2020. augusztus 18.

Közeledik a 2019-es beszámoló közzétételi határideje!

Saját tőkét érintő változások

Közeledik a 2019-es beszámoló közzétételi határideje!

A kormány a gazdaságvédelmi akcióterv keretében a koronavírus-járvány gazdasági hatásainak mérséklése érdekében számos adókönnyítésről rendelkezett. A 140/2020. (IV. 21.) Korm. rendeletben a vállalkozások az adókötelezettségek és a beszámolási kötelezettségek teljesítésével kapcsolatban kaptak halasztást (mindezt emelte törvényi szintre a 2020. évi LVIII. törvény a veszélyhelyzet megszűnésével összefüggő átmeneti szabályokról és a járványügyi készültségről).

A 2019-es beszámoló határidejének elhalasztása a koronavírus-járvány miatt

Az idei évben 2020. szeptember 30-áig meghosszabbodik az az időszak, amely a gazdálkodók (kivéve a közérdeklődésre számot tartó gazdálkodók) rendelkezésére áll a számviteli törvény (Sztv.) szerinti 2019-es beszámoló elkészítésére, nyilvánosságra hozatalára, letétbehelyezésére és közzétételére. 

Azok az adózók, akiknek az adókötelezettségük (a társasági adó, kisvállalati adó, energiaellátók jövedelemadója, helyi iparűzési adó, valamint az innovációs járulék adónemek tekintetében) teljesítésére 2020. május 31. volt a határidő, az idei évben kivételesen 2020.szeptember 30-áig tehetnek eleget ennek a kötelezettségnek. Az új határidő elmulasztását követően azonban már számolniuk kell az esetleges szankciókkal.

A koronavírus-járvány hatásai számos vállalkozás tevékenységét kedvezőtlenül érintették. Ezeket a hatásokat már a 2019-es beszámoló adataiban is be kell mutatni. Azoknál a cégeknél, ahol még nem lett közzétéve a 2019-es beszámoló, erre mindenképpen gondolni kell az évzárás során. Az elmúlt hónapok tapasztalatai alapján akár már számszerűsíteni is tudják a vállalkozások ezeket a hatásokat, és szükséges lehet elhatárolások, céltartalékok vagy értékvesztések képzése is.

Változások a fejlesztési tartalék és a saját tőke tekintetében

A fejlesztési tartalékot érintő változások is érinthetik már a 2019-es beszámoló és társasági adóbevallás tartalmát. Nemrég ugyanis elfogadásra került az a törvényjavaslat, amely lehetővé teszi, hogy akár az adózás előtti nyereség 100%-át igénybe vegyék az adózók fejlesztési tartalék képzésre. Ez a választás már a 2019-ben kezdődő adóévre is alkalmazható, akár a már benyújtott társasági adóbevallás önellenőrzésével, vagy az elkészült 2019-es beszámoló számviteli ellenőrzése útján is. A fejlesztési tartalék összegére vonatkozó felső korlát (10 milliárd forint), valamint a felhasználásra vonatkozó előírások továbbra is változatlanok. Képzés esetén nem szabad megfeledkezni a lekötött tartalék könyveléséről, amelyet az eredménytartalékból kell átvezetni, és így osztalékfizetési korlátot jelent a vállalkozások számára.

Veszteséges működés esetén célszerű figyelemmel kísérni a saját tőke alakulását már évközben is. A tőkevesztésről sok esetben csak a beszámoló elfogadásakor értesülnek a tulajdonosok. A saját tőkére vonatkozó előírások teljesítése azonban nemcsak a jogszabályok miatt szükséges. A tőkeerő az üzleti partnerek és a hitelezők számára is fontos. Ügyelni kell rá, hogy a kritikus saját tőke értéke eltérő gazdasági társasági formánként, tehát egy Kft. és egy Rt. esetében is.

A pótbefizetést illető változások 

A veszteségek fedezetére kapott pótbefizetés összegét lekötött tartalékként kell kimutatni a gazdasági társaságnál. Érdemes a tulajdonosok figyelmét felhívni arra, hogy a pótbefizetés – amennyiben az adott vállalkozás társasági szerződése erre lehetőséget nyújt, – az új Polgári Törvénykönyv (Ptk.) előírásai alapján már nem csak pénzbeli hozzájárulással történhet, hanem akár tagi kölcsönből is. Nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásként ugyanis követelés is szolgáltatható, ha azt az adós elismerte, vagy az jogerős bírósági határozaton alapul. A pótbefizetés tehát a nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásokkal szemben érvényesülő követelményeknek megfelelő nem pénzbeli szolgáltatás útján is teljesíthető.

A fenti esetben a teljesítésként átadott eszközt – az eszközmozgással egyidejűleg – a gazdasági társaság tulajdonosánál (tagjánál) az értékesítés szabályai szerint kell elszámolni, azzal, hogy az így keletkezett követeléssel szemben kell az eredménytartalékot csökkenteni.

A gazdasági társaság tulajdonosának (tagjának) lehetősége van lemondani a pótbefizetésből származó követeléséről. Egy 2020. január 1-jén hatályba lépő Sztv. változás rendezi ennek a számviteli elszámolását, és kimondja, hogy ebben az esetben a tulajdonolt gazdasági társaságnál a lemondás időpontjával a pótbefizetés összegét az eredménytartalék növekedéseként kell elszámolni a lekötött tartalékkal szemben. Ezt a változást először a 2020-as üzleti évről készített beszámolóban kell alkalmazni, de már alkalmazható a 2019-es beszámoló vonatkozásában is. Természetesen amennyiben a tulajdonosok szeretnének élni ezzel a lehetőséggel, előzetesen meg kell vizsgálni az ügyletet adózási szempontok alapján is.

Változás a saját tőke rendezésének más módját érintően 

A tőkeemelés bejegyzését módosító új szabályozást 2019 végén hirdették ki és az azt követő napon már életbe is lépett. Korábban a cégjegyzékbe való bejegyzés napjával kellett a tőkeemelést a számviteli nyilvántartásokban rögzíteni, most már azonban lehetőségük van a vállalkozásoknak, hogy megválasszák a változás időpontját. A Sztv. pedig lehetőséget biztosít arra, hogy amennyiben a változás időpontja eltér a bejegyzés időpontjától, akkor a gazdálkodók a változás időpontjával rögzítsék a könyvviteli nyilvántartásokban az alaptőke, a törzstőke, az alapítói vagyon és az egyéb társasági részesedés felemelése miatti jegyzett tőke változást. 

Ezek a változások kedvezőek a vállalkozások számára, nagyobb mozgásteret biztosítanak a tulajdonosoknak a saját tőkét érintő problémák kezelésére. Ami viszont nem változott, az az, hogy mind a pótbefizetéshez, mind a tőkeemeléshez szükséges a tulajdonosok (tagok) határozata, illetve tőkeemelés esetén cégbejegyzés is. Amennyiben a társasági szerződés nem teszi lehetővé a pótbefizetést, a társasági szerződés módosítása is szükséges lehet, ami szintén cégbejegyzéshez kötött.

A tulajdonosi döntés előtt mindenképpen célszerű jogásszal, adótanácsadóval és könyvelővel is egyeztetni annak érdekében, hogy minden szabályszerűen, és a vállalkozások számára a legmegfelelőbb módon történjen. A WTS Klient szakemberei készséggel állnak rendelkezésére!

Lépjen velünk kapcsolatba!

Amennyiben bármilyen kérdése vagy megjegyzése van a WTS Klienttel, illetve szakmai anyagainkkal kapcsolatban, töltse ki rövid kapcsolatfelvételi űrlapunkat és hamarosan keresni fogjuk Önt.