban a részletszabályok között több olyan elem is található, amely a gyakorlatban könnyen félreérthető lehet. Különösen az osztalékra és annak időzítésére vonatkozó szabályok megfelelő értelmezése kulcsfontosságú a májusi beszámoló elfogadása előtt a tudatos adótervezés és a váratlan adóterhek elkerülése érdekében. Forduljon a WTS Klient számviteli tanácsadóihoz bizalommal, ha szakértőre van szüksége a témában!

The post Kisvállalati adó 2026: mérlegeljen még a beszámoló elkészítése előtt! appeared first on WTS Klient | adótanácsadás | könyvelés | bérszámfejtés | HR szolgáltatások | digitális megoldások | állami támogatások.

Bár az évközi zárást érdemes elvégezni akkor is, ha nem kötelező, vannak esetek, amikor ez nem egy opcionális kérdés a vállalat számára. A közbenső zárást és közbenső mérleg készítését előírhatja ugyanis jogszabály is. Ilyenkor – hacsak a jogszabály eltérően nem rendelkezik – a közbenső mérleget a vállalkozó által meghatározott fordulónapra kell elkészíteni, figyelembe véve a legutolsó beszámoló óta történt gazdasági eseményeket.

Hogyan kell elkészíteni a közbenső mérleget?

A közbenső mérleget a beszámolóra vonatkozó szabályok szerint kell összeállítani, analitikus és főkönyvi nyilvántartások alapján, leltárral alátámasztva, utólag ellenőrizhető módon. Tartalmaznia kell az üzleti év végi értékelési korrekciókat (többek között ilyenek az értékcsökkenés, értékvesztés, céltartalék, elhatárolások). Az év végi és az évközi zárás közötti különbség, hogy ez utóbbi esetben az analitikus és főkönyvi nyilvántartásokat nem lehet lezárni, azokat folyamatosan kell vezetni.

A saját tőke alátámasztására a közbenső mérleget a mérleg fordulónapját követő hat hónapig lehet számításba venni.

A kötelező közbenső mérleg esetei

Ahogy azt már előző cikkünkben előre jeleztük, évközi zárásra akkor van szükség, ha a vállalkozásnak kötelező közbenső beszámolót készítenie, vagy ha interim auditra kerül sor.

Közbenső mérleget az alábbi esetekben kötelező készíteni, ha nincs hat hónapon belüli normál évzárásra készült beszámoló:

• Osztalékelőleg fizetése: Osztalékelőlegként csak akkor fizethető ki a közbenső mérlegben kimutatott adózott eredménnyel kiegészített eredménytartalék, ha a lekötött tartalékkal, továbbá a pozitív értékelési tartalékkal csökkentett – a közbenső mérlegben kimutatott – saját tőke összege az osztalékelőleg megállapított összegének figyelembevételével sem csökken a jegyzett tőke összege alá.
• Saját részvény visszavásárlása / tőkeemelés: A saját részvény, a saját üzletrész, továbbá a visszaváltható részvény visszavásárlásának (megszerzésének) az is feltétele, hogy azok visszavásárlására (megszerzésére) vagy az utolsó elérhető vagy a közbenső mérlegben kimutatott – osztalékelőlegként figyelembe nem vett – adózott eredménnyel kiegészített szabad eredménytartalék összege fedezetet nyújtson.
• Átalakulás (egyesülés, szétválás): Átalakulás esetében nem a normál üzleti beszámolót kell elkészítenie a társaságoknak, hanem vagyonmérleg- és vagyonleltár-tervezeteket, majd pedig azok végleges dokumentumait.
• Végelszámolás, felszámolás: Végelszámolás esetében a folyamat megindításkor tevékenységet lezáró beszámolót kell készíteni, majd a végelszámolás befejezésekor a végelszámolást lezáró beszámoló elkészítéséről kell gondoskodni.
• Bizalmi vagyonkezelés: Bizalmi vagyonkezelés során vagyonkiadásra csak az induló tőke erejéig kerülhet sor. Évközi vagyonkiadásnál a kiadható vagyon megállapításához a közbenső mérlegben kimutatott adatok szükségesek.

Közbenső beszámoló könyvvizsgálata

Ha a vállalkozás könyvvizsgálatra kötelezett, a közbenső mérleget tartalmazó beszámolót is könyvvizsgálni kell.

A közbenső mérleg és beszámoló elkészítése nem csupán adminisztratív feladat, hanem bizonyos helyzetekben jogszabályi kötelezettség is lehet. Az előírások pontos ismerete és betartása elengedhetetlen a vállalat jogszerű működéséhez és a pénzügyi döntések megalapozásához. Érdemes ezért időben felkészülni, és szükség esetén szakértő segítségét igénybe venni. A WTS Klient számviteli szakemberei készséggel állnak a témában rendelkezésére!

Jelen cikkünk kizárólag az általános tájékoztatást szolgálja és nem tekinthető tanácsadásnak.

The post A közbenső mérleg elkészítésének kötelező esetei appeared first on WTS Klient | adótanácsadás | könyvelés | bérszámfejtés | HR szolgáltatások | digitális megoldások | állami támogatások.

Miért fontos az évközi zárás?

Az évközi zárásra akkor van szükség, ha:

• a vállalkozásnak kötelező közbenső beszámolót készítenie (ezt az esetet hamarosan egy újabb cikkben fejtjük ki részletesen), vagy
• interim auditra kerül sor.

Érdemes azonban akkor is élni ezzel a lehetőséggel, ha nem kötelező, csupán szeretnénk könnyebben venni az éves zárás során felmerülő akadályokat. Egy évközi zárás ugyanakkor nem csak az éves zárásra való felkészülést támogatja, de a pénzügyi tervezést és vezetői döntéshozatalt is.

Évközi zárás: kulcsfeladatok és előnyök

Az évközi zárással a könyvelő előre hozhatja azoknak a feladatoknak egy jelentős részét, amelyeket egyébként csak az éves zárás részeként kötelező – és szokás – elvégezni, így a vállalkozás időben és tisztább képet kap a jövő évet érintő üzleti döntések meghozatalához. Az alábbiakban ezeket a feladatokat vesszük sorra.

Általános számviteli és jogi alapok egyeztetése

A számviteli politika aktualizálásának szükségességét év közben is érdemes átgondolni, különösen új tevékenységek vagy szabályozási változások esetén.

Fontos megvizsgálni azokat a határértékeket, amelyek a beszámolókészítés formájára vagy egyes új kötelezettségek szükségességére lehetnek hatással. Amiket meg kell vizsgálni:

• Auditkötelezettség: Ha a cég újonnan esik könyvvizsgálati kötelezettség alá, és erről a változásról az előző beszámoló zárását követően nem győződött meg, az interim zárásnak köszönhetően ezt pótolhatja. Így a cégvezetés felkészülhet az év végi auditra, és időben ki tudja választani azt az állandó könyvvizsgálót, amelyikkel együtt szeretne működni ennek lebonyolításában.

• Beszámoló formája: Ha a társaság eddig egyszerűsített beszámolót készített, de a tárgyévtől már éves beszámolót köteles készíteni, azzal jobb már év közben tisztában lenni.

• Adókötelezettségek meghatározott limitek átlépésével: Egyes adókötelezettségek bevallására bizonyos vállalkozás méret vagy egyéb mutatószámok átlépésével válik kötelezetté egy társaság, így ezek vizsgálata is kulcsfontosságú legkésőbb az évközi zárás során.

Az új üzleti tevékenységekhez kapcsolódó szerződések, megállapodások áttekintése lehetővé teszi a megfelelő számviteli kezelés előzetes egyeztetését. Ez különösen fontos, ha az új tevékenység speciális elszámolást igényel.

Mérleghez kapcsolódó egyeztetések

Az évközi zárás részeként célszerű áttekinteni a főkönyvi kivonatot, kiszűrni a hibás tételeket, és egyeztetni az előző évekhez képest jelentősen eltérő tranzakciókat.

A tárgyi eszközök aktiválása, besorolása, az alkalmazott hasznos élettartam beállítása, a beruházásra adott előlegek, továbbá a tárgyi eszközök selejtezésének és értékesítésének könyvelése és az ezekkel kapcsolatos dokumentáció (pl. a selejtezési jegyzőkönyv, értékesítésről szóló számla) meglétének ellenőrzése szintén olyan területek, amelyeket folyamatában is elvégez a könyvelő, de az évközi zárás keretében kulcsfontosságú lehet ezek teljeskörűségét áttekinteni.

Kiemelt figyelmet kell fordítani a munkavállalóknak kiadott előlegek egyenlegének, a vevői és szállítói egyenlegek, előlegek, valamint számlák teljes körűségének és helyességének ellenőrzésére. Ezen belül nagy hangsúlyt szükséges fektetni a kiállított számlák NAV Online Számla rendszerben való meglétének és helyességének vizsgálatára, hiszen ezek validációja 2025 szeptemberétől jelentősen szigorodott. A számlák kapcsán kiemelten fontos az alkalmazott áfaszabályok áttekintése és a speciális tételek, például a projektalapú szolgáltatások azonosítása.

A vállalkozás tranzakciói közül évközi zárás közben elengedhetetlen az új hitel- és kölcsönszerződések, és az ezekkel kapcsolatban elszámolt kamatok egyeztetése. Az új kapcsolt tranzakciókat a transzferár dokumentációval foglalkozó szakértőkkel kell egyeztetni, és ellenőrizni az IC (vállalatközi) partnerek bejelentését.

A saját tőke és tartalékok vizsgálata során célszerű összevetni a saját tőke összegét a cégkivonatban és a határozatokban szereplő adatokkal. Ha változás történt, azokat a kapcsolódó dokumentumok alapján a könyvelésben le kell követni szintúgy, mint a fejlesztési tartalék egyenlegét és annak változásait. Emellett érdemes a céltartalékok képzésének szükségességét is vizsgálni. Ha már nem indokolt egy előző évi céltartalék fenntartása, akkor az év végi feloldás lehetősége egyeztetendő.

Eredménykimutatás egyeztetése

A társaságoknak fontos, hogy a könyvelésben naprakész eredményt lássanak, a könyvelés pedig a bérszámfejtéssel és az adófolyószámlával is és összhangban legyen. Ehhez az interim zárás során a következő feladatokat érdemes elvégezni, hogy az eredménykimutatás pontos legyen. Ha ezek év közben megtörténnek, az év végi zárás sokkal gyorsabb és hatékonyabb lesz:

• Bérszámfejtés és könyvelés összehangolása: Fontos ellenőrizni, hogy a bérprogramban szereplő adatok és a főkönyvi könyvelés egyezik-e, az esetleges módosításokat pedig le kell követni.

• Adófolyószámla: Az adófolyószámla rendszeres ellenőrzése, az áfa-összevezetés ellenőrzése, valamint a negyedéves adók előírásának nyomon követése az alapja annak, hogy minden adókötelezettség időben bevallásra és megfizetésre kerüljön, és hogy a főkönyvi egyenlegek az adófolyószószámlával egyezőek legyenek.

• Elhatárolások kezelése: Az előző évi elhatárolások feloldásának vizsgálata, valamint a tárgyévi, több időszakot érintő tételek azonosítása segít a pontos eredménykimutatás elkészítésében.

• Költségek ellenőrzése: A havi és negyedéves költségek főkönyvi szerepeltetése, valamint a hiányzó számlák azonosítása biztosítja a teljes körű költségelszámolást.

Az évközi főkönyvi ellenőrzés előnyei

Az interim zárás, az évközi főkönyvi ellenőrzés nemcsak a könyvelő munkáját könnyíti meg, hanem a vállalkozás számára is komoly előnyöket jelent. A pénzügyi változásokra gyorsabban reagálhatunk, a vezetők és tulajdonosok számára nagyobb átláthatóságot biztosítunk, év közben is egy valós képet adunk a vállalkozás pénzügyi, vagyoni és jövedelmi helyzetéről, és ezzel jelentősen csökkentjük az év végi kockázatokat, ezért az évközi zárás a gördülékeny és hatékony éves zárás kulcsa.

A WTS Klient számviteli szakértői több, mint 25 éve állnak ügyfeleik rendelkezésére, és segítik őket a vállalkozásuk számára legoptimálisabb üzleti döntések meghozatalában. Forduljon hozzánk Ön is bizalommal, ha alapos, tapasztalt könyvelőcsapatot keres, amely nem csupán a kötelező feladatokat végzi el, de olyan megoldásokat is kínál, amelyek az üzleti célok elérésében segítenek – mint például egy évközi zárás. A WTS Klient számviteli szakemberei készséggel állnak rendelkezésére!

Jelen cikkünk kizárólag az általános tájékoztatást szolgálja és nem tekinthető tanácsadásnak.

The post Az évközi zárás appeared first on WTS Klient | adótanácsadás | könyvelés | bérszámfejtés | HR szolgáltatások | digitális megoldások | állami támogatások.

Az osztalékelőleg kifizetésének feltételei

Az üzleti év könyveinek zárását követően, a beszámoló elfogadásával egy időben a társaság legfőbb szerve dönt a fizetendő osztalékról és annak mértékéről is. Az osztalékról szóló döntésre csakis ekkor, az éves beszámoló elfogadásakor van lehetőség. Amennyiben az éves beszámoló elfogadása után, vagyis két beszámoló közötti időszakban a nyereség kifizetéséről szeretne dönteni, a vállalkozásnak osztalékelőleg megállapítására és fizetésére van lehetősége.

A Polgári Törvénykönyv (2013. évi V. törvény) rendelkezései alapján korlátolt felelősségű társaság esetében az egyszemélyes tag vagy a taggyűlés, részvénytársaság esetében pedig az alapító vagy a közgyűlés, illetve az alapszabály felhatalmazása alapján az igazgatóság hoz határozatot az osztalékelőleg fizetéséről. Ha a társaságnál felügyelőbizottság is működik, akkor annak előzetes jóváhagyása is szükséges az osztalékelőlegről szóló döntéshez.

Osztalékelőleg akkor fizethető ki, ha

• a közbenső mérleg alapján megállapítható, hogy a társaság rendelkezik osztalék fizetéséhez szükséges fedezettel;
• a kifizetés nem haladja meg a közbenső mérlegben kimutatott adózott eredménnyel kiegészített szabad eredménytartalék összegét; és
• a társaságnak a helyesbített, a lekötött tartalékkal és a pozitív értékelési tartalékkal csökkentett saját tőkéje a kifizetés folytán nem csökken a jegyzett tőke összege alá.

Osztalékelőleget csak és kizárólag a legfőbb szerv által jóváhagyott közbenső mérleg alapján lehet kifizetni. Ezt a közbenső mérleget a számviteli törvény szerinti általános szabályoknak megfelelően kell elkészíteni. Amennyiben a vállalkozás könyvvizsgálatra kötelezett, akkor a közbenső mérleget könyvvizsgálói záradékkal kell hitelesíttetni.

Osztalékelőlegre fő szabály szerint az a tag / részvényes jogosult, aki az osztalékelőleg kifizetéséről szóló döntés időpontjában a társaság tagja / részvényese volt. A társaság tagjai ettől eltérő arányban is fizethetnek ki osztalékot / osztalékelőleget, ha ennek lehetőségét a létesítő okiratban rögzítették.

Adófizetési kötelezettség

Ha a vállalkozás tulajdonosa egy másik társaság, és a vállalkozás ennek a tulajdonos társaságnak a részére fizet ki osztalékot vagy osztalékelőleget, azt nem terheli adófizetési kötelezettség.

Magánszemély tulajdonos esetében az osztalékelőleg ezzel szemben adófizetési kötelezettséget von maga után. Míg az osztalék után személyi jövedelemadó és szociális hozzájárulási adó, addig osztalékelőleg esetében csak személyi jövedelemadó fizetési kötelezettség keletkezik. A szociális hozzájárulási adót akkor kell majd megfizetni, amikor az előleg osztalékká válik.

Ha az osztalékelőleg kifizetését követően az elkészülő éves beszámolóból az állapítható meg, hogy osztalékfizetésre nincs lehetőség, vagy csak kisebb mértékű osztalék kerül jóváhagyásra – azaz az osztalékelőleg nem, vagy csak részben válik osztalékká –, akkor ezt az összeget kölcsönné kell átminősíteni, amelyre kamatot kell fizetni. Ha a magánszemély nem fizeti meg a kamatot, akkor a személyi jövedelemadó törvény alapján kamatkedvezményből származó jövedelme keletkezik. Azt az összeget, amelyik nem válik osztalékká, a tagok / részvényesek a társaság felhívására kötelesek visszafizetni.

Társasági adó fizetésére kötelezett vállalkozás esetében a kifizetett osztalékelőleget az adott évről szóló társasági adóbevallásban a tájékoztató adatok között szerepeltetni kell – függetlenül attól, hogy az osztalékká vált-e vagy sem.

Az osztalék kifizetésének és elszámolásának szabályait minden egyes beszámolókészítési időszakban, sőt az év közben kifizetendő osztalékelőleg esetében attól függetlenül is érdemes rendszeresen újra átgondolni és alaposan megvizsgálni. A WTS Klient könyvelési üzletágának munkatársai több mint 25 éves tapasztalattal a hátuk mögött szívesen segítenek ügyfeleinknek a témában felmerülő kérdések megválaszolásával.

The post Osztalékelőleg: mikor, hogyan, kinek fizethető? appeared first on WTS Klient | adótanácsadás | könyvelés | bérszámfejtés | HR szolgáltatások | digitális megoldások | állami támogatások.

Milyen beszámolókat kell készíteni a végelszámolás alatt? 

Amennyiben a tulajdonosok a végelszámolás megkezdéséről döntöttek, a társaságnak a végelszámolás kezdőnapját megelőző napra tevékenységet lezáró beszámolót kell készítenie. A végelszámoló kijelölését követően a végelszámoló egyik fontos feladata, hogy a végelszámolás kezdőnapjára egy korrigált végelszámolási nyitó mérleget készítsen. A végelszámolást a megkezdésétől számított három éven belül le kell zárni, és a végelszámolás alatt eltelt minden 12 hónapról, mint üzleti évről, éves beszámolókat kell készíteni és közzétenni, illetve éves adóbevallásokat kell benyújtani. Ha ezek után már nincs akadálya a végelszámolás lezárásának, akkor végelszámolónak beszámolót kell készítenie a végelszámolás utolsó időszakáról is.

Milyen rendelkezések vonatkoznak a végelszámolással kapcsolatban készített beszámolókra? 

Mindegyik fent említett beszámolótípusra vonatkoznak egyedi előírások, amelyeket be kell tartani az egyes beszámolók elkészítése során. Elsődlegesen a végelszámolás számviteli feladatairól szóló 72/2006. (IV. 3.) Korm. rendelet előírásait kell figyelembe venni. A kormányrendelet által nem szabályozott kérdésekben továbbra is a számviteli törvény rendelkezései az irányadók. 

Tevékenységet lezáró beszámoló 

A tevékenységet lezáró beszámolót a végelszámolás megkezdésekor kell elkészíteni. A tulajdonosi döntés alapján a végelszámolást megelőző nappal – mint fordulónappal – le kell zárni az adott üzleti évet. Ebben az esetben fontos tudni, hogy a határidő nagyon szűk: a beszámoló elkészítésére és tulajdonos általi elfogadására mindössze 30 nap áll rendelkezésre. Kötelező könyvvizsgálat esetén az elfogadott beszámolót a könyvvizsgálói jelentéssel együtt kell 30 napon belül letétbe helyezni és közzétenni. Jó hír viszont, hogy üzleti jelentést már nem kell készíteni az éves beszámolót készítő gazdálkodónak.

Korrigált végelszámolási nyitó mérleg 

A végelszámoló a végelszámolás kezdőnapjára egy korrigált végelszámolási nyitó mérleget készít. A bejelentett hitelezői igények és a vagyoni helyzet felmérésének figyelembevételével a végelszámoló a végelszámolási nyitó mérleg adatait korrigálhatja: gyakorlatilag új mérlegtételeket vehet fel, illetőleg korábbiakat módosíthat. A korrigált végelszámolási nyitó mérlegnek háromoszlopos formátuma van. Az első oszlop tartalmazza a végelszámolási nyitó mérleg adatait, a középső oszlop a korrekciókat, míg az utolsó oszlop az összevont adatokat. A korrigált végelszámolási nyitó mérleg elkészítésére rendelkezésre álló határidő 75 nap.

A végelszámolás alatt készítendő éves beszámolók 

A végelszámolás alatt a vállalkozásoknak üzleti évenként éves beszámolót kell készítenie. Az első üzleti évről a végelszámolás kezdőnapjától számított legkésőbb 12 hónapon belül kell beszámolót készíteni. Ebben az előző időszak adatai mellett be kell mutatni a korrigált végelszámolási nyitó mérleg eltéréseinek mérlegre és eredménykimutatásra gyakorolt hatását is. Amennyiben a végelszámolás annak első üzleti éve alatt nem zárul le, akkor a végelszámolás alatt, annak lezárásáig üzleti évenként fennáll a beszámoló készítési kötelezettség. A beszámoló elkészítésére, letétbehelyezésre és közzétételére rendelkezésre álló határidő 5 hónap. Ezekre a beszámolókra továbbra is a számviteli törvény által előírt általános könyvvizsgálati kötelezettséget szabályozó rendelkezések érvényesek.

A végelszámolást lezáró, végelszámolás utolsó időszakáról készült beszámoló 

A végelszámoló a végelszámolás utolsó időszakáról készített beszámolójának sajátossága, hogy a pénzeszközökön kívül minden egyéb eszközt, illetve kötelezettséget piaci értéken kell szerepeltetni, és az elszámolt különbözetek eredményhatását – a kormányrendelet által előírt módon – az eredménykimutatásban elszámolni. Amennyiben a vállalkozás eszközei között olyanok is vannak, amelyek után az általános forgalmi adóról szóló törvény szerint a vagyonfelosztáskor áfa-fizetési kötelezettség keletkezik, akkor a fizetendő áfa összegét az egyéb ráfordításokkal szemben fel kell vennie a kötelezettségek közé. A beszámoló elkészítésére, letétbehelyezésre és közzétételére rendelkezésre álló határidő 60 nap.

Ahogy cikkünkből kiderül, a végelszámolás alatt a beszámolók számos fajtáját kell elkészíteni egy vállalkozásnak. A sajátos beszámolókészítési feladatok során nemcsak a számviteli törvény, hanem a vonatkozó kormányrendelet iránymutatásait is figyelembe kell venni, és bizonyos esetekben egészen szűk határidőknek kell megfelelni. Mindenképpen érdemes tehát tapasztalt szakemberek segítségére támaszkodni: a WTS Klient munkatársai készséggel állnak rendelkezésére!

The post A végelszámolás alatt készítendő beszámolók számviteli sajátosságai appeared first on WTS Klient | adótanácsadás | könyvelés | bérszámfejtés | HR szolgáltatások | digitális megoldások | állami támogatások.

Hallgassa meg a beszélgetést!
[/et_pb_text][et_pb_code _builder_version=”4.16″ global_colors_info=”{}”][/et_pb_code][/et_pb_column][/et_pb_row][/et_pb_section]

The post Közeledik a konszolidált éves beszámoló közzétételi határideje – HANGANYAG appeared first on WTS Klient | adótanácsadás | könyvelés | bérszámfejtés | HR szolgáltatások | digitális megoldások | állami támogatások.

Mikor kötelező a beszámoló könyvvizsgálata?

Nemzetközi cégek esetében a könyvvizsgálat legtöbbször – a vállalkozás méretétől függetlenül – kötelezően végrehajtandó. A tulajdonosok már a cég alapításakor rendelkeznek az erre vonatkozó információkkal, a könyvvizsgálót is ennek alapján nevezik ki. Amennyiben ez a kérdés nem teljesen egyértelmű, akkor a kötelezettség meghatározása során a törvény által előírt mutatókat kell megvizsgálni. A törvény alapján nem kötelező a könyvvizsgálat, ha a vállalkozás előző két évének átlagos nettó árbevétele nem haladja meg a 300 millió forintot és ugyanezen időszakban az átlagosan foglalkoztatottak száma nem lépi át az 50 főt.

Újonnan alapított vállalkozás esetében a várható adatok alapján kell meghatározni a könyvvizsgálati kötelezettséget. A mentesítést azonban a mutatószámoktól függetlenül sem alkalmazhatja néhány vállalkozás a törvényi felsorolás alapján. Minden esetben kötelező a könyvvizsgálat a konszolidálásba bevont vállalkozásnál, illetve bizonyos esetekben külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepénél. A könyvvizsgálót legkésőbb a cég üzleti évének mérlegfordulónapja előtt kell megválasztani. Azt is érdemes megvizsgálni, hogy a korábban kinevezett könyvvizsgáló megbízása hatályos-e még, és szükség esetén azt meg kell hosszabbítani.

Milyen legyen a beszámoló formája?

Az éves beszámoló formája meghatározza a közzéteendő információk körét, így ezáltal a beszámoló összeállítással kapcsolatos adminisztratív feladatokat is. Egyszerűsített éves beszámolót készíthet az a vállalkozás, amelynek a meghatározott három mutatószám közül kettő, két egymást követő üzleti évben nem haladja meg az alábbi értékeket:

• mérlegfőösszege az 1 200 millió forintot,
• éves nettó árbevétele a 2 400 millió forintot,
• az üzleti évben átlagosan foglalkoztatottak száma az 50 főt.

Újonnan alapított vállalkozás esetében a várható adatokat kell figyelembe venni.

Fontos továbbá, hogy a számviteli törvény az egyszerűsített éves beszámolót választható cégek esetében is meghatároz néhány kivételt, akik a mutatószámuktól függetlenül nem készíthetnek egyszerűsített éves beszámolót. Ezeket a feltételeket szintén szükséges megvizsgálni. Az egyszerűsített éves beszámoló adattartalma szűkebb körű, így alkalmazása könnyítést jelent az azt alkalmazó vállalkozások számára. Az éves és az egyszerűsített éves beszámolón túl, a törvény által előírt feltételek teljesülése esetén, vállalkozások készíthetnek mikrogazdálkodói egyszerűsített éves beszámolót is. Ebben az esetben kiegészítő mellékletet sem kötelező készíteni, így a beszámoló összeállítása még kevesebb ráfordítással teljesíthető.

A beszámoló közzététele

A beszámoló közzétételével a vállalkozások nyilvánosságra hozzák adataikat az elektronikus beszámoló portálon, ezáltal a vállalkozások működésére vonatkozó információk publikussá válnak. Amellett, hogy ez egy jelentős kötelezettség, számunkra is fontos információkat nyújthat más vállalkozások működéséről, például új gazdasági kapcsolat létesítésekor.

The post Az éves beszámoló formája és könyvvizsgálata appeared first on WTS Klient | adótanácsadás | könyvelés | bérszámfejtés | HR szolgáltatások | digitális megoldások | állami támogatások.

Hogyan finanszírozza a társasági adó az állami költségvetést?

A társasági adóbevallás beadásának határideje naptári éves beszámolót készítő vállalkozások esetén a tárgyévet követő év május 31-e. A törvényalkotó eredeti szándéka szerint azok a vállalkozások, amelyeknek a fizetendő társasági adója az 5 millió forintot meghaladja, a tárgyévet követő év júliusától kezdve az azt követő év júniusával bezárólag 12 egyenlő részletben adóelőlegként kötelesek ezt az összeget újra megfizetni (5 millió forint adóösszeg alatt ugyanezt 3 hónappal később elkezdve 4 részletben kell teljesíteni). Ennek a szabályozásnak az a logikája, hogy folyamatos és kiegyensúlyozott adóelőleg-fizetéssel egy adott vállalkozás az előző évi nyereségességének szintjéig a tárgyévben is járuljon hozzá az állami költségvetés finanszírozásához.

Ebbe a viszonylag jól bejáratott rendszerbe hozott némi izgalmat a 2017-től érvényes új, egységes és egykulcsos, 9%-os mértékű társasági adó bevezetése. Az 500 millió forint alatti társasági adóalappal rendelkező, és emiatt eddig 10%-os, kedvezményes kulccsal adózó cégeknek nem volt jelentős a változás, de az eddig az 500 millió forintot meghaladó adóalapjuk után 19% társasági adót fizető vállalkozásoknak komoly csökkentést jelenthetett ez a törvénymódosítás. Az előző évi társasági adó összegét adóelőlegként megfizetve viszont várható kötelezettségüket jelentősen túlfizették volna ezek a cégek. A megoldást viszonylag bonyolult átmeneti szabályozással szállította a módosító jogszabály.

Csökken a társasági adóelőleg is

Az még könnyen érthető, hogy a 2017 júliusától 2018 júniusáig havonta fizetendő adóelőleg, melyet a 2016. évi társasági adóbevallásban is rögzíteni kellett, már nem az előző évi adóval egyezett meg, hanem az előző évi adóalap 9%-ával. Ily módon a vállalkozások 12 hónap alatt annyi adóelőleget fizetnek, amennyi adófizetési kötelezettségük változatlan mértékű adóalap esetén keletkezne. Kezdeni kellett ugyanakkor valamit azzal is, hogy ezek a vállalkozások már 2017 első felében is több adóelőleget fizettek volna, mint amennyi tényleges adót ismét csak változatlan mértékű adóalapból kiindulva fizetniük kellene 2017 első 6 hónapjára. Ennek orvoslására a következő átmeneti rendelkezés született:

„A 2015. évben 19%-os kulcsot alkalmazó adózók esetén a 2017. évi első félévi adóelőleg összege a 2015. évi fizetendő adó kilenc tizenkilenced részének 20 millió forinttal növelt összegének 50%-a, amelyet a NAV 2017. január 15-ig határozatban állapít meg.”

A „kilenc tizenkilencedes” szabály még csak érthető, de hogy ezt miért kellett 20 millió forinttal megnövelni, arra még senki nem tudott rájönni szakmai berkekben. Az 500 millió forintot meg nem haladó adóalap után fizetendő kedvezményes, 10%-os adó érthetően torzította a „kilenc tizenkilencedes” arányt, de hogy ez miért pont 20 millió forint hozzáadásával volt orvosolható, arra véleményem szerint nem létezik logikus magyarázat. Tekintve, hogy nem tényleges adófizetésről, hanem csak adóelőlegről volt szó, talán egyszerűbb lett volna, ha a 19%-os kulcsba (is) tartozó adózók elfelezhették volna a 2017 első félévére jutó adóelőlegeik összegét. 

Mi értelme van az év végi társasági adó feltöltésnek?

Azon adóalanyoknak, amelyeknek nettó árbevétele a tárgyévet megelőző évben a 100 millió forintot meghaladta, az adott üzleti év utolsó hónapjának 20. napjáig meg kell becsülniük éves adókötelezettségük mértékét, és ennek az összegnek, valamint a már teljesített adóelőlegek összegének a különbözetét be is kell fizetniük.

Hogyan működik ez a rendszer?

A fent taglalt, egyszerűnek már eleve nem mondható adóelőleg-fizetési rendszer mellett érthetetlen az a kiegészítés, hogy december 20-ig (eltérő üzleti év esetén az üzleti év utolsó hónapjának 20. napjáig) a társasági adót előre meg kell becsülni, és a fizetett adóelőlegek figyelembevételével kiszámolt különbözetet be kell fizetni. Azok, akik ezt a pótlólagos fizetési kötelezettséget kitalálták, biztos, hogy még soha nem dolgoztak az éves eredmény alakulásáért felelős munkatársként egyetlen társaságnál sem!

A tárgyévi eredmény a beszámoló fordulónapját 11 nappal, a beszámoló-készítés időpontját gyakran 2-3 hónappal megelőzően még a legfejlettebb IT-rendszereket alkalmazó vállalkozásoknál sem ismert. Az év végi elhatárolások, forgalomtól függő bónuszok és prémiumok, konszernelszámolások nagy mértékben befolyásolják egy adott cég adózás előtti eredményét, így társasági adóalapját is. A fizetendő társasági adó alapját számos növelő és csökkentő tétel is befolyásolja. Ezek számbavétele sem egyszerű hónapokkal a beszámoló elkészítése előtt.

Amennyiben az év során befizetett adóelőlegek és az év végi feltöltés együttes összege kevesebb, mint a tényleges – csak 5 hónappal később megállapításra kerülő – éves társaságiadó-fizetési kötelezettség 90%-a, a különbözet 20%-nak megfelelő összegű mulasztási bírság fizetendő. Mindez csupán azért, mert a vállalkozás több hónappal az éves beszámoló elkészítése előtt nem tudta pontosan, hogyan alakul külső tényezők következtében az eredménye. A mulasztási bírság megállapítása során az adóhatóság ráadásul kérlelhetetlen. Ha a feltöltési összeg egy nappal később kerül átutalásra, mert az aláírásra jogosult egy nappal korábban netán nem volt Magyarországon, a bírság teljes összegben és kivétel nélkül kivetésre kerül.

Élek a gyanúperrel, hogy ennek a rendszernek a fenntartása egyetlen célt szolgál: a magas mulasztási bírság elkerülése érdekében a cégek a tényleges társasági adójuk összegét meghaladó mértékben teljesítik adóelőleg- és feltöltési kötelezettségüket, így év végétől 5 hónapon keresztül kamatmentesen finanszírozzák az állami költségvetést. 4%-os gazdasági növekedés és 2% alatti költségvetési hiány mellett talán itt lenne az ideje, hogy ez a közgazdaságilag indokolatlan rendszer megszüntetésre kerüljön.

The post A társasági adó fizetése, feltöltése appeared first on WTS Klient | adótanácsadás | könyvelés | bérszámfejtés | HR szolgáltatások | digitális megoldások | állami támogatások.

Legyen a végelszámolás kezdete a szokásos üzleti év első napja!

Mivel a végelszámolás kezdő napját megelőző nappal tevékenységet lezáró beszámolót és adóbevallásokat kell készítenie a vállalkozásnak, célszerű a végelszámolás kezdetét a szokásos üzleti év első napjára tenni. A vállalkozásnak így nem szükséges még egy könyvviteli zárást készíteni a végelszámolás elindítása miatt, az éves beszámoló egyben tevékenységet lezáró beszámoló lesz. Ezáltal a külön beszámoló okozta könyvvizsgálói díjat is meg tudja spórolni a vállalkozás, amennyiben könyvvizsgálatra kötelezett.

Annak ellenére, hogy a végelszámolás időszaka alatt a vállalkozás tovább folytathatja gazdasági tevékenységét, illetve maga a végelszámolás akár három évig is eltarthat, lényegesen megkönnyíti a helyzetet, ha a végelszámolás megkezdését megelőzően sikerül lezárni a gazdasági folyamatokat és rendezni a nyitott kérdéseket.

Ilyen nyitott tétel lehet a tulajdonostól kapott kölcsön. Tekintettel arra, hogy a végelszámolás végén a vállalkozásban semmilyen kötelezettség nem maradhat, a tulajdonossal szembeni kötelezettséget is rendezni kell, lehetőség szerint visszafizetéssel vagy adott kölcsönök, esetleg más követelések, eszközök átadásával. A kölcsön saját tőkévé történő konvertálása, vagy egy nem megfelelően átgondolt és időzített kötelezettség elengedés egy adóellenőrzés során problémákat okozhat, és ezen felül a magánszemély tulajdonosoknál adófizetési kötelezettséget is generálhat.

Érdemes adóelőleg mérséklést kérni

A korábbi évek adófizetési kötelezettsége alapján a végelszámolás időszaka alatt is fizetnie kell a vállalkozásnak társasági adó és helyi iparűzési adó előlegeket.

Amennyiben a számítások alapján a tényleges adó kevesebb lesz a végelszámolás időszaka alatt, mint az előírt adóelőlegek, érdemes adóelőleg mérséklést kérni az adóhatóságtól, hogy ezáltal is csökkentsük a vállalkozás terheit, illetve a későbbi túlfizetés összegét.

A végelszámolás alatt nagyon szoros határidőket kell betartani: a tevékenységet lezáró beszámoló és adóbevallások elkészítésére és benyújtására 30 nap, a végelszámolást lezáró beszámoló és adóbevallások elkészítésére és benyújtására 60 nap áll rendelkezésre. Érdemes előre egyeztetni a feladatokat és az időpontokat a vállalkozás ügyvédeivel, könyvelőivel, könyvvizsgálóival, adótanácsadóival és természetesen az ügyvezetőkkel, végelszámolóval és a tulajdonos képviselőivel, hogy mindenki tisztában legyen az ütemtervvel.

Különítsük el az iratokat!

A gyakorlat azt mutatja, hogy végelszámolás esetén Magyarországon számolni kell legalább egy NAV adóellenőrzéssel. Ha a vállalkozást korábban az adóhatóság kockázatos adózónak minősítette, akkor az adóhatóságnak kötelező az ellenőrzést lefolytatni.

A végelszámolás befejezésekor meg kell jelölni azt a helyet, ahol a vállalkozás iratait őrizni fogják a vállalkozás megszűnését követően. Az iratőrzés költségeinek felméréséhez érdemes már korábban összeállítani a korábbi évekkel kapcsolatos, megőrzendő iratokat és elkülöníteni azokat, amiket 6, 9 vagy még több évig kell megőriznie a vállalkozásnak.

The post Tanácsok végelszámolás tervezése esetén appeared first on WTS Klient | adótanácsadás | könyvelés | bérszámfejtés | HR szolgáltatások | digitális megoldások | állami támogatások.

1) Mely vállalkozások választhatják, hogy éves beszámolójukat az IFRS-ek szerint állítják össze, kikre vonatkozhat egyáltalán az IFRS bevezetése?

 Az éves beszámolóját az IFRS-ek szerint állíthatja össze:

a) az a vállalkozó, amelynek közvetlen vagy közvetett anyavállalata az összevont (konszolidált) éves beszámolóját az IFRS-ek szerint készíti el,

b) a biztosító,

c) a pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletével kapcsolatos feladatkörében eljáró Magyar Nemzeti Bank felügyelete alá tartozó pénzügyi vállalkozás, pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény, befektetési vállalkozás, a központi értéktár, a központi szerződő fél, a tőzsde, a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató, az IFRS-ek szerint készített konszolidált pénzügyi kimutatásokba anyavállalati döntés alapján bevont pénzpiaci közvetítő és biztosításközvetítő, valamint a kollektív befektetési formákról és kezelőikről, valamint egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló törvény hatálya alá tartozó alap és alapkezelő,

d) a könyvvizsgálatra kötelezett gazdasági társaság,

e) a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe.

2) Mely vállalkozásoknak kötelező éves beszámolójukat az IFRS-ek szerint összeállítani?

Az éves beszámolóját az IFRS-ek szerint állítja össze:

a) az a vállalkozó, amelynek értékpapírjait az Európai Gazdasági Térség bármely államának szabályozott piacán forgalmazzák,

b) a hitelintézet, továbbá a hitelintézettel egyenértékű prudenciális szabályozásnak megfelelő pénzügyi vállalkozás.

3) Mely vállalkozások nem állíthatják össze éves beszámolójukat az IFRS-ek szerint?

Az éves beszámolóját nem állíthatja össze az IFRS-ek szerint:

a) az állami vagy önkormányzati vagyonkezelést végző vállalkozó,

b) a nonprofit gazdasági társaság,

c) a biztosítási tevékenységről szóló törvény szerinti kölcsönös biztosító egyesület,

d) a nyugdíjpénztár, az egészségpénztár és az önsegélyező pénztár.

4) Az IFRS-ek szerinti éves beszámolóra történő áttérés szabályai

Az éves beszámoló IFRS-ek szerinti összeállítására történő áttérés, tehát az IFRS bevezetésének feltétele, hogy a gazdálkodó rendelkezzen az áttérésre való felkészültségét igazoló könyvvizsgálói jelentéssel, amely könyvvizsgálói jelentést IFRS minősítéssel rendelkező kamarai tag könyvvizsgáló, könyvvizsgáló cég bocsáthat ki.

Az IFRS-ek szerinti éves beszámolóra történő áttérés napja az első IFRS-ek szerint készült éves beszámoló üzleti évének első napja.

Az IFRS-ekre történő áttérést a gazdálkodónak legkésőbb az áttérés napja előtt 30 nappal be kell jelentenie az állami adóhatóság részére. A bejelentéshez csatolni kell az áttérésre való felkészültségét igazoló könyvvizsgálói jelentést.

A pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletével kapcsolatos feladatkörében eljáró Magyar Nemzeti Bank felügyelete alá tartozó gazdálkodónak az IFRS-ek szerinti éves beszámolóra történő áttérést az állami adóhatóságon túlmenően legkésőbb az áttérés napja előtt 30 nappal be kell jelentenie a Magyar Nemzeti Bank részére is, melyhez szintén csatolni kell az áttérésre való felkészültségét igazoló könyvvizsgálói jelentést.

Az a jogelőd nélkül alapított gazdálkodó, amely éves beszámolóját az IFRS-ek szerint állítja össze, az a fent említett bejelentési kötelezettségét legkésőbb a cégbejegyzését követő 90 nappal teljesíti.

Az IFRS-ek szerinti éves beszámolóra történő áttérést követően a gazdálkodó csak a számviteli törvényben szabályozott esetekben, illetve időpontban térhet vissza a számviteli törvény szerinti éves beszámoló készítéshez, ezért alaposan át kell gondolni az IFRS bevezetését azon gazdálkodóknál, amelyeknél az áttérés lehetőség, de nem kötelezettség.

Kapcsolódó videónk: Az IFRS-átállás jogi szempontjai

Kapcsolódó hanganyagunk: Új vállalkozások is választhatják az IFRS-t

Az IFRS-átállás stratégiai kérdéseiről ebben, az adózási vonzatairól ebben, a számviteli lépéseiről pedig ebben a cikkben olvashat.

The post Az IFRS bevezetése – jogi szempontok appeared first on WTS Klient | adótanácsadás | könyvelés | bérszámfejtés | HR szolgáltatások | digitális megoldások | állami támogatások.