2021. május 21.

A parlament előtt a tavaszi adócsomag

Az Szja tv. külön szakasza foglalkozik majd a kriptoeszközök adózásával

tavaszi adócsomag

A magyar kormány 2022-es adómódosítási terveit foglalja össze az a törvényjavaslat, amelyet a pénzügyminiszter május 11-én nyújtott be az Országgyűlésnek. Az egyes adótörvények módosításáról szóló T/16208 számú törvényjavaslat, vagyis a tavaszi adócsomag szinte az összes adónemben változásokat hoz.

Jövedelemadók

Személyi jövedelemadó

A tavaszi adócsomag egyszerűsíti az egyéni vállalkozók átalányadózásának szabályait. Az adózási mód választására jogosító bevételi határ meghatározásához a rendszeres valorizálást biztosító, az éves minimálbér változását követő szabály kerül bevezetésre, egyszerűsödik a jövedelem megállapításához szükséges átalányköltség-hányadok rendszere és mentesül a személyi jövedelemadó alól az éves minimálbér felét el nem érő átalányban meghatározott jövedelem.

Nem kell évente új nyilatkozatot tenni a munkáltató, a rendszeres jövedelmet juttató kifizető részére olyan adat tekintetében, ami már bizonyosan nem változhat. Ilyen eset, ha a gyermekek már felnőttek vagy az édesanya már legalább 12 éve jogosult a gyermekek után családi pótlékra. A módosításhoz átmeneti rendelkezés kapcsolódik, amely szerint, ha a kedvezményre jogosult édesanya 2021-ben tett nyilatkozatot és megfelel a feltételeknek, 2022-ben nem kell újra nyilatkoznia.

Kriptoeszközök adózása

A tavaszi adócsomag új adózási szabályokat állapít meg a kriptoeszközzel végrehajtott ügyletből származó jövedelem adókötelezettségére. A jelenlegi szabályok alapján – eltérő törvényi rendelkezés hiányában – a kriptovaluta átruházásakor keletkező jövedelem egyéb jövedelemként viseli a közterheket, így azután 15% személyi jövedelemadót és 15,5%-os mértékű szociális hozzájárulási adót is kell fizetni. Amennyiben a jövedelmet a magánszemély nem magyar illetőségű társaságtól, vállalkozástól szerzi (ami a kriptovalutával való kereskedés esetében elég gyakori), a szociális hozzájárulási adót a magánszemélynek kell megfizetnie, emiatt a személyi jövedelemadó és a szociális hozzájárulási adó alapja az egyébként megállapított jövedelem 87%-a.

Az új szabályok alapján a kriptoeszköz értékesítéséből származó jövedelem már nem az összevont adóalap részét képezi, hanem külön adózó jövedelemnek minősül, és azután szociális hozzájárulási adót sem kell fizetni.

Átmeneti rendelkezés alapján azon magánszemélyek, akik 2022 előtt kriptoeszköz átruházására, átengedésére tekintettel jövedelmet nem állapítottak meg, az új szabályok szerint megállapíthatják a jövedelmet, és azt 2022. évi ügyleti eredményként vehetik figyelembe.

A kriptoeszközzel végrehajtott ügyletből származó jövedelem megállapításának módja az ellenőrzött tőkepiaci ügyletből származó jövedelem meghatározásához hasonló logikára épül. Jövedelem akkor keletkezik, ha az adóévben elért ügyleti nyereségek együttes összege meghaladja a tárgyévben realizált ügyleti veszteségek és az ügyletkötésekhez kapcsolódó díjak, jutalékok együttes összegét. Ez utóbbiba beleértendőek a konkrét ügylethez nem kapcsolódó, de a kriptoeszközök tartásával összefüggő tárgyévi igazolt kiadások is. Ügyleti nyereség akkor keletkezik, ha a megszerzett bevétel meghaladja a kriptoeszköz megszerzésére és az ügylethez kapcsolódó díjakra, jutalékokra fordított igazolt kiadásokat. Viszont nem kell (nem lehet) ügyleti bevételt megállapítani, ha az ügyletből származó bevétel nem haladja meg a minimálbér 10%-át. Ez utóbbi rendelkezés akkor alkalmazható, ha a bevétel megszerzésének napjára más, azonos tárgyú ügyletből a magánszemély nem szerez bevételt, és az adóévben e bevételek összege a minimálbért nem haladja meg.

Az ügyleti eredmény megállapítása során bevételként a kriptoeszköz átruházása, átengedése (a joggyakorlás megkezdése) időpontjára megállapított szokásos piaci értékét kell figyelembe venni. Kiadásként pedig a kriptoeszköz megszerzése során a törvényben nevesített jogcímeken a tárgyévben felmerült költségek vehetők figyelembe (pl. kriptoeszköz vásárlása esetén a megszerzésre fordított kiadás, míg bányászata esetén az ezen tevékenység végzése során felmerült költségek).

Ha az adóévben az összes ügyleti veszteség meghaladja az összes ügyleti nyereség összegét, akkor a veszteséget elszenvedett magánszemély élhet az adókiegyenlítés lehetőségével. Az adókiegyenlítés során a magánszemély az adóévben, illetve az azt megelőző két évben kriptoeszközzel végrehajtott ügyletből származó veszteségének „adótartalmát” az éves adóbevallásában megfizetett adóként érvényesítheti.

Szociális hozzájárulási adó

2022. július 1-jétől fél százalékponttal 15%-ra csökkenne a szociális hozzájárulási adó mértéke.

Szakképzési hozzájárulás

A béreket terhelő munkáltatói adóterhek 2022. július 1-jétől összesen két százalékponttal csökkennek. Ennek részeként, az adminisztrációs terhek mérséklése érdekében a szakképzési hozzájárulás (1,5%) kivezetésre kerül.

Társasági adó

A tavaszi adócsomag egyik fontos eleme, hogy a társasági adóban átültetésre kerül az adóelkerülés elleni intézkedéseket tartalmazó EU irányelvnek az úgynevezett fordított hibrid vállalkozásokra vonatkozó része. Ezzel teljessé válik az irányelv implementációja.

A módosítás szerint belföldi illetőségű adóalanynak minősül az a magyar bejegyzésű vagy székhelyű hibrid gazdálkodó szervezet is, amely olyan külföldi adózók többségi tulajdonában van, amelyek állama adóalanynak tekinti a hibrid gazdálkodó szervezetet. Az így meghatározott belföldi adóalanyok körébe nem tartozik bele az a befektetési alap, illetve forma, amelynek tulajdonosi köre széles, diverzifikált értékpapír-portfólióval rendelkezik, és Magyarországon befektetővédelmi szabályozás alá tartozik. A hibrid gazdálkodó szervezet jövedelme olyan mértékig adózik, amilyen mértékig ezt a jövedelmet nem adóztatja meg a magyar vagy más ország adójogszabálya.

A tavaszi adócsomag alapján továbbá bevezetésre kerülnek a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokra vonatkozó rendelkezések.

Egyes ágazati adók

Energiaellátók jövedelemadója

A gazdaság újraindítását segítendő a tavaszi adócsomag bevezeti a veszteségelhatárolás intézményét az energiaellátók jövedelemadójába is, illetve a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványoknak történő juttatásokra vonatkozó rendelkezéseket.

Pénzügyi szervezetek különadója

Megszűnik a kockázatitőkealap-kezelők és a tőzsdék adókötelezettsége a pénzügyi szervezetek különadójában.

Forgalmi adók

Általános forgalmi adó

A tavaszi adócsomag részeként megfogalmazott javaslat jogharmonizációs céllal megteremti a pénzforgalmi szolgáltatók nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségét. A határon átnyúló elektronikus kereskedelem dinamikus növekedése és a 2021. július 1-jétől hatályba lépő, az elektronikus kereskedelemre vonatkozó új áfaszabályok ugyanis szükségessé teszik egy új ellenőrzési eszköz bevezetését. Az elektronikus kereskedelem során a nem adóalany részére történő, határon átnyúló értékesítés esetében az értékesítő a letelepedésétől eltérő tagállamban az adófizetési kötelezettségének egy olyan rendszer segítségével tehet eleget, mely nem igényel regisztrációt ezen tagállamban. Hasonlóan egyszerűsödik a 150 euró alatti import küldemények utáni áfa megfizetése is. Ezek a szabályok egyszerűsítést jelentenek a vállalkozások számára, ugyanakkor ellenőrzési szempontból nehezebb helyzetet eredményeznek az adóhatóságoknak. A javaslat célja, hogy a határon átnyúló fizetésekről rendelkezésre álló pénzforgalmi adatok továbbításával eszközt biztosítson az adóhatóságok számára a határon átnyúló e-kereskedelmi ügyletek utáni áfafizetési kötelezettség teljesítésének ellenőrzéséhez.

A tavaszi adócsomag jogharmonizációs céllal azonos feltételeket teremt áfa és jövedéki adó tekintetében az uniós közös biztonság- és védelempolitika keretében történő tagállami fegyveres erők általi termékbeszerzés, termékimport és szolgáltatás-igénybevétel kapcsán a fegyveres erőknek a NATO közös védelmi erőfeszítése keretében történő beszerzéseivel.

Az általános forgalmi adóalany külön, írásbeli kérelem útján igényelheti az állami adóhatóságtól az általa behajthatatlan követelésként elszámolt összeg áfatartalmát, ha a követelés behajthatatlanná válásának megállapításakor a követelés alapját képező, eredeti ügyletre tekintettel számított elévülési idő már eltelt. E kérelem a követelés behajthatatlanná válásának megállapításától számított egyéves jogvesztő határidőn belül nyújtható be, és benyújtásának előfeltétele, hogy a behajthatatlan követelés jogcímén történő adóalap-csökkentésre vonatkozó jogszabályi feltételek egyébként teljesüljenek. A módosítás rendezi a követendő eljárást is arra az esetre, amikor a kérelemre történő adó-visszatérítést követően a termék értékesítője, szolgáltatás nyújtója részére a behajthatatlan követelésként elszámolt ellenérték egészét vagy annak egy részét mégis megtérítik. Az adóhatóság hat hónapon belül dönt a kérelemről.

A tavaszi adócsomag hatályon kívül helyezi a behajthatatlan követelés okán az adóalap-csökkentés feltételeként az adósra vonatkozóan meghatározott, az adóalap csökkentés végrehajtását kizáró alábbi feltételeket:

  • a vevő az eredeti ügylet teljesítési időpontjában fizetésképtelenségi eljárás hatálya alatt állt;
  • adószáma törölve volt ekkor;
  • az eredeti ügylet teljesítési időpontjában, illetve az azt megelőző éven belül szerepelt a nagy összegű adóhiánnyal vagy nagy összegű adótartozással rendelkezők adatbázisában;
  • az eredeti ügylet teljesítési időpontjáig az eladó kapott a vevőre vonatkozóan figyelmeztető levelet az adóhatóságtól a vevő adókötelezettsége teljesítésének megkerüléséről.

A tavaszi adócsomag értelmében az Egyesült Királyságban letelepedett adóalanyokat a 2020. december 31-ét követően teljesített ügyletek esetében megilleti viszonossági alapon a belföldön felszámított áfa visszatérítése. Ezen időpontot megelőzően ezen adóalanyok tekintetében az uniós jog alapján volt biztosított az áfa visszatérítése. Az áfa-visszatérítés lehetősége addig áll fenn, amíg a két állam viszonossági alapon biztosítja ezt a lehetőséget.

Jövedéki adó

A jövedéki módosítások elsősorban az új horizontális jövedéki – 2020/262 (EU) – irányelv hazai belső jogba történő átültetésével kapcsolatos feladatok végrehajtását célozzák. A változások elsősorban a tagállamközi adózott termékszállítások elektronikus okmányolási rendszer alá történő bevonását és a jövedéki termékek exportjára és importjára vonatkozó vám- és jövedéki szabályok összehangolását érintik. A jogharmonizációs kötelezettségből eredő végrehajtási feladatok elvégzésének határideje 2021. december 31., a hatálybalépés 2023. február 13.

A jövedéki szabályok területi hatályát megállapító rendelkezések a Brexit szerződésben foglaltakkal összhangban módosulnak.

Másik tagállamból belföldre irányuló csomagküldő kereskedelem végzése esetén megszűnik az adóügyi képviselő megbízására vonatkozó kötelezettség, a csomagküldő kereskedelem a csomagküldő kereskedő állami adó- és vámhatóság általi nyilvántartásba vétele esetén is végezhetővé válik.

Illetékek

Az illetéktörvény módosítását az esetleges nem rendeltetésszerű magatartások megakadályozásának szándéka vezérli. Ezért a tavaszi adócsomag szerinti illetéktörvénymódosítás érinti a CSOK-kal való lakásszerzés illetékmentességét, valamint a belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaság fogalmát.

A módosítás révén az állami adóhatóságnak az eddigi eseteken túl akkor is ki kell szabnia utólag az illetéket, ha a vagyonszerző a CSOK teljes összegét bármely okból visszafizeti vagy vissza kell azt fizetnie (pl. ha a vagyonszerző az állam javára bejegyzett elidegenítési és terhelési tilalom fennállása alatt a lakást elidegeníti, a lakáscéltól eltérően hasznosítja, vagy azon használati vagy haszonélvezeti jogot alapít, és emiatt a támogatást vissza kell fizetnie). A fentiek –alkotmányossági és adóméltányossági megfontolások miatt – azokban az ügyletekben alkalmazandóak, amikor az illetékkötelezettség (jellemzően a CSOK-kal való lakásvásárlásra vonatkozó szerződés aláírása) a módosító rendelkezés hatálybalépését (azaz a törvény kihirdetését követő 31. napot) követi.

A belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaság esetében két mérlegkészítés között (az illeték-kötelezettség, azaz a 75%-os részesedést elérő cégvásárlás napjáig) megszerzett ingatlan könyv szerinti értékével a korábbi (elfogadott) mérleg ingatlanai és összes eszköze értékét növelni kell, ha a társaság vagyoni betétjét eladják. A korábbi szabályok szerint egy újonnan alakult cég az időközben szerzett ingatlan ellenére nem minősülhetett ingatlannal rendelkező társaságnak, holott a főkönyvben már megtalálható volt az ingatlan (lezárt beszámolóban még nem szerepelt az ingatlan).

Adóigazgatás

A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvény alapján székhelyszolgáltatási tevékenységet csak olyan szolgáltató folytathat, amely a felügyeleti szervhez a tevékenységét bejelentette. Az állami adó- és vámhatóság csak olyan székhelyszolgáltató igénybevételét fogadja el, amely a fenti feltételeknek megfelel. Amennyiben az adózó e feltételnek az állami adó- és vámhatóság felhívása ellenére sem tesz eleget, az adószáma törlésre kerül.

A jogalkalmazás terén mutatkozó bizonytalanságokra tekintettel a tavaszi adócsomag pontosítja a késedelmi pótlék számítására vonatkozó szabályokat, meghatározva a kerekítés módszertanát. A módosítással kapcsolatban figyelemmel kell lenni arra, hogy ezek a kerekítési szabályok lesznek irányadók a késedelmi kamat tekintetében is, és a kerekítésre ugyanolyan módon kerül sor az adóhatóság és az adózó késedelme esetén is. 

Számvitel

A tavaszi adócsomag az összemérés elvének érvényesülése érdekében a fejlesztési támogatások elszámolásánál is lehetővé teszi a támogatási bevételek időbeli elhatárolását, hasonlóan a működési célú támogatások elszámolásához.

A szerződés elszámolási egységére vonatkozó új szabályok egyes esetekben olyan szerződésekre is kiterjed(het)nek, amelyeknél nem indokolt, illetve nehézséget okoz azok alkalmazása. Ennek elkerülése érdekében a javaslat lehetővé teszi, hogy sorozatgyártás esetén ne kelljen kötelezően alkalmazni a szerződés elszámolási egységére vonatkozó szabályokat.

A tavaszi adócsomag a független könyvvizsgálói jelentés tartalmát kiegészíti az Európai Bizottság 2019/815 felhatalmazáson alapuló rendeletében előírt követelményeknek való megfelelésre vonatkozóan, illetve rendelkezik a beszámolóhoz jogszerűtlenül kibocsátott és közzétett könyvvizsgálói jelentések visszavonásáról.

Emellett a javaslat tartalmaz több, gyakorlati végrehajtást segítő pontosító, kiegészítő rendelkezést. Ilyen többek között:

  • a bekerülési (beszerzési) érték tartalmára,
  • a know-how szellemi terméken belüli átsorolására,
  • a helyesbítő számviteli bizonylatokra vonatkozó előírások pontosítására, valamint
  • az opciós díj aktiválási szabályának pontosítására vonatkozó javaslat.

Könyvvizsgálat

A digitális eljárások minél szélesebb körű alkalmazását célzó törekvésekre tekintettel a tavaszi adócsomag törvényi szinten rendelkezik a független könyvvizsgálói jelentések elektronikus aláírásának a lehetőségéről.

A hatályos rendelkezések indokolatlan megkötéssel szabályozzák (mintegy korlátozzák) a Könyvvizsgálói Kamara által lefolytatott hatósági eljárásokra vonatkozó elektronikus kapcsolattartás lehetőségeit. A javaslat az elektronikus ügyintézés alkalmazásának a bővítését célozza, azonosan a közfelügyeleti hatóság eljárásaira már korábban előírt elektronikus ügyintézésre vonatkozó szabályokkal. Emellett rendelkezik a kamarai küldöttgyűlés és a kamarai választások elektronikus lebonyolítási lehetőségéről is.

Nemzetközi adóügyi együttműködés

Az adó- és egyéb közterhekkel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási együttműködés egyes szabályairól szóló törvényben az európai uniós vitarendezési eljárás szabályozására az erről szóló irányelv alapján került sor. Az irányelv szabályai megfelelően átültetésre kerültek, ugyanakkor a maradéktalan megfeleléshez kisebb technikai pontosítások szükségesek. Egyéb módosítások az OECD pénzügyi számlainformációk cseréjére vonatkozó nemzetközi sztenderdjeinek további átvételét, valamint szövegpontosításokat tartalmaznak.

A tavaszi adócsomag jelentős adóváltozásokat hoz, amelyek érintik a legtöbb adózót. Különösen a kriptoeszközök adózását és a behajthatatlan követelések áfa-visszatérítését érintő változásokra hívnánk fel a figyelmet. Ha bármilyen kérdésük lenne a tavaszi adócsomag elemeivel, azok hatásával kapcsolatosan, adószakértőink természetesen szívesen állnak rendelkezésükre.

Lépjen velünk kapcsolatba!

Amennyiben bármilyen kérdése vagy megjegyzése van a WTS Klienttel, illetve szakmai anyagainkkal kapcsolatban, töltse ki rövid kapcsolatfelvételi űrlapunkat és hamarosan keresni fogjuk Önt.