A ViDA (VAT in the Digital Age, magyarul: áfaszabályok a digitális korban) az Európai Bizottság 2022. december 8-án előterjesztett jogalkotási csomagja, melynek célja a közös hozzáadottérték-adó rendszer működésének modernizálása és az áfacsalások visszaszorítása.
A ViDA tervezet megalkotásakor a Bizottság figyelembe vette a 2022-es áfahiány-jelentést (2022 VAT Gap report), amelyből sok érdekesség mellett (például, hogy Magyarország az elmúlt években milyen eredményesen tudta csökkenteni az áfahiányt) az is kiderül, hogy a tagállamok 2020-ban kb. 93 milliárd eurónyi áfabevételtől estek el a közösségi ügyletekhez kapcsolódó áfacsalások (pl. a körhintacsalások) következtében. Ennek az összegnek a csökkentése mellett a ViDA fontos célja a közös hozzáadottérték-adó rendszernek a digitális korba történő átültetése is a közösségi ügyletek és az ún. platformgazdaság tekintetében, valamint az adóalanyok adminisztrációs terheinek csökkentése.
Ezért a Bizottság három fő célkitűzést fogalmazott meg:
- digitális adatszolgáltatás bevezetése, a határon átnyúló ügyletek esetében kötelező e-számlázás bevezetése;
- áfaszabályok aktualizálása a platformgazdaság által támasztott kihívások kezelésére;
- egyszeri áfaregisztráció bevezetése.
Digitális adatszolgáltatás
A magyar adóalanyok számára nem ismeretlen ez a kifejezés, Magyarországon már egy ideje működik az úgynevezett online számlaadat bejelentés, amellyel már több cikkben is részletesen foglalkoztunk. Ez a rendszer Magyarországon az EKÁER-rel (elektronikus közútiáruforgalom-ellenőrző rendszer) karöltve nagymértékben hozzájárult az áfacsalások visszaszorításához és az áfabevételek növeléséhez. Magyarország nem az egyetlen tagállam, amely már bevezetett valamilyen, számlaadatokra vonatkozó digitális adatszolgáltatást. A Bizottság becslése szerint azokban a tagállamokban, ahol valamilyen digitális adatszolgáltatási kötelezettséget írtak elő, ott az áfabevételek 2,6 és 3,5% közötti növekedést értek el 2014 és 2019 között.
A ViDA javaslat szerint ezért szükség lesz egy e-számlázáson alapuló közös digitális adatszolgáltatási rendszer bevezetése, elsősorban a Közösségi ügyletek tekintetében. Jelenleg az összesítő nyilatkozatok benyújtásával az adóalanyok csak tagállami és adószámon alapuló összesítésben szolgáltatnak adatot a Közösségi kereskedelemről, ügyletenkénti adatokat nem. Ezért a Bizottság egy olyan digitális adatszolgáltatás bevezetését tervezi, amely előírja a Közösségen belüli határon átnyúló tranzakciók majdnem valós időben történő jelentését indító és fogadó oldalon egyaránt. Ezen felül, hosszabb távon tervben van még a belföldi adatszolgáltatási rendszerek harmonizációja, egy egységes sablon kialakítása is.
A platformgazdaság áfaszabályozása
A platformgazdaság egy modern üzleti jelenség (itt elsősorban a személyszállításra, például az Uberre és a rövidtávú szálláshely-szolgáltatókra, például az Airbnb-re kell gondolni), ahol magánszemélyek és kisadózók tudják szolgáltatásaikat értékesíteni a platform segítségével vagy közvetítésével. Mivel a vállalkozók adóköteles tevékenységet folytatnak, ezért a legtöbb esetben kénytelenek adóalanyként nyilvántartásba vetetniük magukat, ez pedig többletadminisztrációs terhet ró a szolgáltatókra, vagy adómentesen folytatják tevékenységüket, ezzel azonban torzítják a versenyt. Problémát jelent az is, hogy az egyes tagállamok platformgazdasággal kapcsolatos áfaszabályai eltérnek egymástól, vagy azokat eltérően alkalmazzák.
A fentiekből adódik, hogy szükséges egy közös és egyszerű rendszer kialakítása annak érdekében, hogy a platformszolgáltatók és a rajtuk keresztül szolgáltatásaikat értékesíteni kívánó adóalanyok adminisztrációja csökkenjen, és egyszerűsödjön az adóbeszedés. Ennek elérése érdekében bevezetésre kerül majd az ún. vélelmezett értékesítő (deemed supplier) modell, amelynek lényege, hogy a szolgáltatást ténylegesen nyújtó adóalanyok helyett a platformszolgáltatók számolják el az adót. Egységes szabályok kerülnek bevezetésre továbbá az értékesítés teljesítési helyére vonatkozóan, valamint harmonizálják a platformok adatszolgáltatását és információtovábbítását is.
Egyszeri áfaregisztráció
A 2021. július 1-jén hatályba lépett változások nagymértékben csökkentették az e-kereskedelmet folytatók adminisztrációját az ún. egyablakos rendszer (OSS, One Stop Shop) bevezetésével. Ennek a lényege, hogy a magánszemélyek felé történő, határon átnyúló értékesítések esetén nem szükséges a megrendelő országában beregisztrálni, a célországban keletkező fizetendő adót az egyablakos rendszeren lehet rendezni. Emellett bevezették az ún. import egyablakos rendszert (IOSS vagy Import One Stop Shop), amelyaz Unión kívüli országokból, Unión belüli megrendelők részére történő értékesítésekre szolgáló egyablakos ügyintézést, ami egyben a kis értékű (150 eurót meg nem haladó értékű) fogyasztási cikkek behozatalára vonatkozó egyablakos importügyintézés felülete.
A ViDA egyik szándéka ezen egyablakos rendszerek hatályának kiterjesztése, mivel jelenlegi formájában az OSS vagy az IOSS nem nyújt megfelelő megoldást vagy egyszerűsítést a gazdaság bizonyos szereplői, leginkább kis- és középvállalkozások számára, és ezzel is többletadminisztrációt generál az érintett tagállamokban történő regisztráció miatt az adóalanyok számára.
Az Európai Bizottság a ViDA tervezet szerint a fenti célokat fokozatosan, 2024 és 2028 között kívánja megvalósítani. Véleményünk szerint a Bizottság jó irányba indult el: a digitalizáció és az adminisztráció csökkentése igen fontos kritériumok, és a javaslatok megvalósulása valóban hatékonyan biztosíthatná az adóbeszedés biztonságát és csökkentheti az áfahiányt. A részletszabályok kidolgozása még folyamatban van, reméljük, hogy a végeredmény tényleg egy jövőbe mutató megoldásokat tartalmazó, modern áfarendszer lesz.
Mit jelent a ViDA Magyarországnak?
Magyarország oldaláról is felmerül néhány kérdés a témával kapcsolatban. Ilyen például, hogy mi lesz a magyar online számlaadat bejelentéssel? Megmaradhat-e, vagy a közös rendszert kell-e majd alkalmazni belföldi ügyletek tekintetében? Vagy, hogy a Közösségi ügyletekkel kapcsolatos adatszolgáltatással végre megvalósulhat a NAV álma és el fogja tudni készíteni az adózók áfabevallását a jelentett belföldi számlaadatszolgáltatással összevonva (itt még persze hiányozni fognak a harmadik országbeli tételek)? Ez még mind a jövő kérdése. Természetesen, amint megtudunk valamit, összefoglaljuk a lényeget.
A WTS Klient áfaszakértői több évtizedes szakmai tapasztalatukkal nemcsak a hazai, de a nemzetközi áfaszabályozás terén is hatékonyan tudják támogatni ügyfeleiket. Forduljon hozzánk Ön is bizalommal, ha a cége nemzetközi, EU-n belüli tranzakciókban érintett, és kérdései merülnek fel, hogy milyen változásokra kell készülnie az új szabályok kapcsán!
