Számos, az adózással kapcsolatos teendőket befolyásoló rendelkezéssel kellett megismerkednünk az elmúlt napokban, hónapokban. A változó jogszabályi környezetet nem könnyű átlátni, és a koronavírus hatására a szokásos a május végi adózási és könyvelési folyamatokat is újra kell értelmezni. Az alábbiakban röviden összefoglaljuk, hogy milyen üzleti döntéseket kell meghozniuk a cégeknek az előttünk álló időszakban, elsősorban a társasági adó bevallásra és előlegre, valamint a társasági adóval összefüggésben bejelentett változó fejlesztési tartalék szabályokra figyelemmel.
Társasági adó bevallási határidővel összefüggő döntések
Ahogy arról már korábban beszámoltunk, az április 22. és 2020. szeptember 30. között esedékessé váló éves és soron kívüli társasági adó, kisvállalati adó, energiaellátók jövedelemadója, helyi iparűzési adó, továbbá az innovációs járulék adómegállapítási, -bevallási és -fizetési kötelezettségének, továbbá a társasági adóelőleg megállapítási és bevallási kötelezettségének 2020. szeptember 30-áig tehet eleget az adózó.
A 2020. szeptember 30-áig esedékessé váló társasági adóelőleget, amelyről adóelőleg bevallás 2020. szeptember 30-áig kerülhet benyújtásra, az adózó az utolsó rendelkezésre álló adóelőleg bevallásban megállapított előleg-kötelezettség alapulvételével, azonos ütemezésben állapítja meg és a rá irányadó határidőig fizeti meg.
Mindez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a naptári évvel megegyező üzleti éves adózók jelen pillanatban is a 2018. évi, 2019. május végéig beadott adóbevallás alapján fizetik meg az adóelőlegeket (2019 júliusától havi vagy negyedéves ütemezésben), mindaddig ameddig be nem adják a 2019. évi társasági adóbevallást 2020-ban. Nem nehéz elképzelni, hogy egy sikeres 2018-as üzleti év magasabb számai jóval magasabb aktuális adóelőleg fizetési kötelezettséget jelentenek (egy igen rossz 2020. évi eredmény esetén az is előfordulhat, hogy vannak olyan adózók, akik már teljes összegében befizették az adóelőlegekkel a teljes 2020. évi adót.
Ebben az esetben az adózók megfontolhatják, hogy:
- 2020. május végéig beadják a társasági adóbevallást, és így az adóelőlegek 2020 júliusától már alacsonyabb összegben fizetendőek meg, vagy/és
- a vészhelyzeti szabályokkal összhangban az esedékesség előtt kérik az előleg mérséklését, ha számításaik szerint a 2020-ban kezdődő adóév adója nem éri el az adóelőleg összegét.
A transzferár dokumentációk készítésére kötelezett adózóknak arra is oda kell figyelniük, hogy a bevallás beadásáig el kell készíteni a transzferár dokumentációt, valamint a társasági adó felajánlás lehetőségét is számításba kell venni.
A további éves adók (jellemzően helyi iparűzési adó, és innovációs járulék) bevallásának időzítését szintén alaposan át kell gondolni (ezen két adó/járuléknál az adóalap megállapítása eltérő a társasági adó megállapítás rendszerétől).
Kiket érinthet a beruházásokkal kapcsolatos új fejlesztési tartalék szabály és mire kell odafigyelni?
A társaságok az új szabályok alapján adózás előtti nyereségük 100%-áig (a korábbi 50%-os szabályt felváltva), maximum adóévenként 10 milliárd forint erejéig, adóalap-csökkentő tételként figyelembe vehető tartalékot képezhetnek (az adóalap csökkentést a tartalék képzés évében számolhatják el). A fejlesztési tartalék összege négy éven belül használható fel beruházásokra. Az így képzett fejlesztési tartalék tárgyi eszköz (új és akár használt is) beszerzésre használható fel.
Nem használható fel
- a nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásként,
- a térítés nélkül átvett eszköz címen, valamint
- az olyan tárgyi eszközzel kapcsolatban elszámolt beruházásra, amely tárgyi eszközre nem számolható el vagy nem szabad elszámolni terv szerinti értékcsökkenést, kivéve a műemlék, illetve a helyi egyedi védelem alatt álló épületet, építményt.
A fejlesztési tartalékból beszerzett tárgyi eszközök esetében a felhasznált fejlesztési tartalék összegéig társasági adóban nem érvényesíthető értékcsökkenési leírás. Így gyakorlatilag egy előrehozott értékcsökkenési leírásról beszélhetünk ilyen esetekben. A fejlesztési tartalék címen igénybe vett adóalap kedvezmény miatt az adózót a tartalékképzés évében hatályos társasági adó és az arra felszámított késedelmi pótlék terheli a korábban adózás előtti eredményt csökkentő tételként érvényesített összeg azon része után, amelyet a tartalékképzés évét követő négy éven belül nem beruházási célra fordít, illetve a 4. adóév végéig nem használ fel.
Összefoglalva tehát a fejlesztési tartalék figyelembevétele (akár már a 2019-es adóév vonatkozásában és összhangban a korábbi cikkünkkel):
- a képzés évében jelentős adóalap csökkentéssel járhat (akár a nyereség 100%-ig);
- csak tárgyi eszköz beszerzésre használható (a kivételek figyelembevételével);
- az értékcsökkenési leírás szabályai alapján a tartalékképzést követően az értékcsökkenés figyelembevételének speciális szabályai miatt magasabb adófizetéssel kell számolni;
- a nem megfelelő beruházási célok, vagy a beruházások elmaradása esetén az adó visszafizetésével, és késedelmi kamatokkal kell számolni;
- a fejlesztési tartalékkal összefüggésben végrehajtott adóalap csökkentés hatással lehet a még fel nem használt elhatárolt veszteségre is.
A WTS Klient mindent megtesz azért, hogy a veszélyhelyzetben hozott gazdasági intézkedésekről naprakészen értesítse és ebben a nehéz helyzetben is segítse ügyfeleit. Amennyiben kérdése merül fel azzal kapcsolatban, hogy az új intézkedések hogyan érintik az Ön vállalkozását, illetőleg, hogy milyen lehetőségeket ad a jelenlegi szabályozás például az adók megfizetésének terén, forduljon hozzánk bizalommal!
