2020. január 1-jei hatállyal bekerült az áfatörvénybe egy áfa-visszatérítésre vonatkozó különös szabály. Erről a nyári adómódosító csomagról szóló cikkünkben már írtunk. Most nézzük meg, mi is áll a különös adó-visszatérítés szabályának hátterében!
Az új szabály lényege és célja
A különös adó-visszatérítés szabálya szerint az adóalanyoknak lehetőségük lesz arra, hogy legkésőbb az elévülést hat hónappal megelőzően kérvényezzék az adóhatóságtól a számukra más módon meg nem térülő előzetesen felszámított áfa visszatérítését.
A határidő jogvesztő, a kérelmet írásban kell majd benyújtani. A kérelemben az adóalanyoknak igazolniuk kell majd, hogy az előzetesen felszámított áfát nekik fel nem róható okból más módon nem tudják visszakapni. Az adóhatóság akkor engedélyezi a visszatérítést, ha az áfa a költségvetés felé megfizetésre került.
A különös adó-visszatérítés bevezetésének célja annak biztosítása, hogy az adósemlegesség elvének megfelelően az adóalanyok teljes egészében mentesülhessenek az adólevonásra jogosító termékértékesítésükkel, szolgáltatásnyújtásukkal összefüggésben felmerülő előzetesen felszámított adó terhe alól. Ennek az elvnek az érvényesülését hivatottak az adólevonásra jogosító szabályok biztosítani. Előfordulhat azonban, hogy egy adott társaság minden tőle elvárhatót megtett az áfa összegének visszaszerzése érdekében, de annak megtérülésére nem került sor.
Mikor kerülhet sor a különös adó-visszatérítés szabályának alkalmazására?
A különös adó-visszatérítés szabályát például akkor lehet alkalmazni, amikor egy társaság felé a szállítója fordított áfás számla kiállítása helyett tévesen áfát számít fel, ezt az áfát pedig a társaság megfizeti a szállítónak. A számlakibocsátó a felszámított áfát megfizeti az adóhatóságnak, a számlát befogadó társaság pedig levonja azt. Egy későbbi adóellenőrzés során az adóhatóság megállapítja, hogy az adott szolgáltatás esetében nem kellett volna áfát felszámítani, így annak levonására a társaság nem volt jogosult. Alapesetben ekkor a számla befogadója a szállítótól kérheti a jogosulatlanul felszámított áfa megtérítését. Amennyiben azonban a szállító időközben megszűnt vagy fizetésképtelenné vált, a felszámított áfa visszaszerzése lehetetlenné válik.
Európai Bírósági döntés
A fent bemutatott szabály hátterében az Európai Bíróság egy magyar vonatkozású ügyben nemrég hozott döntése áll.
A magyar adóhatóság ellenőrzést folytatott le a PORR Építési Kft-nél, melynek keretében áfa adónemben adóhiányt állapított meg. A társaság építési tevékenységgel kapcsolatban több olyan számlát fogadott be, amelyen a szolgáltatásnyújtó áfát tüntetett fel. A PORR Kft. megfizette a számlákat a szállítók felé, levonásba helyezte a felszámított áfaösszegeket, és visszaigényelte azokat. Az adóhatóság azonban megállapította, hogy a számlákon szereplő gazdasági ügyletek építőipari tevékenységhez kapcsolódnak, ezért a számlákat fordított áfával kellett volna kiállítani. Ennek megfelelően adóhiányt állapított meg és adóbírságot, illetve késedelmi pótlékot szabott ki.
A vele szemben jogosulatlanul felszámított áfát a PORR Kft-nek a számlakibocsátótól kellett volna visszakérnie, a számlakibocsátók pedig az adóhatóságtól kérhették volna az általuk jogalap nélkül megfizetett áfa visszatérítését. Tekintettel azonban arra, hogy a szállítók időközben fizetésképtelenné váltak és csődeljárás alatt álltak, a társaságnak nem volt lehetősége arra, hogy tőlük a jogosulatlanul felszámított áfát visszakövetelje. A PORR Kft. álláspontja szerint, ha elfogadnánk, hogy az adóhatóság a számlák befogadójával szemben megtagadhatja az áfa-levonási jogot anélkül, hogy ezzel párhuzamosan megkövetelné a számlakibocsátóktól, hogy a fordított adózási eljárást alkalmazzák, és lejavítsák a számlákat, a számlák befogadója kétszeres adóztatás alá esne.
A megoldás: a különös adó-visszatérítés
Az ügyben eljáró magyar bíróság álláspontja szerint az adóhatóságnak vizsgálnia kell a társaság által a számlakibocsátók felé tévedésből megfizetett áfára vonatkozó levonási jog megtagadását megelőzően, hogy a számlakibocsátók helyesbíteni tudják‑e a számlákat, és vissza tudják‑e fizetni ezen adóalany részére az ezekben a számlákban szerepeltetett áfa összegét.
Az Európai Bíróság döntése alapján az adósemlegesség és a tényleges érvényesülés elvét nem sérti, ha az adóhatóság megtagadja a jogalap nélkül megfizetett áfa visszatérítését anélkül, hogy előzetesen megvizsgálná, hogy a számlakibocsátók vissza tudják-e téríteni a szolgáltatás igénybe vevője felé a jogosulatlanul felszámított áfát.
A fenti elvek ugyanakkor megkövetelik, hogy amennyiben a jogalap nélkül felszámított áfának a szolgáltatásnyújtó által a szolgáltatás igénybe vevője részére való visszatérítése lehetetlenné vagy rendkívül nehézzé válik (különösen az értékesítő fizetésképtelensége esetén), akkor a szolgáltatás igénybe vevője közvetlenül az adóhatóságtól kérhesse a visszatérítést.
A WTS Klient az általános forgalmi adóval kapcsolatos előzetes tanácsadás során segít meghatározni ügyfeleinek az alkalmazandó áfaterhet akár egészen komplex ügyletek és helyzetek esetén is. Forduljon Ön is bizalommal munkatársainkhoz, ha a különös adó-visszatérítés szabályának alkalmazásával vagy egyéb, jövőre életbe lépő áfaváltozásokkal kapcsolatban kérdése merülne fel!
